ADELMA NYOMÁBAN személyesen 1.

Lussinban voltam. Az Adrián.

Ma reggel érkeztem haza.

Elmaradt a pénteki poszt.

Nem így terveztem, hogy elmaradjon, azt hittem onnan is tudok posztolni, de nem sikerült. Külföldön idegen wifiről kapcsolódtam, a Facebook illetéktelennek vélt, és mindenféle ellenőrzőkódokkal akart csak beengedni az oldalunkra. Amikre viszont csak az otthoni gépemmel lettem volna képes.
Megértem, mert kiderült Fiuméből ( most Rijeka) egy Linux géppel próbálkozott valaki a nevemben.
Ha jól sejtem az éjszakai buszon megosztott nyílt wifi okozta a problémát.
Ennyit a késésről.

Megvalósult álom. Lussinpiccoló

Valamikor a múlt hónapban egy interjút hallgattam és abban tett említést valaki arról, hogy Flix buszokkal járja be Európát. Vannak egészen komoly hosszújáratú buszok, Svédországtól az Adriáig.
Adriáig?
Erre azonnal felkaptam a fejem.

De hisz milyen (titkolt) régi vágyam végigjárni Adelma lakhelyeit?
Ám, ha Adria, akkor az nekem  Lussinpiccoló, vagyis Adelma és Ödön kedvenc téli lakhelye, „telelője” . Januártól április-májusig töltötték ott a teleket.

Nade az egy sziget?! Busszal a szigetre?

Mindegy, hozzáláttam utánanéztem, és az álomból valóság lett.
Összeraktam egy útitervet. Igaz, hogy egynapos ott-tartózkodásért 3 napot kell utaznom de megéri.
Nekem biztosan.
Éjszakai buszozások átszállásokkal, többórás várakozásokkal, négyórás hajóút oda, négy vissza – de az eredmény mindenért kárpótolt. Ott voltam Adelma szigetén Losinjban (Lussin az akkori neve. Abban az időben 6 ezren lakták, ma 10 ezer az ottlakók száma.)
Gyönyörű kisváros. Az örök tavasz szigete. Az illatok szigete.
Az Osztrák-Magyar Monarchia Riviérája, klímája Nizzáéval azonos.
Folytassam?
Ugye nem szükséges.

1885-ben dr. Clar Konrád gleichenbergi orvos veszedelmes torokbajban szenvedő fia számára a Quarneron keresvén alkalmas helyet, Lussint tapasztalta a legjobb hatásunak s erről értesítette dr. Schrötter Lipót bécsi egyetemi tanárt. De még egy más szerencsés körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a sziget kiemelkedjék az ismeretlenség homályából. 1886-ban Károly István főherczeg Lussingrandeban töltötte mézes heteit s annyira megkedvelte, hogy ott birtokot is vásárolt. E tapasztalatok következtében Schrötter 1886-ban és 1887-ben orvosi szempontból tanulmányozta a szigetet, azután megteremtette az erdővédő egyesületet, mely nagymennyiségű fát ültetett, az osztrák turista-egyesület pedig utakat csináltatott s azokat jó karban tartja.

Lussinpiccolo 2000 lakossal biró kis város a sziget nyugati részén, gyönyörü kertek közt, melyekben Dél-Olaszország növényzete, a citrom és narancs is díszlik, a Quarnero földségén honos babér és füge mellett; sőt felnő a datolyapálma is. A város dombon épült; festői hatását az újabban épült nyaralók nem kevéssé emelik. Mint klimatikus gyógyhely már is keresett, miért is folyton épül és fejlődik. A magyar-horvát gőzhajózási társaság hajói fiumei utjokban hetenkint kétszer érintik.

Az illatok szigete

Hát itt vették meg Adelmáék Willibald Riedl hirtelen elhalt grazi vállalkozó gyönyörűszép villáját.
Több mint 20 évig élvezték, Ödön itt is halt meg egy tavaszi nyaralás végén 1921-ben.

Ide igyekeztem hát beleszippantani a levegőbe, hallgatni a tenger morajlását, ami Adelma egyik kedvenc foglalatossága volt. Végigjárni szokásos reggeli sétáját kedves kutyájával a villától az illatos fenyőfáktól övezett parti sétányon az Annunziata Madonna kápolnáig és vissza.
Kétszer félóra oda-vissza.
Cikat öbölnek hívják ezt a különleges helyet, mely a hajózó es hajóépítők kikötője volt. Jól védett a Bórától, ami minden évben a téli hónapokban lecsap a Dalmát partokra. Bizony esetenként a széllökések elérik a 200-250 km-t is.
Ettől is különleges a Cikat-öböl. Védett.

