EVANGÉLIUMI SPIRITIZMUS 05.

„ARRÓL ISMERLEK MEG TITEKET, HA EGYMÁST SZERETITEK” (JÁNOS 13:34-35)

„Igen, azok, akik már megjárták a szenvedések útját, és keserű könnyeket sírtak bűneik felett, belátták, hogy helytelen irányban tett minden megmozdulásukkal az Igazság Törvényébe ütköztek.

Belátták mindazt,

hogy nem lehet szabadulni a bűn szomorú és kietlen fogságából, csak az isteni Kegyelem áldozatos szeretete nyithatja meg börtönük ajtaját. Az élet apró, kicsiny, előrevivő munkásai ezek, akik félelemmel és rettegéssel nyitják meg a börtönajtót, és hunyorgó szemmel tekintenek az Igazság fényébe, de mégis belenéznek, hogy tudjanak tájékozódni a földi világ sokrétegű útvesztőiben. Keresik a világosságot, az utat és az élet nagy igazságát.

Ezeknek jelenik meg a Krisztus, az evangélium nagy világosságában,

és megmutatja nekik Magát és azt mondja: „Én vagyok az, akit te keresel. Jöjj velem, én elvezetlek a te igazi hazádba, ahol én vagyok, te is ott lehetsz, ha hiszel énbennem.

Ezek nem kételkednek, hanem hisznek.

Fáradnak, csalódnak, szenvedik a hőséget, a téli fagyot, a hatalmasok kegyetlenségét, a gonoszok erőszakosságát, mert az életút rideg és göröngyös. Ezt az utat elkerülik az éretlen lelkek, a tudósok, a nagy dolgokat művelők, a kiváltságosok, a nagyon eszesek. Ez az út nem nagyon népes, csak a földi élet végén beletorkollik a széles úton járók világába, és akik ezen jártak: azok felemelkednek. A széles úton járóknak pedig csak az az út marad nyitva, hogy itt találkozzanak cselekedeteik hatásaival. A felemelkedő szellemi csoportok szebb és jobb hazát találnak. Új otthonuk csillog az igazság fényében. Szenvedő lelkük megépül, megszépül, lemondásuk bőséges kárpótlást talál az Úr ígéreteinek beteljesülésében. Mert igaz és hűséges az Úr. Szerető és kegyelmező azokhoz, akik Őt szeretik, és engedelmesen hagyják magukat vezetni Tőle. Nem tekintenek sem jobbra, sem balra, hanem előre a megvilágosodott Út felé.

Ilyen a szeretet:

áldoz és ajándékoz, nem érdem szerint, hanem a folyton megújuló, felfakadó szeretetforrás törvényének engedve, aki nem más, mint az önmagát feláldozó Isten Fia, a mi Urunk a Jézus Krisztus, kinek legyen dicséret, dicsőség és hálaadás mindörökké!” (Örök értékű igazságok 95.)

KRISZTUS KÜLDETÉSÉNEK CÉLJA

„…… Az isteni Küldött a legmélyebben bukottakért is leszáll, hogy a megtévesztés szellemének kezéből kivegye azokat, akik felfigyelnek és hisznek az isteni üzenetnek, az evangéliumi igazságoknak, melyek szerint a test nem használ semmit. A test okossága, ügyessége, tudománya mind elvész a halál műhelyében, mert ezek is csak eszközök az Élet kezében. – A halál a test törvénye, a lélek törvénye azonban az Élet.” (Úton hazafelé II 50.)

„Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul.”(Ef 5,1-2)

Bízzátok Istenre!

„… Ti, akik megingathatatlan szilárd alapul elfogadtátok a keresztény szellemi álláspontot, most ti vagytok azok, akik tudnak és megértenek, s elviselni képesek a vakítóbb világosságot is, arányítva azokhoz, akiknek arról még csak példabeszédekben lehet szólni. Ne fukarkodjatok a ti tudománytokkal, de ne erőszakoljátok azt rá másokra, hanem hintsétek el a magot, ahol csak lehet, szóval, tettel és érvekkel. A gyökérverést és csírázást azonban bízzátok Istenre.
Ezzel teljesítettétek is kötelességeteket. Ha ennél többet akarnátok tenni, a mag csírázásának erőszakos elősegítésével felkeltenétek az ellentmondás szellemét, félénk lelkekben kételyt és aggodalmat támasztanátok, a megátalkodottakban pedig gúnyt, becsmérlést és káromlást. Hadd világosítson csak a ti világosságtok, ne rejtsétek azt el, mintha szégyellnétek. De ne kérkedjetek vele, mintegy feltűnési vággyal fitogtatva azt, mert ez már felfuvalkodás …” (Lk. Szellemi magyarázat 8. 68. old.)

„Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város.” (Mt 5, 14)

EVANGÉLIUMI SPIRITIZMUS – Válogatott gondolatok az Evangéliumi spiritizmus megéléséről – Szerkeszti, írja, és a képeket válogatja: Szántai József.