MERT ÍRVA VAN

Az írástudás veszélyei

Az evangéliumokból megtudhattuk, hogy Jézus a Világ Világossága legádázabb ellenségei a farizeusok, írástudók és a főpapok voltak.

Hogy lehet, hogy éppen ők adták halálra a várva várt Szabadítót?

A magyarázat az emberi gonoszságban, a bűn természetében, és a Gonosz intelligenciájában keresendő.

A bűn igen gyakran az igazsággal takaródzik, így az írástudás különösen fontos terepévé vált az ördögnek. Jézus távozását követően a Mennyei Tanító és tanítás szerepét fokozatosan avatatlan emberi írástudók vették át okoskodásaikkal. Az un. keresztény gondolkodók komoly károkat okoztak észellenes hittételeik kidolgozásával, fokozatosan az összefonódó egyházi és világi hatalom szolgálatába állítva a hitet. A társadalom részéről hiányzott a józan ész és gondolkodás kontrollja – lévén nagyrészt iskolázatlan az ősfoglalkozású tömeg.

Jézus minden igazság való átadására vonatkozó ígéretét félreértve,

(az első pünkösdkor vélték teljesülni azt), ókori ismereti szinten kitalált hittételek gátjaivá váltak a hit fejlődésének, megosztották a kereszténységet, amely így egymással szembenálló, akár fegyveres harcot folytató felekezetekre szakadozott. A dogmák, melyek eredeti funkciója a hit védelme lett volna, lecövekelték a tévedéseket, és komoly gátjaivá váltak úgy a hit, mit a társadalom fejlődésének. Tetézte a bajt, hogy hatalmi presztízsből a Szentlélek (Harmadik isteni kijelentés) ajándékát is elutasították, sőt egyenesen sátáninak bélyegzik ma is, lehetetlenné téve a sokévszázados tévedések korrekcióját. A végidőkre elfogyott az élő hit, az egymástól elhatárolódó sokféle felekezet gondosan őrzi, sőt építi az elválasztó falakat, árkokat.

Az újra testetöltés elutasításával teljesen képtelenek a mai ember számára Isten bölcsességét és igazságosságát alátámasztó létmagyarázattal szolgálni. Helytelenül értelmezik a bűnt, bűnbocsánatot, a végletekig leegyszerűsítik az üdvösségre jutás feltételeit, mondhatni igen olcsón ígérnek üdvösséget. Ezáltal a hívek nem használják fel az élet talentumait, ahogy az Jézus erkölcsi tanításai alapján elvárható lenne. Az eredendő bűn biológiai öröklésével kollektív bűnössé vált emberiséget Jézus keresztáldozatával a kollektív megváltottság megnyugtató illúziójába ringatják. A hit általi megigazulás helytelen értelmezésével devalválják a   szeretet és igazság erőfeszítést igénylő megcselekvését, a bűnnel való szakadatlan küzdelmet a hétköznapi életben („holt cselekedetek”-nek bélyegezve azt).

Maga Jézus hatalmas megváltási művének a nagypénteki keresztáldozatra való leszűkítése is hibás, mert annál sokkal több. A hibás tantételek alapján viszont lényegében így szól:

Isten a világmindenség hatalmas ura és teremtője egyik személyében leszállt a földre, a kozmosz e porszemére, hogy – gonosz emberek által meggyilkoltatva magát – másik személyének pusztító haragját lecsillapítsa ártatlanul megölt egyik személye vérével.

A hittudomány valójában nem is tudomány,

hanem a felekezeti tantételek teoretikus élőn tartása, és a bibliai szövegértelmezés felekezet specifikus művelése. A Biblia lett az a szellemi szénásszekér, amelyről mindenki igazolhatja tantételeit és tévedéseit. Felsőfokú tanintézmények sokasága őrködik a felekezeteket elválasztó falak megerősítésén. Az ökumené a szégyenteljes helyzet hamis kezelése, a nézeteltérések leplezése a laikusok elől. És senkit nem zavar, hogy a hitelvek egy része gyökeresen eltér a másikétól, és ami még nagyobb baj, összeegyeztethetetlen az evangéliumok szellemiségével.

 Pedig Jézus világos ígéretet tett a minden igazságra való elvezettetésről, de a hivatalos írástudás nem kér a kereszténység egységét megalapozó, a tévedéseket felszámoló újkori mennyei tanításokból. Ahogy a Megváltó korában, úgy ma is – a gőgös írástudás fertőzésétől mentes – laikusok, a lélek koldusai, hivatalos tekintéllyel, akadémiai tagsággal nem rendelkező személyek birtokolják a kereszténység egységére alkalmas egyszerű ismereteket.

 A hittudomány nem más, mint a mennyei tanok meghamisítása emberi okoskodásokkal. A kereszténység egységének akadályozója, egy ellenérdekelt réteg által fenntartva.

 Nincs szükség elméleteket gyártó keresztény gondolkodókra, de szükség van gondolkodó hívő keresztényekre. A Biblia csúcstanítását képező evangéliumok megértése és megértetése nem igényel tudósokat, hanem példamutató tanítókat, lelki vezetőket. Az evangéliumok bőségesen tartalmaznak minden tudnivalót az üdvösségre jutáshoz.

ÁGOSTON