Lussin gazdag a narancs és citromfák termésében, ciprusfákat, eucalyptust és indiai fügét is látni, no meg datolyapálmát. Cres és Lošinj szigete eredetileg egy sziget volt, de a rómaiak csatornával szétválasztották. Búzát, szőlőt, olajfát, fügét termesztenek rajta és sok juhot tenyésztenek.

Lussinpiccoló szigete a tatárjárásig lakatlan volt, csak régebben lehettek rajta görög telepek, mert görög templommaradványokra bukkantak Lussingrandeban és Oruda scoglion. Valószínü, hogy a tatárok elől menekülő horvát, sőt magyar családok népesítették be a szigetet, mely 1358-ban Nagy Lajos magyar király uralma alá jutott a zárai békekötés értelmében. Ámde a magyar uralom nagyon rövid ideig tartott; Zsigmond 1409-ben már elvesztette, mert a pártütők által behívott Nápolyi László eladta Velencének. 1442-től 1620-ig török, berber és uszkók (szerb-horvátul szökevények) kalózok rabolták és pusztították a szigetet. Midőn Napóleon az illir királyságot megalapította, Lussin Velence birtokából a franciák kezébe került, akik emlékül hagyták a Lussingrandeból Lussinpiccoloba vezető szép utat. Napoleon bukása után Ausztriához került a sziget Chersoval együtt.

Villa Adelma

A Villa Adelma a szíget csendesebbik, kevésbé forgalmas helyszíne, a Cikat öböl legeldugottabb részében, hatalmas fenyők alatt található. Ma már jól kiépített a tengerpart és jó része magánterület.

Miután nem én vagyok az érdekes a történetben beidéznék ide Adelmától részleteket, amikből egy kicsit jobban megismerhetjük őt és talán választ kapunk arra mitől volt annyira vonzó számára a hely.

Az idézetek az ÉLETEMBŐL c. könyvének első kötetéből valók.

jan. 3

[…] mivel 13 fok mínusz van, és bizony sajnálni valók azok az emberek, akiknek még a tűzifára sincs pénzük.
Ma azt mondta nekem Ödön, hogy nem lenne ellenére, ha Lussin-Piccolóba utaznánk lerövidíteni a telet. Ez természetesen nagyon kellemes lenne.
Gyakran vágyódom e kedves sziget után, melyen oly sok a kő és a mirtusz.

jan. 6
Lussin-Piccolo-i utazásunk elhalasztódott, mivel az Adrián nagy viharok dúlnak. Rossz hangulatom eloszlatása céljából Hevesi könyvét olvasgattam. Tréfái, humora vidámmá tettek engem. Szívesen megismerkednék ezzel a szellemes emberrel. Semmi sem kellemesebb, mint szellemes emberek társaságában lehetni, mivel az ilyenek nem szenvednek hiúságban, mert a hiúság megrontja a szellemet.

jan. 15
Igen! Ezt minden napon Isten iránti hűséggel akarom megismételni! Egy Lussini utazás részvényei ma igen magasra emelkedtek, mivel itt 18 fokos hideg volt, amit én barátságtalannak találtam. Meg tudom érteni, hogy a medvék, vakondok, varangyok, kígyók és más állatok télen elbújnak és alszanak. A hideg bágyadttá és álmossá tesz engem. […] Elhatároztuk, hogy holnapután a szeretett Lussini szigetre utazunk. Olyan hangulatom támadt, hogy mint egy fecske a tengeren átrepüljek!

jan. 16
Két bőröndömet nagy gyönyörrel csomagoltam be és a háznépét jól kioktattam, állataimat a szívükre bíztam. Rendelkeztem afelől, hogy madárkáim naponta megkapják eleségüket a párkányra kirakva. Ma tíz pintyőke, sok kenderike és cinege jött a párkányra. Szegénykék nem is tudták és ne is vegyék észre, hogy mi elutazunk. Éppen így szegény leveses gyermekeim sem, kikről szintúgy gondoskodtam. Lussinban jótétemény lesz számomra, hogy a gyermekek és madárkák napi ellátásáról gondoskodtam. És holnap „ujjongani” fogunk, mint a Berliniek mondják!

