HÚSVÉT 2024 Húsvét vasárnap

A Feltámadás misztériuma 8.

Jézus feltámadása Húsvét Vasárnapja.

Ezzel a nappal fejeződik be a Nagyhét. Mi is itt zárjuk az igei részt

VAY ADELMA: HÚSVÉT VASÁRNAPJA; János 11:25

„Én vagyok a feltámadás és az élet.”
Krisztus feltámadott! Halljátok az örömhírt, óh emberek! Ő, akit egyszer s mindenkorra meg akartak ölni, akinek munkáját meg akarták
semmisíteni, széttörte a halál bilincseit és feltámadott! Ő él és Vele él az ige és az Ő tanításai. Az emberiség megváltása és a kereszténység kelt életre Benne és Vele. Óh Uram, Jézusom, én is együtt örvendezek az apostolokkal, Máriával és Magdolnával, a menny angyalaival, az egész kereszténységgel a Te dicsőséges feltámadásod fölött! Feltámadásodban él a Te tanításod és a lélek halhatatlanságának hite. Uram, Jézusom, Te vagy a feltámadás és az élet, és aki Tebenned hisz, az, ha meghal is, él. Rendíthetetlenül hiszek igéidben, hogy a jók és tiszták meglátják az Istent; hiszem saját halhatatlanságomat. Tűnjék el minden hitetlenség és világi okoskodás, némuljatok el farizeusok és szadduceusok és valamennyi tudósok, akik nem akartok hinni a halhatatlanságban! Nézzétek az Üdvözlő glóriáját, Ő feltámadott és az Atya jobbján ül.
Dicsőség a magasságban Istennek! Ámen.

