A HIT FOGALMA 2. - Evangéliumi Spiritizmus

Mielőtt továbblépnénk

Tolnay György gondolataival, szeretnék beszúrni egy számomra fontos mondatot – ami egyben egy gondolatsort is bevezet:
„Kétféle élet és kétféle irány van: örökkévaló és múlandó; az egyik az ember lelkét felfelé, az örökkévalóság felé vonzza, a másik pedig lefelé, a megsemmisülésbe.”
Katartikus mondat.
Benne van az emberi élet mindensége, az isteni törvények, az erő, az akarat – még a szabadakarat is, ám benne van a remény. Hogy Isten nem hagy el soha.
„…ott áll előttetek a hit világában mennyei sugárral felírva Isten ígérete, hogy ő nem hagy el titeket soha, ő vezet titeket, csak bízzatok, higgyetek és reménykedjetek.”
Erről, a hitről a reményről és a szeretetről szól majd a következő beszélgetésünk. (idézetek a HIT, REMÉNY, SZERETET c. könyvből – Eszter médium)

Tolnai György: A HIT 2

Isten segítsége nélkül semmire se jutunk

     A Névtelen Szellem az ember útját az Istentől elszakadt, zavaros állapotából felfelé törekvéstől hajtott fejlődő útnak rajzolja meg. Mindehhez Isten segítsége elengedhetetlen:
     „Kedves Testvéreim! Istentől elfordulva senki sem találja meg a részére elhelyezett kincseket… Hinnie kell az embernek, mert hit nélkül semmivel sem több, mint a többi természeti jelenség… Csak a hit az, ami az embert minden teremtett lény fölé emeli.
     Ha a hited az, hogy furfangos eszeddel, avagy az öklöddel szerzel előnyöket, akkor a hited tévhit… És jaj neked, földi ember, ha erre nem itt, a mulandó földi világban, hanem a túlvilágon jössz rá! Isten kegyelmét ennek a földi világnak, a próbák világának ajándékozta.” (Ezoteriák I. 246-247. lap)

A hit a lélek lámpása a földi élet homályos útjain

     Életünk itt a földi világban csak egy kis része életsorozatunknak. Ide külön feladattal érkezünk. Talentumokat kaptunk, munkát bízott ránk az Úr. Mindegyikünknek meg is kell hoznia azt az áldozatot, amit ez a megbízatás követel. Boldogok azok, akik megértik feladatukat, Isten szándékát. Ez a feladat szokatlan a mai ember számára, ezért a Névtelen Szellem tanítása itt nagyon fontos:
     „Mindenkire munka van bízva azok közül a lelkek közül, akik meghallották Isten szavát. Isten igazsága az ige, amelyet Isten az egész emberiség megváltására, megtisztítására és fölemelésére adott.
     Mit ér nektek, testvéreim, a földi élet minden öröme, minden gazdagsága, dicsősége és hatalma, ha életeteket, mint egy áloméletet élitek le. Ha elbódít a lelketek tévedése, és visszaéltek a munkához kapott ajándékokkal. Vesztek rajta magatoknak szenvedést, bizonytalanságot majd a túlvilágon.” (Ezotériák II. 5-6. lap)
     A mi világunkban nem vagyunk tisztában feladatunkkal, mert nem látjuk, mert el van rejtve előlünk előző életeink sok kavargása. Csak a hit lámpása vezethet minket itt.
„A hit lámpása az, amire itt szükségetek van. A hit világossága az, ami itt lépésről-lépésre vezet a fejlődés útján. A hit világossága, ha kigyúl a lelketekben, akkor a láthatatlan világ segítőinek segítő gondolatait vonzzátok magatokhoz.” (5. lap)
     A hit lámpása vezethet, ennek „tápláló olaja pedig az Istenhez való ragaszkodás és a Szent Lelkével való összekapcsolódás.” (5. lap)
     „Hinnem kell abban, hogy az én Mennyei Atyám látja életem, cselekedeteimet. Hinnem, hogy az a jóakarat, amit belevittem munkámba, az él, az valóság, amelyet nem vehet el tőlem senki, azt Ő számon tartja.”

A hit erősítésén fáradoznak szellemi segítőink is

     A szellemi segítőink munkáját nem értékeljük igazán. Pedig munkájuk alighanem igen jelentős:
     „Hinni kell, mert hit nélkül az ember semmivé válik, harcképtelenné lesz az életben. Ezt a hitet erősíteni, …ez a mi feladatunk tiveletek szemben. Ezt igyekszünk is elvégezni, hogy erősek lehessetek a hitben. Aki ezt elszalasztja, annak a kezéből kisiklik a lehetőségek egész sorozata.” (10-11. lap)
     Lám, itt is utalás van arra a gondolatra, amit korábban a megnyíló lehetőségeinkről, a megnyíló kapukról hoztam elénk. Aki ezeket a felkínált lehetőségeket elszalasztja, annak a kezéből kisiklik a lehetőségek egész sorozata.