jan. 18
Szerencsésen megérkeztünk [Lussinba]. […] Délután három órakor a pompás Stefánia gőzösre szálltunk, mely minden kényelemmel felszerelt hajó. A tengeri utazás igazán kellemes és a levegő pompás és üdítő. Az este annyira meleg volt, hogy bundámba burkolózva a fedélzeten maradhattam. A kapitánnyal franciául, a főgépésszel angolul beszélgettünk. Ők Lussingrandéból valók és fivérek. A gépész sok érdekeset mesélt távoli országokba tett utazásairól. Indiában, Kínában, Mexikóban és New Yorkban járt. Végezetül ezt mondotta: „Mindenütt szép, azonban sehol sem oly szép, mint itt Lussin-ban.
Kilenc órakor érkeztünk a szépséges Lussin-Piccoló-i öbölbe. […] Csakhamar megpillanthatjuk a Monte Osserot Lussin szigetén. A gőzös egy csatornán halad át a Canidole és Sansego szigetek között és Bocca Vecán át vezet a nagy és széles biztos Lussin-Piccolo-i kikötőbe. Ezt a kikötőt valaha Vald’ Augustonak nevezték Augustus császár után, aki a Liburni háborúban, a heves bóravihar miatti kényszerből, flottájával alkalmanként ebben a kikötőben csaknem egy teljes telet horgonyzott.

jan. 19
Ödön éppen oly boldog, mint én, hogy itt lehet. […] Lussinban luxus nem létezik, de a pompás levegő, a tenger sokban kárpótolja az embert azért a kényelemért, melyet otthonában hagy, amikor utazik. Az itteni levegő belégzése valóságos élvezet.

jan. 19
Nos, a lussini szobánkat amennyire sikerülhetett, kényelmesen és kedélyesen berendeztük. A vendéglő nagyon primitív, mint minden ezen a helyen. Kényelemről, komfortról szó sem lehet! […] A Dr. Véth féle panzió a legjobb. Ez volt az első panzió, amikor Schroetter professzor 20 évvel ezelőtt Lussint, mint gyógyhelyet felfedezte.

jan. 21
Ma 12 fok meleg volt. Este 9 órakor nyitott ablaknál állva néztem a Metkovic nevű szép gőzöst, amely villanyvilágítással van felszerelve. A hajó Zárába indult. Mindezt megvilágította a világos, ezüstös holdfény és a tenger hullámai aranyban ragyogtak; az eltávozó hajó sodrában fényes víztömeg csillogott. A másik oldalon lévő Rivából ének hangzott a széles kikötőn keresztül, a tenger oly kedvesen csobogott a partot nyaldosva és valamennyi kis csónak himbálódzott. Az éjszaka folyamán gőzhajók érkeztek. Én folyvást a tizenegy órás hajót vártam, mivel oly rejtelmes látvány, amikor a gőzös piros lámpásával árbócán a kikötőből kifut. Én valósággal szerelmes vagyok Lussinba, ebbe a sziklaszigetbe. Itt minden olyan rokonszenves a számomra és ezért a különösen rossz lakást és étkezést is eltűröm, megnyugvással fogadva. Még a szürke kőhalmokat és falakat is szeretem, mivel a szél ellen előnyös védelmet nyújtanak. A kövek a holdfényben fénylenek. A vadon nőtt mirtusz is gyönyörködtet, miként a sziget valamennyi növénye; különösképpen a laburnum (aranyeső). Mai sétánk a Maria Annunziata-val szemben a világító toronyhoz és a kápolnához vezet, melyben egy képtár van, borzalmas hajószerencsétlenséget és csodálatos mentéseket ábrázoló képekkel. Egy lussini hölgy mondá nekem: „Az Annunziata-ról nevezett kápolna sok könnyet rejt, mindazok sóhajait, kiknek férjei a tengeren voltak és sok-sok imádságot! […] Amikor a kápolnába léptem, két dalmáciai hajóst találtam ott, az ő lapos piros sapkájukkal és rövid zekéjükkel. Két hatalmas napégette arcú férfiú volt, szürke szemű, fekete hajú. Az An-nunziata-i tengerpart nagyon festői látványt nyújt lépcsőzetes szikláival, amelyek olyanok, mint a teraszok. Az út ezután a „Bocca”-hoz vezet. Velisal öble gyönyörű olajfaligetet rejt. Ott lehet álmodozni, letekintve a végtelen tengerre. Ez az öböl a bórától teljesen mentes s ott szí-vesen elfogadnék egy nyaralót, mégpedig Pompei stílusban, terasszal egészen le a tengerig.

