ADELMA NYOMÁBAN személyesen – 4.

Mitől csodálatos Mali Losinj?

Elérkeztünk hát a Mali Losinjról (Lussin-Piccoló) szóló negyedik, egyben befejező részhez. Talán kaphatunk arra is magyarázatot, vajon miért ragaszkodott Adelma Lussin-Piccolóhoz, és vajon én mit is kereshettem ott?

A sziget klímája

Amikor Adelmáék Gonobitzba költöztek Tiszalökről (1867), – ez érdekes megemlítendő néhol Golopot nevezik meg, néhol Tiszalököt Adelma kezdeti magyarországi lakhelyének. Valójában az esküvő után Golopra költöztek. Azonban az innen való utazást megnehezítette, hogy leggyorsabban is Pestre csak úgy lehetett eljutni, hogy kocsival Tiszalökig, onnan hajóval Pestre a Tiszán. Így minimum két nap volt az út. A tiszamentének azonban volt egy problémája: Adelma törékeny szervezete nehezen bírta a mocsaras tiszalöki környéket, ahol emiatt gyakori volt a betegség vagy nemritkán a halál. Ezért döntöttek úgy, hogy elköltöznek a hegyekbe. Vágyott Adelma a hegyek közti boldog gyermekkort megtesítő Schwarzau után. Gonobitznak és a Steier Alpoknak hasonló klímája volt mint Schwarzau környékének. Ám a téli hideget nem szerette. Hát ezért kezdtek el az Adriára járni Gonobitzból. Hogy miért ezt választották? A jól informáltságuk adódott a főúri körökből, és az ő széles látókörükből. Azidőben derült fény arra, hogy a szigetnek rendkívüli gyógyhatású klímája van. Kezdetben panziókban laktak, házat béreltek. Elég sokat szenvedett Adelma a számára nem eléggé higiénikus környzet miatt. 1886-1890 között minden évben sétájuk során figyeltek fel arra az építkezésre ami végül téli lakhelyükké vált.

---

Egy grazi vállalkozó, bizonyos Willibald Riedl építkezett a Ckat öböl eldugott sarkában. Nem is akárki volt a villa tervezője, hanem egy akkoriban ismert felkapott híres bécsi építész, Friedrich Sigmund munkája (pl. Ljubjana – Urbanc, Geléria Emporium). Három éven át figyelgették ahogy felépül a villa. Közben megismerkedtek Riedl urral.

Ambroz Haračić (1855 – 1916) horvát botanikus matematikát és természettudományokat tanult Bécsben, és a Mali Lošinj-i Tengerészeti Iskolában tanított, ahol 18 éven keresztül meteorológiai méréseket és megfigyeléseket végzett.
Adatai alapján a bécsi kormány 1892-ben klimatikus gyógyhellyé nyilvánította Mali Lošinjt. Ezzel kezdetét vette a turizmus fejlődése Lošinj szigetén. Ambroz Haračić 1879-ben alapította a Mali Losinji Meteorológiai állomást , ahol éveken keresztül rögzített adatokat.
Ambroz Haračić (1855 – 1916) horvát botanikus matematikát és természettudományokat tanult Bécsben, és a Mali Lošinj-i Tengerészeti Iskolában tanított, ahol 18 éven keresztül meteorológiai méréseket és megfigyeléseket végzett. Adatai alapján a bécsi kormány 1892-ben klimatikus gyógyhellyé nyilvánította Mali Lošinjt. Ezzel kezdetét vette a turizmus fejlődése Lošinj szigetén. Ambroz Haračić 1879-ben alapította a Mali Losinji Meteorológiai állomást , ahol éveken keresztül rögzített adatokat. Ambroz Haračić egész életét szülőszigete éghajlatának és növényzetének tanulmányozásának, valamint fenyőerdők telepítésének szentelte. A Mali Lošinj Erdősítő és Díszítő Társaságának alapítója, titkára, mozgatórugója és legaktívabb tagja volt . A társaság egyik célja a Mali Lošinj környéki sivár és sivár területek erdősítése volt. Haračić professzor felügyelete alatt Čikat és a környező területek néhány éven belül erdősültek aleppói fenyő és fekete fenyő facsemetékkel. Növénygyűjteményét a zágrábi Természettudományi Kar (Prirodoslovno-matematički fakultet) Botanikai Tanszékén őrzik. A mai mali lošinji középiskola az ő nevét viseli.
Haračić megfigyelései azt mutatták, hogy: Losinj éghajlata sokkal enyhébb, mint bármely más hely ugyanazon a szélességi körön, • Lošinj januári átlaghőmérséklete 9°C-kal magasabb, mint a bécsi januári átlaghőmérséklet, • Losinj tiszta levegője magas és kiegyensúlyozott páratartalom-koncentrációt tartalmaz, • Lošinj védve van a heves széllökésektől vagy a hirtelen klímaváltozásoktól – egyszóval Lošinj az ideális természetes klimatikus tengerparti üdülőhely és ideális téli gyógyhely.
A tengeri aeroszol, a fenyőfák balzsamos párolgása és a természetes örökzöld növényzet fontos tényezők Čikat és Lošinj sziget éghajlatának gyógyító minőségében. Ambroz Haračić szobra a Čikat erdőparkban található Mali Lošinjban.

