HŰSÉG ISTENHEZ
Aki nem hű a kicsiben, az nem kapja vissza a sajátját!
AZÉRT TANULJ, HOGY RÁJÖJJ MOST MILYEN KICSI VAGY ÉS CSUPÁN SEMMIT TUDHATSZ, A MINDENRŐL PEDIG CSAK TUDHATSZ. Most a kicsit, a rész szerintit, a homályosat, azt a semmit, az igazságunkat ismerjük, amiben vagyunk, amit mi hoztunk létre, ami megszűnik, ha eljön a tökéletes. A nagy a minden, a tökéletes, a valóság, amiben most csupán hihetünk, és ha hisszük, akkor tudhatjuk is előbb vagy utóbb, hogy az valóban van. A Mindenből „jöttünk” (buktunk) a kicsibe és előbb-utóbb vissza kell mennünk a „NAGY-ba”.
LK. 16;10.
- „A ki hű a kevesen, a sokon is hű az; és a ki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.
- Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná reátok az igazi kincset?
- És ha a másén hívek nem voltatok, ki adja oda néktek, a mi a tiétek?”
Saját képét, képességét, Isten képére teremtettségét kell a bukott szellemnek visszakapnia a nagyban!
Zsidók 11;1
„A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés”.
A hit remény nélkül erőtlen, a remény hit nélkül elveszik!
A Valóságnak nincs szüksége bizonyítékra, mert nem a hit tárgya.
A Valóság az egyes ember tapasztalatán keresztül működik, és úgy vezet az ismerethez.
Aki ismer valamit, annak nem kell hinnie azt, így független lesz a bizonyítékoktól. A dolgok értelme, mint valóság, mindig csak egyes emberek számára nyilvánulhat meg.
A tudomány átadható, az ismeret nem. A valódi tudást, mások bizonyítása alapján, vagy szorgalmas tanulással soha nem érhetjük el. A valódi tudás mindig saját tapasztalatunk eredménye, sem átvenni emberektől, sem átadni embereknek nem lehet. „a Szentlélek mindarra az ismeretre elvezet…” (akár embereken keresztül is)
Egyes ember csak akkor ismerhet fel és tehet maga számára hasznossá valamilyen tudást, ha tudatállapota megfelel e tudás szintjének.
Az ismerőknek nem az a feladatuk, hogy a tudatlanok megértő képességéhez igazodjanak, hanem az, hogy készek legyenek segítséget nyújtani azoknak, akik kérik ezt a segítséget.
A természet törvényének célja az emberi BELÁTÁS, aki ezt elérte, az megérett a kegyelemre.

Az ismerethez vezető út:
Aki hisz Bennem, megtartja tanításom, nevemben (tanításom alapján) kéri az Atyát, annak az Atya minden kívánságát teljesíti. Ján.12;44. Ján.14;12-24. Ján.15;7-14.
Kérjétek nevemben az Atyától a Szent Lelket Ján.16;24. LK.11;13. Ján.16;23-28.
Valakinek a nevében értelmezése (értelmező szótár alapján): „Név: valaminek a megjelölése, azonosítása, megkülönböztetése.”
„Valaminek, valakinek valami a neve: lényegét, jellegét, helyzetét, állapotát tömören és találóan jellemzi egy szó.”
„Valakinek vagy valaminek a nevében: helyette, képviseletében” (önmagamat háttérbe helyezve)
Népiesen: Isten nevében (ingyen, mert ami Istentől van, ingyen van! ).
Törvényesen: törvény nevében (törvény szerint).
Jézus Nevében: Jézus, ahogyan tanítja az alapján.
„Mert te nem az vagy, embertestvérem, akinek hiszed magad, akinek gondolod magadat, akinek tartod magadat, hanem az vagy, ahogyan élsz, amilyen hatásokat kiváltasz, amilyen cselekedeteket itt hagysz, amilyen emlékezéseket belevésel a cselekedeteiddel embertársaid lelkébe, amilyen építkezéseket itt hagysz a természettörvényben: és az vagy, amit megvalósítasz önmagadban.” (EZOTÉRIÁK II. „Az én országom nem e világból való.”)
„Egyetlen bizonyosság, egyetlen lehetőség van az élet rögzítésére: az Isten igazságába való belekapcsolódás, az Isten törvényében való munkálkodás. Ez az egyetlen szilárd pont az egész teremtett mindenségben. Ez az a megrendíthetetlen
irány, amelyhez hogyha a szellem szabad akaratából hozzátapad, és ezt választja élete céljául, akkor, mint ahogyan az írásban áll, nem homokra építette az ő házát, és jöhet az árvíz, jöhet a szélvész, nem bír hatalmat venni felette, mert ez az igazság, ez az egyetlen valóság fenntartja őt.” (TITKOS TANÍTÁSOK II. 2. Valakiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttatnak nekik; akiknek megtartjátok, megtartatnak.)
Jn. 17;14-17.
- „Én a te igédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
- Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
- Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
- Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazság”
Jn. 16; 13-15.
- „Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
- De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.
- Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
- Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek.”
EVANGÉLIUMI SPIRITIZMUS – Válogatott gondolatok az Evangéliumi spiritizmus megéléséről – Szerkeszti, írja, és a képeket válogatja: Szántai József.



















