jan. 23
Ma egy olyan igazi Lussini pompás időjárás volt. Délelőtt a Giacoma nevű evezős csónakon a Koludarc nevű szigetre utaztunk. Ezen a szigeten még feltalálhatjuk az egykori megművelésnek nyomait. A föld termékeny, a sötétbarna burnóthoz hasonló színű. A Quarnero (Kvarner-öböl) valamennyi szigetének története így szól: Egykor valaha beépítettek voltak, erdőségekkel borítva. A velenceiek kiirtották az erdőket és a bóra üvöltve száguld a szigeten keresztül a ta-lajt elkarsztosítva, mivel a viharok elhordták a földet. […] Délután háromórás sétát tettünk Cigale-n keresztül Bocca Falsa-ig. Ez a sziget északi oldalán van. A Cigale-i kikötő a déli oldalon fekszik és teljesen bóramentes. Ez a Lussiniak paradicsoma. A hegyláncok erdőkkel fedettek. A rozmaring, a pálma, a narancs is nagyon szépen fejlődik. A Bocca Falsa déli oldaláról az adriai tengerre vetett pillantás csodálatos panorámát tár fel. Szemben Sansego szigetét láthatjuk. […]
A nap, mint óriási vérvörös golyó nyugodott le. Sansego először lila, azután narancssárga fényben világított és ebben a vöröses alkonyodásban, derengésben az esti csillag merült fel. Lussin-Piccolo vörös világításban fénylett és a házak ablakai tüzesen csillogtak, ragyogtak. Ez a fényhatás valóban nagyszerű volt. A természet e jelenségei felemelik az ember szívét, lelkét Teremtőjéhez. A tengeren megtanulja az ember Istent csodálni és imádni! Itt csak ámulni és csodálkozni lehet!

jan. 25
Ma átfutottuk a várost (Lussinpiccolo). Állandóan lépcsőkön felfelé kell mászni, mert a házak egymás fölé helyezkedő teraszokon épültek. Egy keskeny utca fekszik a másikon és ezek a szűk utcák a velencei „Collisra” emlékeztetnek. Egy széles és szép 119 lépcsőfokból álló lépcsősor vezet a dómtérre, mely nagyon tágas és négyszögletes flaszterkövekkel van kirakva. […]
Lussin-Piccolo egykor egy virágzó kereskedőváros lehetett, ami a házak tömegéből és nagyságáról kikövetkeztethető. A konyhák gyönyörűek, nyitott tűzhellyel és minden csempével kirakva. Hatalmas nyitott kandallók és felül egy gerenda, amelyen szép réz messingeni edények állnak. Lussin – amint mondani szokás – a gőzhajók miatt szegényedett el, mert azok minden kereskedelmi hajót lehetetlenné tesznek. Ezáltal mennek tönkre a leggazdagabbak és velük együtt a szegények is.

jan. 28
Chiunschi felé utaztunk. Ez a hely egy öbölben fekszik. A lussini sziget ezen oldalának vegetációja buja, tropikus. Az Erika-bokrok, tulajdonképpen fácskák, csodaszép, hosszú fehér virágokat hajtanak, de a Laburnum és a földi eper is. Chiunschitől nem messze egy szép tölgyerdő van. A Stuparich-i Osteriában egy korty szigeti vörösbort vettünk, mely nem oly jó, mint a Sansego-szigeti bor. A Santo nevű kutter tulajdonosa Sansego szigetéről való, ahol a legjobb vörösbor terem. Ő elmesélte, hogy Sansegot a vihar és jégeső mindeddig megkímélte, mivel – miként ő mondá – az emberek szőlőérés idején a szőlők védelméért minden reggel egy misét mondatnak. Szőlőikben sok őr van, akik a felhőket figyelik. S ha fenyegető időjárást (vihart, jég-esőt) észlelnek, azonnal a templomba rohannak, meghúzzák a harangokat, mire az összes ember a templomba jön és a papnak imádkoznia kell, fohászkodnia, utána pedig fennhangon imádkoznak. Így a gonosz viharfelhők elvonulnak és a szomszédos szigetre zúdítják tartalmukat.num-mal, Erika-bokrokkal (aranyeső).

Folytatás következik