Ám milyen a „véletlen”? Azon a napon amikor Riedl be akart költözni a villájába szivszélütést kapott és meghalt. Ödön pedig úgy döntött megpróbálja megszerezni a villát. Ami sikerült is Riedl testvére, mint örökös neki adta el.

Ödön Adelmáról adott nevet a villának: így lett a Villa Adelma az övék 1890 januárjában. Ez volt az első villa a halászok, tengerészek házai és a „kapitányházak” közt a szigeten. Utána épült a császári Villa Carolina.

Ám a legérdekesebb része a történetnek most jön: ahogy beköltöztek Adelmáék a villába megjelent neki transzállapotban Riedl és abbéli örömét fejezte ki, hogy sikerült Adelmáéknak juttatni az általa oly nagyon szeretett villáját.

A többit olvassuk el Adelma leírása alapján.

„Megvettük a Villa Adelmát Riedl Willibald úr testvérétől – mint örököstől. W. Riedl három éven át építette azt a legnagyobb szorgalommal és szeretettel. Ő beteges ember lévén abban reménykedett, hogy Lussin-Cigaleben az adriai-tenger mellett gyógyulást fog találni. Azon a napon, amelyen a villába be akart költözni az ő Lussinpicollói végleges lakásába, szívszélhűdés érte.
Midőn a villába költöztünk, a villa előcsarnokában egy márvány emléktáblát helyeztünk el, hogy az utókor tudomást szerezzen a bájos villa tervezőjéről és építőjéről. Ezt Riedl Willibald iránti hálánk és köszönetünk jeléül állíttattuk, hogy azt, amit ő oly nagy szeretettel alkotott, mi élvezhetjük.” (Ezt a márvány emléktáblát szerettem volna lefényképezni – persze ha egyáltalán meghagyták a nagy átalakítások után. Persze nem sikerült, mert a kertész roppan ideges lett, amikor beólálkodtam a villa kertjébe. Elzavart.)

Adelma Szellemnyilatkozatok c. készülő könyvből had idézzek egy részletet, Riedl szavait:

Igen szeretett Adelmám!

„Riedl van itt! Az ön gondolatai vonzottak engem… A csendes nyáréjeken én is boldogan álmodoztam az én szeretett Cigalemról, villámról, az én ékszeremről, amelyet majd csodálni fogok.

