"Az Evangéliumi Spiritizmus, a Szentlélek kijelentése. Letisztult keresztény hit és erkölcsbölcselet, valamint lélektan: a bűn felismerésének és a bűntől való szabadulásnak mélylélektana. Nagy, értékes, és tiszta világosság, mert magas világok ismereteit, Isten akaratát és Isten törvényeit közli és mutatja meg e szerencsétlen bűnben élő világnak, észérvekkel is alátámasztva a megtérés szükségességét."
ISTEN AKARATA
ISTEN AKARATA

ISTEN AKARATA

ISTEN AKARATA: EGYETEMES ÜDVÖSSÉG

A szentírásban, vallási tanításokban és igehirdetésekben gyakorta szó esik Isten akaratáról. Mégis – ennek mélyebb értelmébe ritkán kíván behatolni a kereső-kutató emberi elme, beér­vén néhány felszínes magyarázattal. Ennek tudható be, hogy – bár a Biblia számos helyen igen világosan fogalmaz – a födhözragadt emberi gondolkodás téves következtetésekre jutott.

E tévedések egyik legszembeötlőbb példája az örök kárhozatról szóló – elrettentő – tanítás.

Az örök kárhozatról szóló tanítás azt állítja, hogy Isten, aki abszolút

  1. Szeretettel
  2. Igazsággal
  3. Bölcsességgel
  4. hatalommal rendelkezik
  5. aki felette áll térnek és időnek
  6. aki legjobbat akarja gyermekeinek

szörnyűséges kegyetlenséggel olyan teremtményeket (is) létbe bocsát, akinek sorsa az örök kárhozat lesz.

Végtelen tudása számára az emberi akarat és minden döntés előre látható nyitott könyv, mégis egyesek számára az örök boldogság, mások számára szörnyűséges örök szenvedés és borza­lom vár, anélkül, hogy az örök szeretet ezt megakadályozná!

Ez nyilvánvalóan súlyos tévedés! Hiszen azt jelentené, hogy Isten bölcsessége és szeretete mégsem abszolút (különben tudatosan nem teremtene olyan lényeket, akik örök szenvedésre predesztináltak). Továbbá azt, hogy egy szörnyűséges kísérlet károsultjai esetében a szeretett teremtmény relatív szabad akarata győzedelmeskedik az abszolút akarat felett. Ezáltal a sze­rető mennyei Atya legjobb szándéka és sajnálata ellenére szörnyűséges örök szenvedés az osztályrésze, ami rövidke (az örökkévalósághoz viszonyítva végtelen csekély) földi életében elkövetett bűnök és tévedések következményeként kegyetlen megtorlásként kell elszenvednie. A büntetés és a bűn semmilyen arányban nem áll egymással, pedig ezt a szabályt még a töké­letlen földi igazságszolgáltatatás is követi.

Mi tehát Isten akarata?

ISTEN AKARATA a szentírás és azon belül is legfőképpen Jézus által világosan kinyilat­koztatva: A teremtettség üdvössége, mely a töké­letességre jutást jelenti, örök élettel és bol­dogsággal telítve. E végső isteni akarat minden teremtett szellemre érvényes, beleértve a bukás által átmene­tileg szembefordulókra, így a legmélyebb gonoszságban sínylődőkre és magára az emberre is.

A teljesség igénye nélkül emlékeztetőül néhány bibliai idézet, valamint megjegyzés:

  1. Mt 18.21-22: Akkor odalépett hozzá Péter és megkérdezte: „Uram, ha vét ellenem testvé­rem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?” „Mondom neked – fe­lelte Jézus -, nem hétszer, hanem hetvenhétszer (tehát mindig). (Megjegyzés: Ha Jézus azt tanítja az Atya megbízásából, hogy mindig meg kell bocsátanunk, akkor súlyos ellentmondást tük­rözne az Atya könyörtelensége a tudásában és döntéseiben nagyon is tökéletlen emberrel szemben)
  2. Lk 15.4 „Ha közületek valakinek van száz juha, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a pusztában a kilencvenkilencet, hogy keresse az egy elveszettet, amíg meg nem találja. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsik közül.” (Megjegyzés: Ha az abszolút örök akarat és szeretet nem akar valamit, akkor az nem is fog be­következni, hiszen a relatív szabadakarat nem kerekedhetik az abszolút fölé, még ha a formális és tö­kéletlen emberi logika ezt így is gondolja)
  3. Lk 15.8 Vagy ha egy asszonynak van tíz drachmája, és egyet elveszít, nem gyújt-e vilá­got, nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? (Meg­jegyzés: vagyis nem marad elveszve semmi, minden megkerül, minden bűnös egykoron megtér és elfog­lalja az atyai örökségét)
  4. Lk 15.24 „…hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezd­tek.” (Megjegyzés: A tékozló fiú történetében nem szerepel az atyai háztól örökre eltévelyedett esetleges harmadik fiú, mert ilyen nincs!)
  5. Lk 19.10 „Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, ami elve­szett. (Megjegyzés: Az isteni megbízással eljött megváltó nem félmunkát jött végezni)
  6. Iz 45.23 „Megesküszöm önmagamra, igaz beszéd fakad ajkamon, egy visszavonhatat­lan szó: Előttem hajlik meg minden térd, és rám esküszik minden nyelv.” (Megjegyzés: nem marad olyan térd, amely nem hajlik meg, vagyis egykoron az ellentét teljesen megszűnik)
  7. Lk 12.24 „Vegyetek példát a hollókról. Nem vetnek, nem aratnak, nincs pincéjük, nincs kamrájuk s az Isten táplálja őket. Mennyivel többet értek ti, mint ezek a madarak!” (Megjegyzés: Ha Isten számára valóban értékesek vagyunk, akkor nem is hagy elveszni egyetlen lelket sem)

E végső célhoz az út a törvényes munkálko­dáson keresztül vezet, melynek szabad akaratból való átmeneti felfüg­gesztése szenvedéssel, a következmények hosszabb rövidebb idejű meg­tapasztalásával járhat. De Isten örök akarata előtt – a végtelen tü­relem és szeretet, valamint a kegyelmi törvények folyamatos hatása alatt – a lázadó szabad akarat is egykor saját belátásból meghajol. A szerető Mennyei Atya mindig gondoskodik az Ő akaratának kinyilvá­nításáról, anélkül, hogy a szabad akarat isteni ajándékától megfosz­taná tévelygő gyermekeit. Ezért sokféleképpen, de kivétel nélkül mindenkit megszólít. Ő szól hozzánk (saját érdekeinket a legtökéle­tesebb módon szolgálva) akaratának kinyilvánításával

1.A biblián és szellemnyilatkozatokon keresztül,

2.A lelkiismeretünkön keresztül

3.Más embereken keresztül

4.Eseményeken, élethelyzeteken keresztül

5.Sorsunkon, és szenvedéseinken keresztül

A teremtettség végcélja tehát az üdvösség,

mely Istennel való egységre emelkedést jelent – a tökéle­tességre jutás által. Isten szeretetéből, bölcsességéből és igazságosságából következően nem egy csapásra, mesebeli jutalomként, hanem foko­zatos fejlődéssel, Isten törvényeiben való mun­kálkodással érhető el az „atyai örökség”.

Az egyetemes üdvösség egyben örök élet:   Isten abszolút örök létezésének következtében a „saját képmására” teremtett gyermekeinek természetes osztályrésze.

A bűn gyógyítása   érdekében – átmenetileg életre hívott – tér és idő a tökéletesség világában nem lé­tezik. A szenvedés és halál a bűn következében előállott átmenti világok szük­séges kísérő tünete, melyből Isten ke­gyelme és türelme által mindenki előbb vagy utóbb kigyógyul, mivel Isten szeretetének senki és semmi nem állhat ellen!

Vegyük már észre, hogy a bölcs szerető Mennyei Atya nem büntet, hanem gyógyít, nem elpusztít, hanem megment, nem elvet, hanem haza vezet. Rettenetes – istenfiúi véráldozattal kiengesztelhető – büntető haragja emberi kitaláció. Az örök kárhozat végtelen és szörnyűséges megtorló intézkedése az emberi bosszúállás, gonoszság és ostobaság Istenre való kivetítése, mely a Biblia hatalmas elveinek teljes félreértéséből, hamis és szeretetlen olvasásából fakad.

Ágoston

Download this article as an e-book

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Follow by Email
Facebook20
fb-share-icon