"Az Evangéliumi Spiritizmus, a Szentlélek kijelentése. Letisztult keresztény hit és erkölcsbölcselet, valamint lélektan: a bűn felismerésének és a bűntől való szabadulásnak mélylélektana. Nagy, értékes, és tiszta világosság, mert magas világok ismereteit, Isten akaratát és Isten törvényeit közli és mutatja meg e szerencsétlen bűnben élő világnak, észérvekkel is alátámasztva a megtérés szükségességét."
SZELLEMI-BULVÁRLAT – Médiummal Corvinákra
SZELLEMI-BULVÁRLAT – Médiummal Corvinákra

SZELLEMI-BULVÁRLAT – Médiummal Corvinákra

Mire lehet jó egy spiritiszta médium feljegyzése?

Hogy is került elém ez a történet?

Bár az események 1956-ban játszódnak, de tavasszal, tehát semmiféle októberi aktualitása nincs. Amit elgondolkoztatóbbnak és érdekesebbnek tartok, nem is a tudós kutatók kutakodása a médiumi élmények alapján, hanem hogy az eredeti ötletet Rudas László spiritiszta leánytestvérétől kapják! Igen annak a Rudas Lászlónak (szül. Róth Adolf) (1885 – 1950.Kossuth-díjasmagyar marxista–leninista filozófuspolitikusújságíró, egyetemi tanár, az MTA tagja.) a leánytestvéréről van szó…

Mátyás, Magyarország, Csehország és Dalmácia uralkodójának babérkoszorús portréja
Marlianus Mediolanensis Corvinában

Egy spiritiszta médium 1944-beli megnyilatkozása alapján kezdett el Corvinák után kutatni az Országos Leváltár néhány vállalkozó szellemű dolgozója. Nem is akárkik. Az élen Borsa Gedeon (bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár bibliothecarius emeritusa, az MTA doktora (született Rene Badogos, 1941-ig: Janits) (1923 – 2022Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész.

Így állt össze a “kutatócsapat”. Kezükben a médiumi jegyzetekkel! Az ész megáll!

Borsa Gedeon Országos Széchényi Könyvtár bibliothecarius emeritusa

1956 egyik verőfényes tavaszi vasárnap délelőttjén valóban össze is jött egy kis „kincskereső” csapat: Borsa Gedeon, Markos Béla bácsi, a Könyvtár kézirattárában dolgozó Windisch Éva a férjével, a történész Vörös Károllyal, valamint egyik barátjukkal, aki a Rádióban volt hangmérnök (a nevére már nem emlékszem). Ő a régi Belügyminisztérium egyik gondnokának a fia volt, így közülünk neki volt bizonyos helyismerete az épületben. Az ő vezetésével aztán le is jutottunk ennek az épületnek a pincéjébe. Ott aztán az egyik sarokban csakugyan találtunk egy befalazott ajtót. Azt gondoltuk, hogy itt nyílik a lejárat a corvinákat rejtő barlangba. Ez a kirándulás le is zárta buzgólkodásunkat, hiszen tudtuk, hogy egyetlen hatóság vagy intézmény sem fog engedélyezni, támogatni olyan elképzelést, amely egy spiritiszta médium összefüggéstelen „látomásain” alapszik.

De hogy jutott eszükbe a füzetke alapján keresni az esetleges Corvinákat?

“1956 tavaszán Borsa Gedeon mesélte, hogy a Könyvelosztó egyik munkatársa érdekes adatot talált. Markos Béla bácsi a Széchényi Könyvtár történetével foglalkozott, s az irattár anyagának átnézése során egy levél került a kezébe. A levél írója a Könyvtár figyelmét hívta fel arra, hogy tudomására jutott, hogy a Vár egyik barlangjában korvinák találhatók, amelyeket a XVI. században a törökök elől rejtettek oda. A levél 1944-ben született”

Eljutottak a levélíróhoz, és megszerezték az “Írást”

Dörnyei Sándor (1926-2022), aki hozta a történetet.  Bibliográfus és orvostörténész, az Országos Széchényi Könyvtár bibliothecarius emeritusa