Úgy örültem ennek és… akkor az Úr hazaszólított, amikor művemet befejeztem és otthonomba költözni akartam. És nekem a túlvilágra kellett mennem. Bevallom, ez nagyon nehéz volt az én részemre. Még sokáig Cigaleban időztem. Nem voltam képes e helytől elválni. Az én paradicsomomtól. Még most is itt vagyok, ott lakom. Tudom, hogy Önök mindketten mennyire szerették e villát, annyira, hogy meg akarták venni. És én is azt kívántam, hogy a villa az Önöké legyen, azért ösztönöztem mindkettőjüket a bájos villa megvételére és befolyásoltam az én fivéremet, annak az Önök részére való eladására. Miért akartam mindenáron, hogy a villa az Önöké legyen? Mert csodálattal fedeztem fel, hogy Önök ketten milyen jó emberek. Szellemi közlekedés! Igen! Akkor én is írhatok Ön által, gondoltam magamban, hogy egyszer jól kibeszélhessem magam. És így adja Önökre kettőjükre a villa építője az ő áldását és az ő művének birtokbavételére. Isten áldja Önöket e villába való belépését, kedves Adelma! Kérem! Megengedi, hogy csendben, békességben – mint ennek a háznak védelmezője, védszelleme – itt lakhassam amidőn Önök távol vannak? Ha Ön szeretettel van irányomban, és is szeretetteljes kívánok lenni Önökkel szemben. Óh, mennyire hálás vagyok a szép emléktábláért. Ez mélyen érintett engem. Ez a gyengédség hozzon áldást Önre. (…)”

A könyvben van még néhány ilyen Riedl beszélgetés. Egyik szebb, mint a másik.

Tehát ezért az emléktábláért mentem Lussinba. Azt ugyan nem láthattam (hiszen talán nincs is meg) de a környezet lenyűgözött.

Egynapos ott tartózkodásom alatt olyan élményben volt részem, ami felejthetetlenné tette a szigetet. Ezért utánanéztem, hogy mitől ily csodálatos a klíma.

Enyhe éghajlat, gazdag biodiverzitás és kellemes környezet

“Mali- és Veli Losinj, különleges mikroklímája miatt dél- dalmát szigeteki és szicíliai növényvilággal rendelkezik. Jelenlegi alapnövényzete a mirtusz, híoszi pisztáciafa, pínea és aleppo fenyők, pálmák, és az 1800-as években Vietnámból és Palermóból betelepített öröktermő mandarin, narancs és citromfák. A hajósoknak köszönhetően több, mint 1100 féle növény, köztük 230 gyógynövény él a szigeten a világ minden tájáról, melyek kiválóak az asztma és egyéb légzőszervi betegségek kikúrálásához. A szigetet Horvátországban egyedülállóan, hivatalos gyógyüdülőhellyé nyilvánította az egészségügyi kamara, 1892-ben”

Az évek során számos légzési rendellenességben, például asztmában, hörghurutban és COPD-ben szenvedő látogató részesült már Losinj ideális éghajlati viszonyaiból.

Természetes aromaterápia

Több mint 1018 növényfajt számlál, amelyek közül 939 őshonos, így Lošinj szigete tökéletes úti cél azok számára, akik a hagyományos orvoslás kiegészítő terápiájaként szeretnének különféle betegségeket és állapotokat kezelni. Az aromaterápia rendkívül hatékony és az emberi élet minden elemében alkalmazható, hatásai sok esetben megegyeznek a hagyományos orvosláséval.

Klíma és aeroszolok

Losinj klímája és természetes aeroszoljai jótékony hatással vannak a Losinjba látogatók tüdőfunkciójára. Ezeket a hatásokat spirometriával (légzésvizsgálat) igazolták, amelyet a betegek tüdőfunkciójának paramétereinek mérésére használtak érkezésükkor és a szigetről való távozásuk előtt.

Fenyőerdő és gyógyító gyógynövények

A sziget növényzete egész évben buja, a növények nagyban befolyásolják az aeroszolok minőségét és a mikroklímát. Valójában az ősidők óta erősen ajánlott a sűrű tűlevelű erdőkben való tartózkodás, ha tüdőbetegségben szenved

Az első három rész írása közben úgy gondoltam most a végén kiírom magamból azt is ami nem konkrétan szellemi búváros. De ez csak ajánlat. Egyedi … Csak egyszerűen búváros …

Apoxyomenos múzeuma:

Láttatok már élőben igazi, antik görög szobrot? A 192 cm magas, atlétát ábrázoló ógörög szobrot a tengerfenékről halászták ki 1999-ben Mali Losinj partjainál. Vagy egy viharba került hajóról eshetett a vízbe, vagy áldozatként szolgált. A különös bronzszobrot a Kvarner-palotában lehet megnézni!

