Vétkeztél ember, nincs megbocsátás!
Ha a földi ember az isteni igazságok után kutat, elkerülhetetlen, hogy bele ne ütközzék a karma-elmélet felületesebb, vagy mélyebb voltába, taglalásába, melyen már évszázadok óta hittudósok, laikusok vitatkoznak és hol az egyiknek, hol meg a másiknak jut ki az igazság, de igazából végérvényes megállapodást nem tudnak hozni, mert nem látnak a kulisszák mögé, abba a szférába, ahol Isten az emberi sorsokat alakítja és irányítja, a Lét törvényeit alkotja. Így hát nem marad más, mint a történések fizikai síkon történő megfigyelése. Ez azonban nem minden esetben adhat teljes igazságot, mert azt mondja: vétkeztél ember, nincs megbocsátás, sem ingyen történő felszabadulás, tehát szenvedned kell.
El kell szenvedned mindazt, amit kitermeltél magadnak, le kell rónod adósságodat az Élet törvényével szemben.
De Jézus bűnbocsánatban történő feloldozásról beszélt
A másik oldal viszont azt állítja, hogy Jézus soha nem beszélt karmáról. hanem bűnbánatról és ebből kifolyólag a bűnbocsánatban történő feloldozásról és felszabadulásról, az Ő keresztáldozata által: Ímé „… ez az én testem amely tiérettetek megtöretik (…) ez az én vérem, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” (Mt. 24,28)
Ő mindig, minden egyes gyógyítás alkalmával a lélek betegségére, az elkövetett bűnökre reflektált, melyből szabadulást kapott a beteg, de ha visszaesik a feloldozott egyén a bűnbe, visszaesik a betegségbe is.
„Mi hát az igazság?”
Pilátus módjára teszem fel én is a kérdést az én, bűneim által megkínzott és meggyötört Megváltómnak. De az Igazság talán mégiscsak hallgat, mert a kialakult helyzet nem alkalmas az Igazság megismerésére, vagy éppenséggel azt mondja, amit Nikodémusnak mondott: „Ha a földi dolgokról szóltam nektek, és nem hisztek, akkor hogyan fogtok hinni, ha majd a mennyeiekről szólok nektek?” (Jn. 3,12)
A választ, ha Tőle direktben nem is, de megkaphatjuk az ő „első számú” apostolától, aki elsőként kapta meg a feloldozás hatalmas ajándékát: (Jézus válasza Péter vallástételére) „…amit megkötsz a földön kötve lesz az a mennyekben is” – vagyis az igazság szférájában –„…és amit feloldasz a földön oldva lesz az a mennyekben is.”(1. Mt. 16.) és akit, mint az Igazság képviselőjét küldött vissza kétezer év után, hogy Eszter médium által tolmácsolja az Úr igazságait, amelyeket Jézus mellett, majd feltámadása után és azóta Tőle megtanult, az Ő akarata szerint.
„Egy erő, amely közöttünk fejlődött ki, hatalmas izzó tömbbé alakulva megreszkettette a levegőt, mint egy zúgó szélvész vonult el felettünk és minket a magasabb tudás és törvények ismerőivé tett. Abban a pillanatban feltárultak a szellemi igazságok előttünk és mi, mint egy magasabb világ emberei ébredtünk öntudatra.” (A mai kor v. 95. old. Jézus feltámadása után megjelent apostolainak.)
Mit mond erről a Névtelen Szellem?
Sajnos, hogy azok, akik eme tanítvány köré gyűltek, – aki névtelenül jelentkezett – szintén erősen hittek a pogány karma hatalmában (sajnos azonban az is, hogy a mai szellemtanhívők között sem sokkal különb a helyzet, ezért talán érdemes lenne a témát a Névtelen Szellem szemszögéből körüljárni:
“…Tudniillik a felületes karma-elméletet akarom a lelketekben alacsonyabb értékre szállítani, és fel akarom tárni előttetek ebből a szempontból a Krisztus igazságát. Ha ezt az igazságot magatokévá teszitek, akkor gyerekmesének fogjátok tekinteni azt a vélt igazságot, amelyből azelőtt kiindultatok, és amelynek szempontjából a magatok és mások földi életét szemléltétek.
Látnotok kell, hogy nektek sokkal többet adott Isten, mint a keleti embernek; nektek olyan igazságot adott, amelyre, mint a kősziklára támaszkodhattok, míg a keleti tan igazsága a krisztusi igazsághoz képest csak tapogatódzás a bizonytalanságban, olyan, mint a sápadt hold fénye a teljes ragyogásban lévő nap fényéhez képest. A nap fényénél az ember mindenről tájékozódhatik, míg a hold világosságánál csak a sejtéseire van bízva a földi vándor.
Ti azt mondtátok, és sokan még ma is azt mondják, hogy mindent letörlesztetek, mindent visszafizettek, mindent jóvá tesztek akkor, ha elszenveditek bűneitek következményeit. “Akkor már nem köt engem semmi a törvényhez, emelkedhetem tovább” – mondjátok.
Álljunk meg ennél a pontnál…
(Karma és kegyelem 146-147 old.)
És mégegyszer: mi az igazság?
“Egészségtelen és helytelen az a felfogás, amely ellen harcot indítottam, hogy a rossznak, mint megtorlásnak helye van az életben, mert végeredményben az is a jót szolgálja. Ez teljesen téves, mert az isteni bölcs elrendezés ellen izgatja a fejletlen lelkek érzésvilágát, amikor a “karma” elméletével akarja igazolni a gonosz létjogát, és így rongálja a hitet, az Isten iránti teljes bizalmat, az Isten segítő és könyörülő hatalmába vetett bizakodást. Ezt Krisztus sehol sem tanítja…”
(Elszórt kalászok II. 403 old.)
TIBOR ÉS LAJOS
Ada, 2023. október. 11.
Download this article as an e-book