“A levélíró nemcsak túlélte az 1944 óta eltelt viharos évtizedet, hanem továbbra is a korábbi címen lakott, sőt „látogatásunk” idején, egy derűs vasárnap délután, otthon is volt. Eleinte – természetesen – nagyon bizalmatlan volt, nem tudta, hogy nem fenyegeti-e veszély valamilyen hatóság részéről, hiszen bejelentés nélkül törtünk rá. Hosszas győzködés után elárulta értesülése forrását. Elmondása szerint valahogyan ismeretségbe került a kommunista ideológus Rudas László (1885–1950) leánytestvérével, aki spiritiszta médium volt. A hölgy nemcsak spiritiszta összejövetelek, „szeánszok” alkalmával lépett kapcsolatba az elhunytak szellemével, hanem olykor napi háztartási munkája közben is „átment a transzba”. A szellemekkel folytatott beszélgetéseket a szeánszok résztvevői lejegyezték egy iskolai irkába. Látogatásunk során annyira sikerült megnyernünk levélírónk bizalmát, hogy ezt az irkát – a további sikeres nyomozás érdekében – nekünk is adta. Az elmúlt néhány évtized alatt az irka többnyire Borsa Gedeonnál volt, de megfordult az én kezemben is. Ma már egyikünk sem találja, valahol elkallódott.”

De nem akarom elvenni a kedveteket, hogy lelövöm a poént, itt olvashatjátok a teljes történetet.


A budai vár várbarlangja 3 szintes. Első szintje a házak pincéi, majd maga a várbarlang 12- 14 m mélyen, a labirintusszerűen összekötött járatok, és végül a harmadik szint csak elvétve található meg. Ez ugyanis néhány teljesen természetes üreg. Az egyikben egy tó is található. A felszínnel való kapcsolatot légaknák, és kutak biztosítják. A kutak vize jelenleg nem iható, de régen tiszta vizük volt.
2000 teremből, és az ezeket összekötő folyosórendszerből áll, melyek nagyrésze össze van kötve. A legfelső részen lévő pincéket sok helyen elfalazták a várbarlangtól, mivel több lopás is történt onnan. Régen 300 ház alatti pince 285 kúttal rendelkezett.

Download this article as an e-book

5 Comments

  1. Makai Ágnes

    Szervusztok. Nagy élvezettel kezdtem olvasni a budai vár mélyeben rejtőzködő Corvinák, halottakat rejtő (királyi)koporsók történetét. A folytatást sajnos nem találom. A régészet gyermekkortól érdekel.Szeretném megtudni, hogy hol találom, vagy ha nincs feltéve, mikor várható?

    1. Kedves Ágnes!
      Ha erre a mondatra gondolsz: “Nem hallottuk, hogy a régésznő pályázata sikerrel járt volna. A történetnek azonban még mindig nincs vége…”, akkor sajnos nem tudok semmi jót mondani a folytatásra. Borsa Gedeon is és Dörnyei Sándor is meghaltak 2022-ben. Dörnyei utolsó mondata vélhetően arra vonatkozik, hogyha vannak a Vár alatt rejtett Corvinák azok előbb utóbb meglesznek. 2000 barlangi terem van a Vár alatt. Bármit befalazhattak őseink.
      András

  2. Makai Ágnes

    Kedves András.
    Köszönöm, de elszomorít, hogy nem történt ez ügyben előre lépés. Érthető, hogy 2000 barlangi helység nem lett feltárva. Valószínüleg, meg van az oka ennek is.

    1. Kedves Ágnes!

      Nem a terület nagysága, vagy a barlangrendszer bonyolultsága lehetett az oka a félbeszakadt kutatásnak. Inkább ez a mondat jelzi a történet végét: “Ez a kirándulás le is zárta buzgólkodásunkat, hiszen tudtuk, hogy egyetlen hatóság vagy intézmény sem fog engedélyezni, támogatni olyan elképzelést, amely egy spiritiszta médium összefüggéstelen „látomásain” alapszik.”
      András

  3. Ágoston

    Az “alkalmazott” spiritizmusra látunk példát az érdekes történetben. Az ilyen történeteket mindig óvatosan kell kezelnünk, mert akik ebben keresik a hitüket megerősítő bizonyságot, néha kiábrándulnak, és elfordulnak az egésztől. A spiritizmus “hajnalán” a figyelem felkeltő időszakban voltak ilyen “vaskos” bizonyítékok, de melléfogások is – az ellenzők és lejáratók nagy örömére. Előfordulnak jó szándékú tévedések, de tudatos megtévesztések is, ami sok kárt okozott. Emánuel szellem nyilatkozatai c. könyvben az előbbire van konkrét példa (“A kincs ásásról” címmel). Tekintsük tehát az ilyen sztorikat érdekességként, de ne erre építsük hitünket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Follow by Email
Facebook20
fb-share-icon