Sok szenvedés után jutunk csak a hitre

A hit nélküli élet nem ad világos látást. Nem igazodunk el a saját világunkban sem, ennek megfelelően sok szenvedéssel, kudarccal járjuk utunkat. Világos látás nélkül nem látjuk meg saját magunk igazi természetét sem.
„Sokat kell szenvednie az embernek, ameddig a szellemi én világos látással beletekinthet az ő alsóbbrendű természetébe, és (azt) meg tudja bírálni…
Mikor idáig eljutott, akkor már a benne tomboló féktelen természet nagyjában lecsillapodott.
Csak az Isten felé törekvés indít el bennünket az igazságot kereső úton.
A léleknek az Istent kereső felfelé törekvő vágya, amely a tökéletességet, az igazságot óhajtja, már kibontakozik, azaz ekkor már van hite. Ekkor már kérdések nyomulnak eléje, amelyekre a lélek magyarázatot vár.” (Duáltörvény 55. lap)

Hit nélkül semmi jóra nem vagyunk képesek

     Lényegretörő megfogalmazást kapunk a tanításban: „Hit nélkül az ember abszolúte semmi jóra nem képes.”
     Hit nélkül az ember nem a jót teszi, hit nélkül a lélekben nincs a jónak gyökere.
     „Csupán a hit teszi alkalmassá a lelket arra, hogy a jót és igazat valamennyire is gyakorolni tudja a földi világban. Hit nélkül az ember abszolúte semmi jóra nem képes… hit nélkül a lélekben nincs a jónak gyökere…”

A jó áldozatot kíván

     A jót csak a magából adni tudó, a másokért élő, az áldozatot vállaló ember képes létrehozni. Ehhez már önmegtagadásra van szükség. Megint e hitünkhöz kapcsolódó fogalom!
     „Aki igazán jó akar lenni, aki a jóból akár csak a legkevesebbet is valóra akarja váltani, annak azt önmagából, önmaga lelkéből, az önmaga áldozatából kell adnia. Már pedig az önző lélek nem képes áldozni, nem képes önmegtagadást tanúsítani.” (Ezotériák I. 29. lap)
     Az a jó, amiről itt szó esik, csak a lemondás, önmagunk megtagadása árán érhető el. A másokért, a tévelygőkért végzett áldozatos munka, ez a mi feladatunk itt a Földön. „…nagy és szép munka ez, amelyet az Úr rátok bízott.” Ti már tudjátok, hogy önmagatok megtagadása árán megszerezhetitek ennek a valóságnak a boldogságát… Ez a ti munkátok testvéreim: hogy itt, a hazugság világában… a tévelygő lelkeket elvezessétek az igazság világosságába, …hogy meggyógyuljanak lelki sebeik ((Ezotériák I. 35-36. lap)

A hívő ember kapcsolatban áll a fenti világgal

     Mindezekhez az életfeladatokhoz sok segítséget kapunk. Legfőbb erő azonban az a hit, amely fokozatosan épült fel bennünk. Ez a hit köt össze minket a szellemi világgal, ahonnan folyamatosan kapjuk munkánkhoz a segítséget.
     „A hívő ember óriási előnye a hitetlennel szemben, hogy a hívő ember feltárhatja lelkét. Kinyitja a tudatának réseit a felsőbb hatalomnak és a hitén keresztül a magasabb világokhoz képes kapcsolódni… A felsőbb hatalmak irányítását fogadja a benső én, ennek következtében ez az ember élénkebb szellemi életet él és tisztábban lát.” (Ezotériák I. 57. lap)
     Titeket is boldognak mondalak, mert összehasonlítva a hit nélkül szűkölködőkkel, a ti életetek világosságban járás… Sok mindent ti már megláthattok, sok dolog a számotokra már bizonyossággá válik, amelyekről a másik ember nem is tudhat.

Őrizni kell a szellemi kincseinket, ne add át azt a rossznak

Mert valahányszor az ember testi előnyöknek, a káprázatnak bódulatába esik, és megtagadja lehetőségeit, amivel az engedelmessége folytán Istenhez kapcsolódhatna, mindannyiszor mennyei értékekből ad oda a megtévesztés szellemének. Mindannyiszor drágagyöngyöt szór oda. A megtévesztés szelleme ebből tartja fenn uralmát: ezekből a hamisságokon szerzett mennyei értékekből, életvagyonokból táplálkozik. (Ezotériák I. 59. lap)

A hívő ember számára minden áldássá válik

Isten segítő szeretete vezérli egész életünket. Ha hiszünk ebben, akkor őt hisszük. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy meggyőződéssel valljuk, hogy Isten számunkra mindig a jót készíti elő, amit ad, az mindig a javunkra válik. Ezért aztán tetteink is áldássá válnak, mert Isten vezérlete alatt tevékenykedünk.
„Isten kezében a hívő ember számára minden áldássá válik. Ezért a hívő embernek Isten kezéből mindent hálával kell fogadnia, …mert számára megszűnt az okozati törvény hatalma és ereje, mert Isten, ha jónak látja, fölemelhet… Isten mindenkinek azt adja, ami a lelkéből a leghamarabb vált ki kedvező eredményt és előrelendíti őt a fejlődés vonalán… Nem büntetésként adja tehát Isten a csapást.”
Az ember adjon ezért hálát a megpróbáltatásokért is. Sokszor a szenvedés által törhet felszínre bennünk az elnyomott jó, a nemes. Ha elszakadunk a tévelygéseinktől, amit bátran nevezhetünk bűnnek is, akkor máris irányt változtatunk és tekintetünket Isten felé fordítjuk. Ennek a hatása rögtön megjön: „ha lelkeddel a jó felé fordulsz, nagy szolgálatot tettél ennek a múlandó világnak, mert kiirtottad a gyomot, …ez a jó, ez az igaz eredményeivel elkísér téged életről-életre…”

Isten rajtad keresztül munkálkodik a világon

Végezetül álljon itt a Névtelen Szellem megfogalmazásában az a néhány gondolat, amely kijelöli szerepünket Isten munkájában. A hívő ember, az Isten vezérlése alatt élő, az Ő irányítását elfogadó lélek így válhat e magasztos munka részévé, maga is Isten eszközévé.
„…Ez a jó egy másik világot teremt körülötted, és ez lesz az otthonod… Nem te vagy a világosság, és mégis rajtad keresztül sugárzik az a világra, mert Isten kegyelme van veled, az hat át téged, …hint áldást rajtad keresztül a többi tévelygő lélekre.” (Ezotériák I. 68-69. lap)