ALLAN KARDEC: AZ EVANGÉLIUM A SPIRITIZMUS MEGVILÁGÍTÁSÁBAN – 3/1.
III. Történelmi megjegyzések 1
Ha a bibliát kellőleg megérteni akarjuk, egyes elnevezések valódi értelmével kell megismerkednünk, amelyek az akkori zsidó társadalom politikai és erkölcsi állapotát jellemzik.
Mivel ezeknek a szavaknak ma már más fogalmak felelnek meg, gyakran rosszul értelmezik azokat, s ennélfogva sok tekintetben bizonytalanságiban hagynak bennünket. Helyes értelmük megismerése pedig sok olyan parabolát is világossá tesz előttünk, amely első pillanatra érthetetlen.
S z a m a r i t á n u s o k .
A tíz néptörzs megoszlása után Samaria lett az Izraeltől elpártolt királyság fővárosa. Többszöri lerombolás és újból való fölépítés után a rómaiak alatt is ez volt Samariának, a palesztinai négy katonai kerület egyikének a főhelye. Heródes, akit nagynak is neveztek, pompás emlékművekkel ékesítette föl, s hogy hízelegjen Augustusnak, Augustának, görögül Sebastének nevezte el.
A szamaritánusok majdnem mindig harcban álltak Juda királyaival. Szétválásuk óta mély gyűlölettel viselkedtek egymás iránt, s ez állandóan megmaradt a két nép között, amely a kölcsönös összeköttetést kerülte. A szamaritánusok, hogy az elszakadást mélyebbé tegyék, és hogy vallásos ünnepélyek alkalmával Jeruzsálembe templomba járniuk ne kelljen, külön templomot építettek maguk számára, és bizonyos reformokat fogadtak el. Csak a Mózes törvényeit tartalmazó öt könyvet fogadták el, de a későbbi eredetű összes könyveket elvetették.
Szent könyveik a legősibb héber szellemben voltak írva. Az óhitű zsidók eretnekeknek tartották, és épp azért megvetették, kiátkozták és üldözték is őket. A két nemzetség közti viszályt tehát csak a vallási vélemények eltérése szülte, ha hitüknek ugyanegy eredete volt is;
ők voltak annak a kornak a protestánsai.
Még manapság is vannak szamaritánusok a Kelet némely vidékén, különösen Jaffában. Mózes törvényét nagyobb szigorúsággal tartják meg, mint a többi zsidók, és csak egymás között házasodnak.
Mai állapot:
Ez a kis közösség két világ között helyezkedik el: nem tartják magukat zsidónak, de arab törzsekhez sem kötődnek. A Jeruzsálemtől mintegy 60 kilométerre északra fekvő Gerizim-hegyen található Kfar Luza szamaritánus falu. A szamaritánusok, akiket sokan a keresztény Bibliában található irgalmas szamaritánusról szóló példabeszéd miatt ismernek, talán a világ legkisebb vallási csoportja.
Magukat az izraelita Efraim és Mánásszé törzsek leszármazottaiként azonosítják. Míg e törzsek többségét az asszírok i. e. 722-ben száműzték, a szamaritánusok mintegy 127 generáció óta folyamatosan itt élnek.
Egykor több millióan voltak – Husney Wasef Cohen szamaritánus pap szerint 3 millióan –, ma körülbelül 840-en élnek, akik szinte egyenlően két közösségre oszlanak: az egyik a Náblusz melletti Kfar Luza/Gerizim hegyén (héberül Sikem), a másik pedig Tel-Aviv külvárosában, Holonban.
Soha nem hagyták el Izrael földjét, ezért az asszírok, görögök, rómaiak, perzsák, bizánciak és muszlimok hódító seregei mészárlásnak és térítésnek vetették alá őket. 150 évvel ezelőtt (kb. Kardec idejében), alig 130 lelket számláltak.
N a z a r é n u s o k .
Ezt a nevet viselték a régi törvények alatt azok a zsidók, kik vagy egész életükre, vagy csak bizonyos időre fogadalmat tettek, hogy a teljes tisztaságot megőrzik.
Szüzességre, szeszes italoktól való tartózkodásra és arra is tettek fogadást, hogy a hajukat soha sem nyírják. Sámson, Sámuel és Keresztelő János is nazarénusok voltak. Későbben ezzel a névvel illették a zsidók az első keresztényeket, mert Jézus Názáretből való volt. (Ama kornak nyilvánvalóan legtisztább erkölcsű népe, természetes, hogy Krisztus közöttük öltött testet.)
Ugyanezzel a névvel illették a keresztény korszak első századaiban élő eretnekeket, kik éppúgy mint az ebioniták (kiktől bizonyos elveket át is vettek), Mózes dogmáit a keresztény dogmákkal keverik. Ez a felekezet a negyedik században eltűnt.
Mai állapot:
A magyarországi Krisztusban hívő Nazarénusok közössége, a legősibb keresztény vallásnak tartja magát, a protestáns irányzatba sorolható az 1840-es években honosodott meg, és azokat a szokásokat tartotta meg, melyet egykoron az apostolok is képviseltek. Egyik legfontosabb hitük, hogy a gyermeket Isten ajándékának tekintik, így ellenzik a születésszabályozást. A nazarénus ember jellemzője: puritán, erőszakmentes, konfliktuskerülő, személyiséget tisztelő, békességet kereső, igazmondó, tulajdontisztelő, hisz a munka erkölcsösségében.
AZ EVANGÉLIUM A SPIRITIZMUS MEGVILÁGÍTÁSÁBAN – teljes könyv letöltése