Hogy juthatsz el ide?

Autóval komppal a szigeteken át, de a legolcsóbb, ahogy én – pár tízezer forintért kicsit bumlisan, oda-vissza Flix busszal Rijekáig, onnan komppal Mali Losinjba. Igazából már alig várom, hogy újra ott lehessek…

Nem bírom ki, hogy ne biggyesszem ide a végére DR. Radványi Antal 1913-ban írt tudományos cikkét (BIZONYÍTÉKKÉNT) hogy ne csak a vehemencia szóljon belőlem. Mennyire jól választottak Adelmáék! Csaknem 40 évig minden telet ott töltöttek…

LUSSIN – LUSSINPICCOLO – LUSSINGRANDE – CIGALE.
„Lussinon a nyár úgyszólván az év felét tölti be. A tavasz, a növényzet teljes kifejlődésével, már februáriusban jelentkezik. Április második fele a magyarországi nyár kezdetének felel meg. Az ősz szinte kiesik. A tél, mely inkább a bóra gyakoriságában, néha néhány órai havazásban (melyből több napra csak a M.-Ossero 583 m. magas hóturbánja marad meg) jelentkezik, decemberben kezdődik és kinyúlik januáriusra. Ez évben januárius első hetében lenn a völgyekben javában virágzott a rózsa- és mandulafa. […]
A levegő minőségét a szelek szabályozzák. Bóra idején és után a levegő üde, sirokkó alatt és után meleg, nyomasztó. Bonaccia alatt zsongító, meleg. Minden időben feltűnő a levegő só tartalma. Különösen bóra és sirokkó idején tűnik fel, mikor a hullámok sziklaparton ezernyi cseppben vetődik széjjel. A szél messze elviszi a csöppeket. Egy részük a növényzetre hull és azt fehér sókéreggel vonja be és fejlődését megakasztja. A cseppek másik részét a szél a levegőben széjjel szórja. Innen a levegő érezhető erős sós volta a nagy szelek idején. Ez a idegerősítő sós levegő mozdítja elő a Lussinba járó idegbetegek gyors gyógyulását. […]
Az enyhe tél, a száraz nyár és a Földközi-tengerrel való egyenes tengeri összeköttetés Lussin szigetén az örökzöld és bőrlevelü mediterránflóra kifejlődését követelték. Horizontális elhelyezkedésben Lussin növényzete a mediterrán-flóra, középföldközi provinciájának, liburniai zónájába kerül. E mediterrán jelleget, a mesofita Karszttal ellentétes, szklerofil tipus, és a trópusi buja erdő hírnöke a macchia fejezik ki. […]
Feltűnőbb elterjedt mediterrán növények Lussinon:
Pistacia Lentiscus, Erica arborea, Viburnum Tinus, Juniperus Oxycedrus, Arbutus Unedo, Smilax aspera , Hedera Helix, Rubia peregria, Asparagus acutifolius, Ceterach officinarum, Asplenium Trichomanes, Myrtus Communis, Narcisus Tazetta, Ruscus aculeatus,  Iris illyrica, Cyclamen repandum, Laurus nobilis, Paliurus aculeatus, Smilax aspera, Asparagus acutifolius, Juniperus Phoenicea, Oxycedrus, Salvia Officinalis, Helichrysum italicus, Euphorbia Paralias, Chamaerops humilis, Nerium Oleander, Euonymus Japonicus, (helyi neve: Sempre verde.) Laurus Nobilis, Pinus Pinea és Halepensis, Philadelphus Coronarius, Rosmarinus officinalis, sőt a szélkényes Eucalyptus. […]
Decemberben a Hedera Helix, januáriusban a Rosmarin-bokrok kék csillagos bokrétája, februáriusban a mandulafa is virágzik. Februárius végén a Viburnum a tavasz teljében várják a Karszt hómezőiről jövő utast.”

LUSSIN – LUSSINPICCOLO – LUSSINGRANDE – CIGALE.
Irta DR. Radványi Antal
A TENGER – A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET KÖZLÖNYE – 1913 május