Eszter médium – Pátkai Pál – második oszlop
Ebben a középső szakaszban születik meg a Névtelen Szellem magasrendű tanítása, amely médiumi úton jutott el hozzánk, és később több kötetben jelent meg. Ez a szellemi tanítás, hogy egyáltalán megvalósulhatott, két elkötelezett embernek, Eszter médiumnak (Papp Eszter), és az ő munkáját támogató Pátkai Pálnak köszönhető. Két kiválasztott ember, akiket erre a magasabb régióból indítottak a munkára.
Ők jelképezik a Magyar Evangéliumi Spiritizmus második oszlopát, ők az a két hatalmas egyéniség, akik ebben a közös munkában egymást mindenben kiegészítik.
„A XX. századi spiritiszta irodalom két tündöklő neve: az 1882. december 13-án született Eszter médium, aki hatvan évig volt kizárólagos és fölülmúlhatatlan munkatársa a magas vezetőnknek, a Névtelen szellemnek – valamint Pátkai Pál, aki által Laurentius Az utolsó óra munkásaihoz c. köteteiben a hatások és viszonthatások ismertetéseként a spiritizmust, mint ezt a célt szolgáló tudományos búvárlatot és empirikus bölcseletét írja le.”
Eszter és Pátkai együttműködése
Eszter neve és magas szintű médiumitása a spiritiszta körökben már ismert volt. Önállóan dolgozott, könyvei jelentek már meg, ezzel az alcímmel: „Eszter médium által írta a Névtelen szellem”. Az 1913-ban kiadott „A mai kor vallása„ című első kötete már ily módon hozta be a nyilvánosságba szellemi vezetőjét. A könyv sikerét mutatja, hogy 1922-ben már a második kiadása is megjelent.
A szellemi közlemények folyamatosan megjelentek az Égi Világosság című kéthetente megjelenő folyóiratban, amely a harmincas évekre már elterjed, széles körben olvasott szellemtani folyóiratnak számított. Ennek szerkesztésébe már korábban bekapcsolódott Pátkai Pál, aki aztán 1925-ben (Havas Andor halála után) átvette az Égi Világosság szerkesztését is. Pátkai, az Égi Világosságnak 17 éven keresztül – hirtelen haláláig – 1942-ig volt szerkesztője. Ez az időszak átfedi Eszter nagy médiumi időszakát.
Nevükhöz, közös együttműködésükhöz kötődik A Névtelen Szellem Tanításai néven ismertté vált magasrendű szellemi tanítás-sorozat, amely egymásra találásuk nélkül nem jöhetett volna létre.
1933-ban Eszter médium Pátkaival együtt belépett az Egyesületbe. Ezután a folyamatosan megjelenő kötetek már Pátkai szerkesztésében a Szellemi Búvárok Pesti Egylete kiadásában jelentek meg.
Eszter első nagyobb lélegzetű médiumi alapon vett művének, a három kötetes „Névtelen Szellem közleményei„-nek megjelenése már jelzi, hogy Pátkai Pál bekapcsolódásával hogyan stabilizálódik a további kötetek kiadása.
Az első kötet 1929-ben jött ki, a második kötet 1931-ben már Pátkai Pál kiadásában jelent meg, a harmadik kötet 1934-ben pedig már a Szellemi Búvárok Pesti Egyletének kiadásában. Amint aztán a továbbiakban az összes többi is, egészen az 1942-es Duáltörvényekig, az utolsó kötetig.
Olvassuk a leghitelesebbtől, magától Pátkai Páltól megismerkedésüket:
„Ebben az időtájban ismerkedtem meg Eszter médiummal (1927 február 17.), akiről csak annyit tudtam, hogy egyszerű iparos felesége, aki által megragadóan mély és csodálatosan szép, evangéliumi szellemű erkölcsi oktatások jöttek. Ahogy megismertem, hamarosan megtudtam azt is, hogy az ő médiumitása egészen sajátságos, a hipnotikus transzból fejlődött, teljesen gépies, ú.n. szomnambul-médiumitás, sőt jelentékeny psychometrikus képességei is vannak. Azonnal az én gyötrő életproblémám jutott az eszembe, amelyre addigi kísérletezéseim során az addig ismert médiumok vagy semmi, vagy csak egészen értéktelen frázisokból álló feleleteket adtak. (Ez különben — mint azt a komoly kutatók tudják — a legtöbb médiummal így van.) Eszter szívesen hívott meg egy író-órájára, hogy szellemi vezetőjét megismerhessem. Az író-órán, lakásukban (egyszobás kicsiny lakás volt) csak ő, meg én voltunk jelen. (…) Ez után az első ülés után évek során végig csaknem minden héten tartottam Eszter médiummal egy-egy külön ülést. Ezeknek az üléseknek az eredménye a Névtelen szellem hosszabb lélegzetű és mélyebben járó tanításainak egész tömege. (Kiadta a „Szellemi Búvárok Pesti Egylete” a Titkos tanítások és az Evangéliumi spiritizmus című kötetekben.)”
Misztériumok – Pátkai Pál 1937
A közös munka tehát gyümölcsözőnek bizonyult. Még vagy egy évtizedig szépen zajlott, és sorozatban hozta a Névtelen szellem tanításait, ezzel egy egész könyvtárnyi sorozat került a magyar spiritiszták kezébe, amely mögött magasrendű szellemi erő volt érzékelhető.
Eszter médium közvetítésével 1913-tól 1942-ig huszonkilenc év alatt 13 mű 22 kötete látott napvilágot , ezzel a magyar szellemtan különleges tanítás-sorozata, meghatározó része született meg.
A Névtelen Szellem kötetek
Eszter médium közvetítésével a háború előtt Budapesten megjelent Névtelen Szellem tanításaiként ismert kötetek.
1. A mai kor vallása
2. A NSZ közleményei I
3. A NSZ közleményei II.
4 A NSZ közleményei III.
5. Hit, remény, szeretet
6. Mikor a lélek ünnepel
7. A kegyelem törvényvilága
8. Evangéliumi Spiritizmus I
9. Evangéliumi Spiritizmus II.
10. Evangéliumi Spiritizmus III.
11. Titkos tanítások I
12. Titkos tanítások II.
13. Titkos tanítások III.
14. Kárma és kegyelem
15. Médiumi élmények
16. Misztériumok
17. Elszórt kalászok I.
18. Elszórt kalászok II.
19. Elszórt kalászok III.
20. Ezotériák I.
22. Ezotériák II.
23. Duáltörvény
A Névtelen Szellem munkájának hatása
Néhány szót ejtsünk még a tanítások hatásáról is.
A Névtelen szellem tanítása már a Nagy Háború idején megkezdődött. Eszter médium első könyve, A mai kor vallása 1913-ban jelent meg először az éppen sikeresen kibontakozott szellemtani-spiritiszta körök számára új szemléletet adva. Ezzel a később Magyar Evangéliumi Spiritizmusnak nevezett magyarországi szellemtani mozgalomnak a Szellemi Vezetése új korszakot nyitott.
A komoly tanítás azonban a 30-as évekre esik. A Névtelen Szellem közleményei három kötete 1929-1934-ben jelent meg, amit a következő évtizedben követtek a fajsúlyos munkák: az Evangéliumi Spiritizmus három kötete (1935-1936), a Titkos tanítások három kötete (1936-1937), vagy a sokat mondó című Hit, remény, szeretet 1938-ban, hogy néhányat kiemeljünk. A sort az Ezotériák két kötete (1940-1941) és a Duáltörvény (1942) zárta le.