KÉRDÉSEK és FELELETEK 3. (39-51) Hoffmann professzor

KÉRDÉSEK és FELELETEK ADELMA SZELLEMI VEZETŐIHEZ 3. (39-51 kérdés)

Franz Hoffmann a Szellem, Erő, Anyag c. könyv megjelenése után felvette a kapcsolatot Adelmával és felvetette, hogy lennének kérdései. Adelma szellemi vezetői vállalkoztak arra hogy Hoffmann kérdéseit megválaszolják.
Ágoston könyvismertetőjével egyidőben célszerűnek tűnik bemutatni ezeket a kérdéseket, amiket Hoffmann Ferenc a würzburgi egyetem filozófia professzora Adelma szellemi vezetőihez intézett. A továbbiakban folytatásban közöljük ezeket.

Íme az alábbi kérdéseknek és feleleteknek egy része, melyeket Hoffmann Ferenc német filozófiai professzor a würtzburgi egyetem tanára, Adelma szellemi vezetőihez intézett, illetve a szellemi vezetőktől Adelma írómédiumitása révén kapott. Hoffmann Ferenc volt tudvalevőleg az, aki Adelma híres alapvető médiumi munkájáról, a »Szellem, Erő, Anyag«-ról 1870-ben tudományos bírálatot irt.” (L. »Égi Világosság« 1909. évi aug. és szeptemberi számait.) Adelmához 300 kérdés érkezett, ezekből tallózunk.

39. K é r d é s . Ha a világ már kezdetnélküli idő óta létezik, akkor kifejlődésre s a tökéletesség célpontjához való közeledésre gondolni sem lehet.
    • F e l e l e t . Ezeket a fogalmakat nehéz felfognotok. Mi csak a mondottakat ismételhetjük. Lásd: »Szellem, Erő, Anyag.« A kezdet egy igen hosszú idő volt, az összhang, diszharmónia nélkül. Az elsődök bukása folytán állott be az első elszakadás a törvénytől. Most törekszik ismét minden vissza a kezdetben való összhanghoz, ott van az eggyélevés, az ellentéteknek megszűnése. Az általános összhang felé való törekvés nélkül a mindenség csak egy taposómalom volna; így azonban az átalakulásokat tekintsétek előrehaladásnak. A mindenség állandóan halad fel az összhang felé. A földi ember, ha száz évig él is, nem veszi észre e haladást. Száz év csak egy pillanat az örökkévalóságban. A legnagyobb gyorsaság is mozdulatlannak látszik. A föld forog s ti nem látjátok és nem érzitek. így van ez a mindenségnek az Ős-Egyhez az örökös összhang felé való haladásával is.
40. K é r d é s . Schoppenhauer, az Istent nem hívő, közelebb jutott-e végcéljához, mint Baader, az istenhívő?
    • F e l e l e t . Baader előrehaladottabb, mint Schoppenhauer, aki az ő iratával sok kárt okozott, ami felett, most, mint szellem, igen bánkódik.
41. K é r d é s . Arra a kérdésre, hogy a teremtésnek volt-e kezdete, avagy nem, kielégítő választ nem adtatok. Úgy tekintitek ti a teremtést, mint Isten saját megnyilvánulását? Ez semmi esetre sem volna ateizmus, sem közönséges pantheizmus¹, azonban mégis személyi pantheizmus?
    • F e l e l e t . Ezt a kérdést már helyesbítettük. Mindenben, amit a bölcsészek mondanak, van egy parányi igazság, csakhogy gyakran nagyon elferdítve; innét erednek azok a különféle kifejezések, amelyek csak zavart okoznak. Ily értelemben vannak igazságok a materializmusban és a pantheizmusban is. Az egyedüli igazság azonban a tiszta istentan, Isten örökléte az ő változhatatlan törvényeiben. A teremtés Belőle származott és kizár minden önkényt. Egy ellenisten nem létezik. Isten szellem, az ő törvényei az erő, a teremtés, az anyag. Mi mindig a háromnál (A) maradunk. Te aztán azt a nevet adhatod ennek a tannak, a melyik a földi nyelvben annak legjobban megfelel.