HÚSVÉT – ISTEN ÁLDOZATA KRISZTUSBAN 8. Befező rész

Ne tartsátok azt meg magatoknak, hanem adjátok oda a szeretet oltárára. Mert amit a szeretet oltárára áldoztok önmagátokból, annak eredménye megmarad a ti részetekre. Mert amit szeretetből feláldoztatok, amit szeretetből odaadtatok, azt valósággá tettétek. És ezzel a valósággal, amit talán most nem láthattok – mert hiszen lelki értékek ezek, s földi szemeitekkel nem láthatjátok ezek eredményét – olyan magokat hintettetek széjjel a természet világában, amely folyton alakulva, nagyobbodva, tisztulva és igazabbá válva, a ti elkövetkező életetekben, az örökkévaló életben megtermi a maga gyümölcseit. Ha azonban sohasem cselekedtek szellemi értékű cselekedeteket, ha nem az Úr akarata szerint, nem az ő parancsolata szerint, hanem a saját tévelygő lelketek szerint cselekedtek a mulandóban múlandó és értéktelen dolgokat, akkor üresnek és kifosztottnak fogjátok látni a földi életeteket, amikor majd a szellemi világból tekintetek vissza. És sok keserű könnyhullatással bánjátok majd meg, hogy elmulasztottátok az alkalmakat, és nem nyitottátok ki a szíveteket az Örökkévalónak, hogy Ő cselekedhessék a ti érzéseiteken keresztül örök értékű dolgokat, amelyek a boldogság gyümölcseit termik meg számotokra.
Testvéreim, mint ahogyan senki a megtörténtet meg nem történtté nem teheti, úgy Isten is önmagából ad, amikor az emberek bűneit megbocsátja. Ti emberek vagytok, és ti is vétkeztek egymás ellen; lépten-nyomon vétkeztek a szeretet ellen, és azt mondjátok: „meg kell bocsátani, mert a szeretet ezt írja elő”.
De vajon lehet-e mindenkor megbocsátani? Az önmaga erejéből az ember soha meg nem bocsáthat, hanem csak azzal az Istentől való szeretettel, amelyet a lelkében érez, töltheti be azt a rést, azt a hiányt, amelyet az ellene vétkező ütött. Nos tehát, ha te vétkezel a te embertársad ellen, követelheted-e hivalkodóan, hogy neked meg kell bocsátania? Vajon egyáltalában követelheti-e egyik ember a másiktól, hogy az önmagából adjon oda valamit?
Mert aki szeretetből megbocsát, (hiszen másképp nem is lehet), az önmagából ad valamit: a legnagyobbat, a legértékesebbet adja oda annak a hiánynak betöltésére, amelyet a vétkező ütött.
Nem kötelessége-e tehát annak, akire nézve ez a bocsánat kívánatos és kedves, elsősorban közelednie a megbántotthoz a lelkének minden jóravaló igyekezetével, minden megbánásával, minden töprengésével, minden kétségeskedésével és reménykedésével?
De én ezt nem úgy akarom előttetek szemléltetni, mint kötelességet.
Mert hiszen a kötelesség a ti fogalmaitokon keresztül rideg teher, amely rátok nehezedik, amelynek a legtöbbször nem tudtok eleget tenni. Egy egészen más szót kellene erre kitalálni, hogy ezt a lelketek előtt nyilvánvalóvá, szemlélhetővé tegyem.
A szeretetnek, az igazságnak, a jóakaratnak, a szomorúságnak és a bánatnak vegyülékéből összeállított érzésnek kell útnak indulnia, mielőtt még az ember szavakat keres, módokat és alkalmakat kutat, hogy embertársához közeledve annak bocsánatát kérje.
Mert hiszen tudjátok, hogy ha egymás ellen valamit vétettetek, akkor egymás lelkében űrt vágtatok. Különösen, ha a szeretetet bántottátok meg, különösen, ha az igazság ellen cselekedtetek valamit, az olyan eltávolodás, az az összekötő kapcsolatnak olyan nagy megszakítása, amelyet megint eggyé tenni sok fáradság, sok munka. Sok fájdalommal lehet csak az ilyen szakadást kipótolni, összeforrasztani, és ezt a munkát az egyiknek, akitől a bocsánatot kérik, és a másiknak, aki a bocsánatot elnyerni szeretné, közösen kell elvégeznie, mert megbánás nélkül nincs bocsánat, bocsánat nélkül nincs engesztelés.
Mert hiszen a bocsánatadás kimondásával, amikor egyszerűen azt mondjátok „megbocsátok, mert meg kell bocsátanom“, még nincs semmi elintézve. A megbocsátás még csak a lehetőséget nyitja meg annak, hogy engesztelődés, egybehangzó együttérzés, a gondolatok és érzések összeszövögető munkája
megkezdődhetik, és ez a munka kiépítheti az elmulasztottakat, a már szeretetben eddig is elért eredményeket.

