"Az Evangéliumi Spiritizmus, a Szentlélek kijelentése. Letisztult keresztény hit és erkölcsbölcselet, valamint lélektan: a bűn felismerésének és a bűntől való szabadulásnak mélylélektana. Nagy, értékes, és tiszta világosság, mert magas világok ismereteit, Isten akaratát és Isten törvényeit közli és mutatja meg e szerencsétlen bűnben élő világnak, észérvekkel is alátámasztva a megtérés szükségességét."
Vay Adelma élete I.
Vay Adelma élete I.

Vay Adelma élete I.

Báró Vay Adelma élete I. Tarnopoltól Golopig (1840-1876)

Countess Adelaide von Wurmbrand-Stuppach 1840. október 21. (Tarnopol, Galícia) – 1925. május 24. (Gonobitz, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság)

Bővebben az alábbi oldalakon

Az osztrák-magyar monarchiában a spiritizmus úttörője és meghonosítója Vay Adelma bárónő volt, aki az osztrák tisztként Galíciában szolgáló német Wurmbrand gróf és egy gyönyörű magyar Teleki grófnő leányaként született 1840-ben Tarnopolban.  Apja, gróf Ernst von Wurmbrand Stuppach, akkoriban császári alezredes a helyőrségben szolgált, 1846-ban azonban meghalt, és Adelma anyja csaknem 5 év múlva 1851-ben másodszor is férjhez ment Friedrich zu Solms-Baruth grófhoz, aki őt és két lányát szülőföldjére, Brandenburg Márkba vitte, ahol Adelma és testvére rangjának megfelelő oktatásban részesültek.

1860-ban báró Vay Ödönhöz ment feleségül és Közép-Európa leghíresebb médiumává vált. 1865-ben Tiszalöktől nem messze Golopon, férje kastélyában ébredt hivatására, amikor is egy dr. Gárdos nevű „delejező orvos” a homloka formája alapján felismerte, hogy látó és írói médiumi képességek lakoznak benne. Először nem fogadta meg az orvos szavát, majd a fejgörcsei ellen, a férje tanácsára mégis írószerszámot vett a kezébe. Ekkor „elektromos áramot éreztem átszaladni a karomon, a kezem pedig ide-oda rángatózva a következőket írta le: »Tamás vagyok, a te védőszellemed – kezdj hozzá a delejes íráshoz, mert az jót tesz neked és teljesen egészséges leszel. – Henrik – Koporsó – 1867 számotokra szomorú esztendő – Napoleon bukása 1870«”. (Henrik Ödön bátyja volt, aki két év múlva meghalt, III. Napóleon pedig elvesztette trónját.)

Találkozás a médiumitással

Különös és meglepő volt Adelmára nézve ez a gépies írás, amely anélkül jött létre, hogy felőle gondolkozott volna. Úgy tűnt, mintha valaki történeteket mesélt volna neki, s annak ő hallgatója volna. Karjának mozgása, az írás, akarata és befolyása nélkül történt. Akkortájt naplót vezetett s ennek alapján mindezekről pontosan be is számolt a „Tanulmányok a szellemvilágról” című könyvében, aminek lényege a következő: Adelma bölcsen megállapított pedagógiai rendszer szerint úgyszólván kézről-kézre, fokozatosan került haladottabb szellemek
vezetése alá. Midőn Thomas (a 19 éves korában elhunyt kedves gyerekkori pajtás) tudása, – aki a spiritizmus abc-jét ismertette vele, – ki volt merítve, Ernő (Ernest) nevű édesapja szellemét rendelték mellé vezérül, aki mintegy a spiritiszta olvasás mesterségébe avatta be. Flammarion Camille művei nagy bizalmat és támaszt adtak neki arra, hogy az, ami eddig titokzatosnak és misztikusnak látszott, most mint pozitív filozófiai és pszichológiai tanulmány táruljon fel előtte. E könyvek megismeréséhez egy P. nevű orvos által jutott, aki már régóta spiritiszta volt. A reinkarnáció, az ismételt testetöltés tana kezdetben igen kellemetlen benyomást tett reá; csak nagy nehezen bírta ezt befogadni. Mindez érzelmeknek mintegy erjedési fokon kellett átmenniük benne, míg végre hónapok múlva a logikai rendet mindenben felismerte. Működési köre azonban csakhamar kitágult. Egy napon tudniillik P. dr. azzal a kéréssel jött, vajon Hahnemann vagy Mesmer szelleme nyilatkozhatnék-e egy akut betegséget illetőleg? Adelma előtt a homeopátia teljesen ismeretlen volt, és sem betegségekkel, sem pedig gyógyszerekkel, vagy gyógyításokkal nem foglalkozott.
Ekkor azonban Hahnemann szelleme tényleg nyilatkozott, és homeopatikus gyógyszereket, éspedig kettős szereket rendelt, melyeket abban az időben a homeopátia még nem használt, s miktől a szóban levő beteg csakugyan meggyógyult. Dr. P. azután gyakran kérte a szellemek tanácsát. Mindig homeopatikus szereket rendeltek, néha delejezett vízzel, vagy delejezéssel együtt.
Csakhamar annyi beteg jelentkezett, hogy szinte megostromolták. Hahnemann szelleme nagyobb homeopata gyógyszerkészletet szereztetett be. A Tisza lapályain – akkor Vayék tiszalöki birtokukon laktak – előforduló gyakori betegségeket: hastífuszt, váltólázt, vérhast, stb. mind meggyógyították.