42. K é r d é s . Miután Isten egyedül abszolút (korlátlan, feltétlen), ennélfogva rajta kívül természetesen minden feltételes, viszonylagos. Mármost Isten mily értelemben szabad és mily értelemben az, az ember?
    • F e l e l e t . Isten szabad, mint mindenható és tévedhetetlen, a szellemek vagy emberek pedig az ő jóságuk, vagyis fokozatukhoz képest szabadok. Isten akarata bölcsesség, nem pedig despotizmus, nem önkény, hanem törvény.
43. K é r d é s . Ha az embernek hinnie kell, hogy valami az ő akaratától függ, akkor azt is hiheti, hogy sok az, ami tőle függ. A természet törvényeit ugyan természetesen nem változtathatja meg, azonban a természeti törvények felhasználásával változtathat, javíthat.
    • F e l e l e t . Az emberek gyakran tartják soknak azt, ami kevés, és kevésnek azt, a mi sok. Vajon kevés az, hogy a bukott szellemek rossz akarata által egész világok zűrzavarba jutva, buktak? Vagy talán kevés az, hogy a törvényben megmaradt elsődök és szellemek jóakarata által egész világok szellemesíttettek, hatványozódtak s a rotáció folyamán napokká lettek? Éppen, miként te mondod, a természeti törvények által a szellemlények, vagy az emberek végtelen sokat tehetnek.
44. K é r d é s . Ha a monadok² önmagukban véve mind egyenlők, honnét ered a szervetlen dolgok különböző osztálya és a szervezetnek határtalan különbözősége a növényekben és az állatokban és a különbözőség a szellemiekben, amelyeknek, ha a többi világok is lakottak, a végtelenségig változóknak kell lenniük?
    • F e l e l e t . A monadok, mint ilyenek, csupán belső lényükre nézve egyenlők, de nem egyszersmind fluidjukra nézve is fluidikusan alkalmazkodnak az anyagiakhoz és szervekhez, amelyeket éltetnek és mozgatnak, s ez okból végtelenül különbözők megjelenésük- és megnyilvánulásukban. Legbelsőbb lényükre nézve nem léteznek jó és kevésbé jó monadok. Mint életelemek egyenlők, nem egyenlők azonban fluidjukra (amit ez esetben ruházatuknak lehetne nevezni), delejességük és villamosságuk mértéke, nemkülönben vonzó és taszító erejükre nézve. A monadok kis szervezetek, szerviségek, melyek nagyobbakat tartanak össze, éltetnek s mozgatnak.
45. K é r d é s . Az ősteremtés e szerint monadok (egyedek) teremtéséből s egyben azoknak világrendszerek-, világnapok-, bolygók-, holdak-, üstökösök-, bolygókká, nemkülönben minden anyagi és szellemi alakulatokká való összhangzatos összetételéből állott volna?
    • F e l e l e t . Az öröktől fogva létezett életprincipium (életelv), amely természetszerűleg a szellemi princípiummal együtt Istenből árad ki, életre keltette és élteti az összes fluidokat abban a formában, a mely a monadok lényegének megfelel és azonkívül a fluidokat és a monadokat alanyokká szervezte a szellemek formájában. Monadok minden fluid- és sejtben léteznek, mint apró szervezetek; léteznek a szellemek fluidjai asztrál testében is, ahol szervezve, egyéniesítve vannak s ekként egy egészet képezve a szellem burkát alkotják.
46. K é r d é s . A monadok, azt hiszem, hogy nem lehetnek anyagok, hanem csak erők?
    • F e l e l e t . A monadok is, mint minden létező hármasak: 1. szellem = életelv; 2. erő = vonzás és taszítás; 3. anyag = fluid.