Mikor a lélek ünnepel: HÚSVÉT – ISTEN ÁLDOZATA KRISZTUSBAN 8. – Befejező rész

AZ ÚRVACSORA MISZTÉRIUMA 8. Befejező rész

Kedves testvéreim! Még egyszer elétekbe adom a mi Urunknak, a Jézus Krisztusnak utolsó és legnagyobb parancsolatát: „szeressétek egymást azzal a szeretettel, amely szeretettel ti magatok óhajtanátok, hogy az Úr szeressen titeket.” Ha így igyekeztek szeretni egymást, ha így keresitek a ti Uratoknak akaratát, meglátjátok, hogy az Úr, aki veletek van, aki a ti lelketeket szemléli, aki a ti gondolataitokat vizsgálja, a ti érzéseitek és törekvéseitek nyomán megáld titeket. Olyan mennyei eredményekkel, amelyek már itt e földön arról a nagy boldogságról beszélnek, amely titeket nála vár. Meglátjátok, hogy Ő nem hagy el titeket, mert hogy ti sem hagytátok el Őt, mindig szem előtt tartván az ő parancsolatát. S ha szeretitek egymást azzal az őszinte, igaz Isten felé vágyódó szeretettel, ezt a szeretetet az Úr megáldja és megszenteli. És ezzel nemcsak a mennyei örökségeteket gyarapítjátok, hanem már itt a ti földi életeteknek úgynevezett okozati törvényéből folyó szenvedéseit és megpróbáltatásait is elhalkítjátok, elfakulttá teszitek. Az életeteket beragyogja a szeretet fénye, amely Krisztustól sugárzik alá, és a ti lelketeken keresztül egymásra sugárzik, s megáld, megszentel, megerősít és megvigasztal titeket. Eltávoztatja tőletek a félelmeket, és békességet önt a lelketekbe, és akkor az Isten Lelke lakozik köztetek.
És ez az Isten Lelke nagy csodákat és jeleket hoz létre, meggyőződésekkel gazdagít benneteket, amelyekért a ti lelketek epedezik, megbizonyosodásokat hoz elétek, amelyek titeket megerősítenek a hitben. Mint megerősödött, harcoló és munkálkodó testvérekhez és eszközökhöz pedig az Úr világáért munkálkodók hihetetlen nagy szellemrajokat hoznak körétek, akiken meglátjátok a ti hiteteknek a világosságát és eredményét ragyogni. És az a szellemcsoport, amely rajtatok keresztül ismeri meg az Isten kegyelmét, és tanulja meg az Istent dicsőíteni, tanúbizonyságot tesz mellettetek, hogy ti valóban Isten útjain jártok.
Ez a szellemcsoport lesz az, amely felett ti a ti szeretettekkel és a ti szolgálatotokkal uralkodtok. Nem úgy uralkodtok, mint ahogyan a pogányok uralkodnak egymás felett, hanem uralkodtok szeretettel, és ők szolgálnak nektek azzal az örömmel, azzal a hálaadással, amely nem a ti lelketeknek szól, hanem azzal is az Urat dicsőítik. Ezzel a ti bűneitekből, a ti tévelygéseitekből sok feloldódik az Úr törvényében, és ahelyett, hogy rettegnetek kellene a jövőtől, bizakodva tekinthettek előre. Mert akik még ma ebből a csoportból ellenségeitek, akik még ma meg nem értenek titeket, jó barátaitokká lesznek, és Istent dicsőítő társaitokká válnak. És akkor nem lesz okotok félni a szellemvilág ajtajában várakozva, mert úgy alulról, mint felülről, úgy mellettetek, mint körülöttetek mindenütt a szellemek arcán a ti hitetek ragyog, a ti reménységetek és a ti szeretetek tükrözik, ami mind a mi Urunkat, Krisztusunkat dicsőíti. Ezzel vonultok be az örökkévalóságba, hogy ott a részetekre fenntartott jutalmat az Isten ígérete szerint elvehessétek.
Most pedig, testvéreim, a mi Urunk, a Jézus Krisztus kegyelme és az ő nagy szeretete legyen veletek a ti szent és felfelé emelkedő pillanataitokban. Legyen veletek a ti harcaitokban, legyen veletek a ti örömötökben, boldogságotokban. Kísérjen el az élet útjain, és vezéreljen titeket mindenkor, mindenben a felé az áldás felé, amelyet Ő tart fenn részetekre, és amelyet Ő sugároz bele a ti lelketekbe és a ti időleges és az örökkévaló életetekbe.
Legyen és maradjon veletek az ő békessége, az ő szeretete, az ő ereje, s ragyogjon az ő világossága a ti lelketeken.

Ámen.

Mikor a lélek ünnepel: HÚSVÉT – AZ ÚRVACSORA MISZTÉRIUMA 8. – Befejező rész

HANGZÓ BIBLIA – Halász Judit felolvasása

Nagyszombat

Hangzó Biblia a Pannonhalmi Bencés Főapátság felügyeletével és fordításában megjelent Biblia szöveghű felolvasása az Újszövetségi Szentírásból Halász Judit hangján. (A protestánsok is nyugodtan hallgathatják.)

Húsvét vasárnap
A feltámadás napja vagy húsvét vasárnapja a keresztény naptár egyik legfontosabb napja, Jézus halálából való feltámadásának emlékére. A templomokban különleges istentiszteleteket tartanak, és a családok gyakran összegyűlnek ünnepekre és ünnepekre. Az új életet és az újjászületést jelképező húsvéti tojás népszerű hagyomány ebben az időszakban.