"Az Evangéliumi Spiritizmus, a Szentlélek kijelentése. Letisztult keresztény hit és erkölcsbölcselet, valamint lélektan: a bűn felismerésének és a bűntől való szabadulásnak mélylélektana. Nagy, értékes, és tiszta világosság, mert magas világok ismereteit, Isten akaratát és Isten törvényeit közli és mutatja meg e szerencsétlen bűnben élő világnak, észérvekkel is alátámasztva a megtérés szükségességét."
2. Rögzítés
2. Rögzítés

2. Rögzítés

A Magyarországi Evangéliumi Spiritizmus kialakulása II. (továbbiakban MES)

2. Rögzítés – Anglia, Németország

Bár a spiritizmus terjedésének első helyszínét Amerikának jelöltem, beletartozik ebbe a csoportba Anglia is (amit akkori néven Brit Birodalomként ismerünk).

1. Figyelemfelkeltés

2. Rögzítés

3. Elmélyítés

4. Eszmerendszer kialakítása – lélekjavítás, gyógyítás, tanítások, szellemi felemelkedés

Ahol a rögzítés megtörténik beljebb az európai kontinensben, akkor Németországot, Ausztriát nevezhetjük meg, és említhetjük kis mértékben Skandináviát és Olaszországot. Oroszországot azért nem vettem bele a felsorolásba, mert ugyan Ukrajna volt a nevesebb médiumok “megszokott” születési helye (milyen érdekes) de a “működésük” Európa nyugati felén teljesedett ki. A szerencsét próbálók pedig leginkább angol nyelvterületen dolgoztak. Vay Adelma (Wurmbrand-Stuppach Adelaide) Ternopil-ban született, – ma: Ternopol, Ukrajna, unokatestvére Helena Blavatsky pedig Jelena Petrovna Hahn-ként született Jekatyerinoszlavban – ma: Dnyipro, Ukrajna.

Mondhatjuk tehát, hogy Európa, különösen Anglia, Németország, Franciaország ugyanúgy belekerül ebbe a sodrásba.

Frederic William Henry Myers

Angliában 1882-ben, Londonban megalakul a Pszichikus Kutatás Társasága (Society for Psychical Research), melynek képviselői a spiritiszta jelenségek mellett a hipnotizmus, a mesmerikus transz- és a telepátia vizsgálatát tűzték ki célul.

Sikerült megnyerniük a már hosszabb ideje spiritiszta jelenségekkel foglalkozó cambridge-i erkölcsfilozófia professzort, Henry Sidgwicket, hogy álljon a Pszichikus Kutatás Társaságának élére. Sidgwick hírére számos nagy tekintélyű tudós – többek között a klasszika-filológus, költő és filozófus Frederic Myers, és a pszichológus Edmund Gurney is csatlakozott.

Rajtuk kívül William James, William Crookes, Oliver Lodge, Charles Richet, Alister Hardy, Camille Flammarion vagy Henri Bergson – gyűltek össze az említett jelenségek tudományos tanulmányozása céljából.

Egyébként Frederic Myers, aki nagyhatású munkáival nem csupán a pszichikus kutatás jó hírnevét alapozta meg, hanem különösen relevánssá tette azt a pszichológiai kutatások szempontjából. Myers úgy gondolta, hogy egy különleges lelki szféra, az általa küszöbalatti énnek (subliminal self) nevezett személyiségrész tehető felelőssé a spiritiszta és más természetfeletti jelenségekért. Munkáit rendkívüli érdeklődés övezte a kor pszichológusai között. (forrás: Gyimesi Júlia).

Myers véleménye az volt, hogy az emberi személyiségnek vagy léleknek csak egy töredéke jut megfelelő kifejezésre a hétköznapi agyi folyamatokon keresztül, mivel az agy és a fizikai szervezet még nem jutott el az evolúció nagyon előrehaladott fokára. A lélek röviden olyan, mint egy jéghegy, amelynek testrészének egy része víz felett van, de sokkal nagyobb része víz alatt van. (Lásd Titkos tanítások 2. A lélek nyílt és rejtett tulajdonságai)

Angliában stadionokba is viszik a szellemidézést anglikán papok közreműködésével. Pontosabban hallottidéző médiumizálást folytatnak, gyakran 30 ezres tömegek előtt. És egy furcsaság: 1954-ben a spiritizmust hivatalos vallásként ismerték el Angliában. Holott, mint tudjuk, a spiritizmus nem vallás!


Németországba intellektuálisabb módon jutnak el a folyamatok. Kisérleteket végeznek megállapítani igyekezvén a történtek materiális jellegét. Elnevezik az eseményeket, kifejezéseket találnak ki, tudományosan elemzik a dolgokat. Óvatosan közelítenek.


Drezdában, majd Münchenben később Lipcsében terjed a spiritizmus. A németek gyanakvóbbak voltak, nehezen fogadták el a “negyedik dimenziót”. Ezt kutatta Karl Friedrich Zöllner a bázeli egyetem professzora. Zöllner egy Henry Slade nevű médiummal próbálkozott, hitelesített szeánszokon másik három nagytekintélyű tudóssal. Kisérleteiből háromkötetes művet publikált, igazolva Slade képességeit, de a német tudományos élet elmetegnek kiáltotta ki. Mégis ez a jelentős esemény sok gyanakvót mégjobban elkötelezett a spiritizmus mellett.***

Vay Adelma: Studien über die geisterwelt/Tanulmányok a szellemvilágról, Lipcse 1874

Vay Adelma is Lipcsében adta ki könyvét – a Szellem erő anyag után – Studien über die geisterwelt/Tanulmányok a szellemvilágról címmel 1874-ben.

***Valójában Zöllner nem elsősorban a spiritizmus igazságának alátámasztása céljából fordult Slade-hez, hanem egy már korábban érlelődő elméletét igyekezett igazolni a szeánszokon tapasztaltakkal. Álláspontja szerint a természetfelettinek tűnő jelenségek nem a halál utáni életet bizonyítják, hanem a negyedik dimenzió létezését, mely magyarázatot ad a logikának és józan észnek ellentmondó okkult tapasztalatokra. Zöllner Hermann von Helmholtz munkáira támaszkodva tett hitet a negyedik dimenzió létezése mellett, melynek empirikus bizonyítékául szolgáltak volna a Slade-del végzett kísérletei. (Gyimesi Júlia)

Download this article as an e-book

One comment

  1. Reiner Ágoston

    Fontos látni, hogy a spiritizmus, mint mozgalom kialakulása nem a véletlen műve. Hatalmas erők mozgatták a szellemvilág részéről, mert nehéz volt áttörni a tagadás falát. Nem véletlen, hogy éppen a materializmus “diadalmenete” idején jelentkezett erőteljesen a túlvilág. Az is természetes, hogy az ellentét minden fegyverét bevetette ellene akár a “tudomány” elbizakodott emberein keresztül, akár a mennyei világosságot dogmákba fagyasztó vallások részéről -ugyanúgy, mint Jézus idejében tették a főpapok és írástudók. Nagyon érdekes ez az összefoglaló, és nagyon tanulságos, ahogyan utat tört magának a mozgalom, először materiális megnyilvánulásokkal, mert a materializmusba süllyedt ember számára hiába kopogtattak volna a lélek ajtaján… Azért még ebben a fázisban is látható, hogy egyes tudósok szeretnék az emberi pszihében keresni a jelenségek forrását, sőt a tagadóknak is egyik kedvenc “magyarázata” a tudatalatti (anélkül, hogy fogalmuk lenne arról, hogy mi is az)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Follow by Email
Facebook20
fb-share-icon