„Keressétek Istent, mert megtalálható”
„Elhagyva a várost őrült zakatolásával, bűnös és bűzös levegőjével, jöjjetek velem ki a szabadba, a lélek szárnyain, messze, ahol már elhalkul a városi élet gyötrő zűrzavara. Itt, a tiszta természet ölén keressük Istent; keressük először a ragyogó tavaszban.
Íme, magunkban vagyunk. Szent csend vesz bennünket körül, mint a templom mélyén, ha egyedül megyünk oda imádkozni, amikor senki sincs benn…
Szinte szava van a csendnek. [ …]
Szépség van mindenütt, amerre a szem ellát, s a szívünk megtelik tiszta örömmel; elhalkul benne mindaz a rossz és nehéz érzés, amelyet a városból magunkkal hoztunk és valami édes békesség üli meg a lelkünket: az a békesség, amely a tiszta természetből, a Világlélekből árad. Az a magára hagyott élet, amelyhez ember keze nem nyúlt, amelyet a természet szent törvénye: Isten keze vezet- amelyen mindenütt meglátszik Isten keze nyoma, megérzik Isten szeretetének lehelete- ez az, ami a szívünket megragadja.
Vegyünk fel csak egyetlen virágszálat, nézzük meg annak csodás szerkezetét, azt a ragyogó színt, amelyet az ember soha semmiféle tudományával előállítani nem képes, leheljük be azt az illatot, amelyet soha nem fog tudni vegyileg előállítani; bámuljuk meg azt a csodás célszerűséget, amellyel be van rendezve és a művészetnek azt a legnagyobb tökéletességét, amelyet, nem élt még a földön művész és nem is fog élni, aki utolérni tudna.
Miért olyan szép, miért olyan ragyogó, miért kelt a szívben mindez olyan boldogító érzéseket? Azért, mert Isten keze járt itt, Isten alkotta ezt; azért van, hogy „a mezők liliomai nem munkálkodnak és nem fonnak, mégis Salamon minden királyi dicsőségében nem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.”
És ezek a gyönyörűségek millió- meg milliószámra vannak, csak látó szem kell hozzá, amely meglátja mögöttük az alkotó Művészt, Akit nektek, Istent kereső embereknek meg kell találnotok. Minden fűszál egy-egy csoda, és minden virág, minden lepke a művészet legmagasabb tökélyénekbizonysága, amelyet az ember soha útol nem ér.
„Keressétek Istent, mert megtalálható.”
Ez a sok gyönyörűség, amelyet kint láttok a tavaszban, az igazán hívő, Istent szerető lélek számára mennyei gyönyörök forrása,- addig a határig, ameddig a lelki szemei nyitva vannak. Pedig ez a gyönyörű természet Isten palástjának legszélső szegélye, és mégis mennyi megragadó, magasztos gondolatot takar, zár magába és sugároz ki magából! Hát még milyen lehet a természet szépsége ott, Isten közelében, azok előtt, akik csak szellemi szemekkel látnak, akik tisztaszívűek és azért mindennap láthatják Istent?!”
Az utolsó óra munkásaihoz. Szellemi tanítások Pál beszélő médium útján, II. kötet: Isten minden mindenben
A Pozitív gondolatok oldalainak szöveg- és képszerkesztését Évinek köszönhetjük. Attól ilyen jó.