47. K é r d é s . Ha a mindenség nem változik, akkor minden lénynek egyszerre kellett megteremtve lennie és most már ujabbak nem keletkezhetnek?
    • F e l e l e t . A mindenség állandóan mozgásban van. A teremtő erő nem merül ki soha; ebből természetesen örökös átalakulások keletkeznek. Mit használ az, ha mi nektek mint való tényt állítjuk, hogy a Föld, a Vénusz, a Hold, a Jupiter, a Mars, a Merkúr valamikor csak egy égitest voltak, egy nap, amelyből a bukás folytán a planéták (bolygók) születtek és hogy a holdak a planétákból hasonlókép keletkeztek. Ha mi, akik ezt tudjuk, állítjuk is, hogy ez való, ti tudósok ezt mégis csak egy hipotézisnek tekintitek, mivel mi erre nézve nektek semmiféle bizonyítékkal nem szolgálhatunk. Abból, amit ti most mindenségnek neveztek, az ég és a csillagok, amelyeket most láttok, egészen más alakulatok között voltak; mostani bolygó-rendszeretek még nem létezett. Mindezeket a maguk nagyságában és fönségében csak akkor fogjátok felismerni és felfogni, ha majd ti is szellemekké lesztek.
48. K é r d é s . Létezünk-e mi mindnyájan, mint egyének már kezdettől fogva? Nem éltünk-e már számtalan életet, s nem küzdöttük-e már át magunkat számtalan fokozaton?
    • F e l e l e t . Nem az összes szellemek léteznek kezdettől fogva. Mert valamiképpen a szellemek folyton tökéletesednek és az eggyélevésben tökéletesekké lesznek, éppen úgy folyton születnek embriószellemek is. Ennek igy kell lennie, mert az Isten állandóan szellemi életet áraszt ki s az ő lehelete örökké éltet, mivel a szellemprincípium folyton hatványozódik és végül Istenhez tér. A bukott szellem, aki az ő paradicsomi hazájában nem maradhatott meg, mindenesetre kénytelen sok testetöltésen átmenni, míg a Hármat ismét eléri.
49. K é r d é s . Nem egyértelmű volna ez a lélekvándorlással? Jézus, Mária, Buddha, Laurentius már többször öltöttek testet s még folyton öltenek?
    • F e l e l e t . Mi értjük azt, hogy előttetek az újra és újra testetöltés eszméje aggasztónak látszik, sőt találkoznak olyanok is, akik az örök kárhozatot igazságosabbnak vélték, ez azonban Isten atyai szeretetével össze nem egyeztethető. A szellem a test kötelékeiből megszabadulva, másként gondolkozik. A szellem visszaemlékezése szinte a végtelenségig terjedhet. Az ember, mint gyermek leginkább hasonlatba hozható a szellemmel. A gyermek az atyától származik és az anyától születik; a szellem az Istentől származik és a természettörvénytől születik. Az anya táplálja, az atya neveli a gyermeket. A természettörvények az embrió-szellemnek ruhát, vagyis megjelenési formát és táplálékot adnak, Isten szellemi adományokat, úgymint szabad akaratot és értelmet ad neki. A gyermek tanul gondolkozni, beszélni, járni; végül önálló lesz; éppen úgy tanul az embrió-szellem is önálló lenni. Dacára a szülők minden gondoskodásának, a gyermek hibás útra tér; elhagyja a szülői házat és saját feje után indulva lép ki a világba. Éppen így van ez az embrió-szellemekkel is; magas szellemek oktatják, tanítják őket a törvények ismeretére, amelyeket saját szabad akaratukból követniük kellene. Ha hibába nem esnek s nevelésük akadálytalanul halad, akkor tökéletes szellemekké válnak anélkül, hogy testet ölteni kényszeríttetnének. Ha azonban hibáznak s áthágják a törvényeket, akkor a testetöltést el nem kerülhetik. Az azonban nem szükségszerű, hogy mindenki többször éljen, mint ember a földön. Némely szellem csak egyszer volt a földön vezeklésül, avagy bizonyos küldetéssel. Mária, Jézus anyja, sohasem követett el hibát, ő egy tökéletes szellem s csakis így lehetett Jézus anyja. Ő csakis ennek a feladatnak teljesítése végett jött a világra. Krisztus, mint Messiás csak egyszer jelent meg a földön; az ő fogantatása érzékfeletti volt, szellemi erők által létrehozva. Buddháról és Laurentiusról már szóltunk. Ezeknek a szellemeknek már nem szükséges földi testet ölteniük. Ezek már elérték a Hármat (t. i. az Atya, a tisztán maradt elsődök és a tökéletességet elért paradicsomi szellemek egységét).