Az életfeladat felfedezése (karma)​

Ettől kezdve Vay Adelma karrierje, melyet a férje, szeánszainak állandó résztvevője is támogatott, egyre magasabbra ívelt. Néhány év múlva a házaspár Ausztriába, a stájerországi Gonobitzba költözött. A médium 1870-ben Geist, Kraft, Stoff (Szellem, Erő, Anyag) címmel Bécsben, Lechner udvari könyvkereskedésében nagysikerű, ma is forgatott „szellemtudományi” könyvet jelentetett meg. Ezt a könyvet Tóvölgyi Titusz fordította magyarra, és az előszót is ő írta. Számos más műnek is szerzője volt: Tanulmányok a szellemvilágrólAeonok (elmélkedések és intelmek), A szférák a Föld és a Nap között stb. Adelma, János evangéliumáról is írt „szellemi magyarázatot”. Többféle médiumi képességgel bírt, úgymint: „író, beszélő médiumitás (trance), a psychometria és a látó médiumitás egy pohár vízben”. Adelma „gépies, vagy mechanikai író médium” volt, azaz nem tudta, hogy a keze mit ír, ebben a kategóriában a ritkábbak közé tartozott.

Rendszeresen tartott szeánszokat Budapesten is, ahol 1873-ban megalapította a Szellembúvárok Társulatát (Verein spiriter Forscher), melynek férjével együtt első elnöke volt. Jókai Mór maga is részt vett szeánszokon, otthon is idézett szellemet, míg felesége, Laborfalvi Róza össze nem törte az erre célra vásárolt könnyű asztalkát, mert elvonta a figyelmét az írástól. Jókai Vay Adelmáról mintázta az Egy ember, aki mindent tud című kisregényének hősnőjét, Polyxena kisasszonyt, akibe a bátor, és a misztikához eleve vonzódó katona, gróf Rengeteghy Ottó beleszeret.

A férj báró Vay Ödön segítsége

„Szellem, Erő, Anyag” című könyvet a férj, Vay Ödön így ajánlja:

„… szemtanúja voltam-e könyv keletkezésének. Nejem: a médium hirtelen kényszerérzet hatására kezdte el a gépies médiumi írást. A szellemi vezetők szép és felemelő szavai áhitatot keltettek a lelkében, a sok beteg embertestvérén végzett sikeres gyógyítás pedig felbátorította őt. Így folytatta tovább a médiumi írást, amíg létrejött ez a könyv…

Hiszek a leírt szavak tartalmának valódiságában, valamint a forrás tisztaságában. Hiszek továbbá a gépies médiumírásban és a sugalmazásban, mivel kétségtelen bizonyítékaim vannak ezek létezéséről. Magam is szent hivatást vélek teljesíteni, amikor ezt a könyvet kiadom.”

Szellem, Erő, Anyag (Geist, Kraft, Stoff., 1870), Tóvölgyi Titusz fordítása

Adelmáról a „Szellem, erő, anyag” zárszavában ez áll:
„A médiumot gyermekkora óta készítettük elő erre a feladatra azzal hogy őt magnetizmusunkkal fluidikusan, befolyásunkkal pedig szellemileg állandóan környeztük. Mivel jóakarattal engedelmeskedett, nem volt nehéz ezt a gépies médiumitást benne kifejleszteni.
Ő maga ezzel egyik feladatát teljesítette, a benső hivatás érzését öntudatlanul hordozván magában. Közvetítőként szolgált nekünk, és önként átengedte gondolkozási és érzési szerveit befolyásolásunk számára. Segített nekünk imáival, Istenhez intézett tiszta fohászaival.”

A magyarországi első kiadás Tóvölgyi Titusz fordításában és magyarázó, értelmező soraival

Szellem, Erő, Anyag, 1923

Adelma grófnő legelső spiritiszta műve az 1866-ban megjelent “Elmélkedések könyve“, mely médiumi írással létrejött vallásos gondolatokat tartalmaz. 1869-ben, huszonhét éves korában ugyancsak médiumi úton, harminc nap alatt írta meg a “Szellem, erő, anyag” című, nagyon híressé vált munkáját, mely valóságos bibliájukká vált a magyar spiritisztáknak. A világoknak, az angyaloknak (akiket “Elsődök”-nek nevezett) és az emberi léleknek genezisét, bukását, helyzetét és feladatait írta le ebben a könyvben a grófnő egyik szellemi vezetője, mély értelmű “számtörvények” ábráival illusztrálva a rendkívül érdekes leírásokat. A szellemi princípium minden lénynek a szellemi erők szférájába tartozó képességeit foglalja össze (értelem, érzelem, gondolkozás, képzelőerő stb. tekintetében). – Az erőprincípium ugyanaz minden erőre és az erőkkel összefüggő tulajdonságokra nézve. – Az anyag princípiuma pedig az anyagi vonatkozásokban jelenti az előbb elmondottakat. Isten szellemi princípiuma azonban az erő és az anyag princípiumát is magában foglalja, mert ezek Istenből erednek és Belőle indulnak ki a mindenségbe.

(Állítólag ennek a könyvnek ismerete volt a belépő az Egyesületbe. Ha így volt, nagy feladat volt, mert különlegesen nehéz olvasmány. Talán az első harmada többszöri elolvasásra befogadható)

További spiritiszta vonatkozású könyvek

Szellem, erő, anyag (1870); Tanulmányok a szellemvilágról (1874); Szférák a nap és a föld között (1894); Hephata (1894); Bilder aus dem Jenseits (1905, Látományok a pohár vízben); Aus meinem Leben (1900, Életemből); Betrachtungsbuch für Alle (1866, Elmélkedések könyve); Geisteskundgeben aus 1865-1900 (Szellemközlemények 1865-1900-ból); Aeonok (Elmélkedések és intelmek, 1887); János evangélium magyarázata (Megjelent a Reformierende Blaetter I. kötetében, 1874).

Download this article as an e-book

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Follow by Email
Facebook20
fb-share-icon