Az esküről. (**)

23. Az esküről. (**)

Krisztus azt mondá: „Ne esküdjetek”. Amit ő akkor mondott, most mi is azt ismételjük nektek: emberek ne esküdjetek, azaz ne esküdjetek hamisan, ne csatoljatok újabb hazugságot a másikhoz, nehogy így Isten és az emberiség ellen vétkezzetek.
…
A földön például a házasságkötést esküvel pecsételik meg; adná Isten, hogy ez ne így történnék, és már annyira jutottatok volna, hogy ahhoz esküre nem volna szükségetek, és csakis a szeretet, az isteni szeretet kapcsolna össze titeket, amelynek sem esküre, sem ígéretre nem volna
…
Az az asszony, aki szerelem nélkül esküszik hűséget férjének, hazudik Isten és önmaga előtt.
…
Adná Isten, hogy sohase esküdnétek! De mivel a földön gyengeségetek folytán ilyen külsőségekre még szükség van, azért fontoljátok meg jól, nehogy meggondolatlanul bűnt kövessetek el.
…
Miért engeditek, hogy a gyönyörűséges szabad akaratot, amelyet Istentől kaptatok a világ és ennek formái nyűgözzek le?
…
Mennyi elhibázott elhatározás történik ilyen hirtelen esküvés következtében. Bízzatok emberek Istenben, csak Neki fogadjatok örök hűséget, de tegyétek ezt esküvés nélkül teljes lelketekből.
…
Mikor Krisztus azt mondta: „Ne esküdjetek”, ezalatt azt értette, hogy magatokban se ígérjetek semmit arra irányzott erős akarat és elhatározás nélkül, hogy azt be is tartjátok, szóval ne esküdjetek hamisan lelkiismeretetek előtt sem.

(**) Máté 5:34

Vay Adelma – Elmélkedések könyve – 23. Az esküről