50. K é r d é s . Miként akarjátok azt bizonyítani, hogy Jézus hasonló tanokat hirdetett, mint ti?
    • F e l e l e t . Az ő szavaival.
51. K é r d é s . A monadológia, amely nemigen áll távol Leibnitz, Ficlite és mások elméletétől, nem látszik-e inkább Indiából mitsem Mózestől és Krisztustól származónak? Vagy talán még jobban fel akartok világosítani bennünket afelől, hogy Isten a régiekhez szakadatlanul mindig új monadokat teremt? Minden határon túlterjedne ez; a tan és Isten feltétlen végtelenségét tanúsíthatná, de ezt elgondolni embernek szinte szédületes; és mégis meg tudnék vele barátkozni, ha határozott bizonyítékot nyújtanátok reá.
    • F e l e l e t . Kedves barátom! Hogyan adhassunk mi neked az örök teremtő erőről határozott bizonyítékot! Csakis a logika útján találhatsz bizonyítékot. Az örökkétartó életrekeltés különböző népnek taníttatott. A szavak és fogalmak azonban gyakran különbözők, pl. ezt a szót: monad, sem Mózes, sem Krisztus nem használták és mégis tanították, hogy az örök élet Istenből származik. A monadológia a jelenkor tudománya; mindazonáltal évezredekre visszamenőleg fedezhetők fel azt megközelítő tanok, ha az ember a veres fonalat megtalálja. Isten az ő szabad akaratában változatlan és ha teremtett, akkor teremt tovább és nem hagyhatja azt abba azért, hogy amint te gondolod, egyszer valahára már elég volna. Mit törődsz te azzal, mennyi, monad s mennyi lény létezik máris? Efelől mi nem tudunk téged felvilágosítani. Ha majd egyszer célodat, a Hármat elérted, akkor majd mindent fogsz tudni és mégsem leszel képes arra, avagy nem lesz szabad azt az emberekkel közölni, mert a magasabb fogalmak náluk hiányoznak.

1. Pantheizmus: Az az idealista filozófiai irányzat, amely szerint nincsen személytelen, természetfölötti istenség, ellenben isten azonos a természettel, a dolgokkal, ill. bennük lakozik, belső lényege, ill. lényegük. A régebbi korok panteizmusának voltak haladó szellemű képviselői is, a jelenkori panteizmus azonban a tudományt akarja kibékíteni a vallással. 
2. Monad, monadológia: Az elképzelés Leibniznél (1646-1716) elemi részecske értelmet kap és népszerűségre tesz szert az 1714-ben írt Monadologia című művében. Nála a monádok olyan alapvető szubsztanciák, melyek felépítik a Világegyetemet, azonban térbeli kiterjedés nélküliek és anyagtalanok. Minden monád egyedi, elpusztíthatatlan, dinamikus, lélekszerű entitás, melynek tulajdonságai kedvtelése és felfogóképessége függvénye. A monádok nincsenek valódi kapcsolatban egymással, de egy előre meghatározott harmóniában (Prästabilierte Harmonie) Isten mindegyiket tökéletesen összehangolja. Az anyagi világ tárgyai egyszerűen monádok együttes megnyilvánulásai