ÉLETEMBŐL I-II.- ELŐSZAVAK ADELMÁHOZ

VAY ADELMA: ÉLETEMBŐL I-II. kötet elő és utószavai

Valamiféle előszó vagy bevezetés szükségesnek látszott ehhez a hatalmas két kötetes „önéletrajzi” munkához. Az eredeti német nyelvű könyvekbe betekintve, úgy éreztem illetéktelenül kerülne akármilyen szöveg is Adelma gondolatai elé, vagy mögé. Emiatt úgy döntöttem, hogy fülszövegekkel oldom meg az olvasó némi tájékoztatását Adelmáról, és e könyvekről. Ezek a viszonylag nagy méretű fülek erősebb tartást is kölcsönöznek a könyveknek, és némiképp – remélem – emeli a könyv jelentőségét – is ez a megoldás. A könyv már nyomdában van.

ÉLETEMBŐL I. kötet elő és utószavai

Ez a könyv pontosan 125 évvel ezelőtt íródott.
Mégis rendkívül élvezetes olvasmány. Vajon miért? Mert Adelma megelőzte korát. Feltalálta a korabeli Facebook-posztot. Egy éven át 365 napon keresztül minden napon olvashatunk tőle egy „mi történt velem ezen a napon?” beírást. 1900-ból…

A fordításról: Solymosi Lajos meghagyta a kor magyar nyelvű szóhasználatában szereplő kifejezéseket, mint pl. nékem, mondám, stb. Így hagytuk mi is.

Az első könyv címeiben szereplő bibliai idézetek németről magyarra fordított változata nem követte pontosan az általunk ismert kifejezéseket, ezért azokat meghagyva megjelentettük alatta a Károli-szöveget.

Adelma nagyapja nevét következetesen gróf Teleky Ferencnek írja y-nal. A történetírás és minden visszaemlékezés pedig Teleki-nek ismeri Ferencet. Hagytuk az Adelma szerinti írásmódot.

És bár a napi írásokat lezáró versek némelyike az 1700-as évekből való és fennkölt patetikussága elavultnak tűnhet, mindent hűen megtartottunk, mert csak így láttuk megvalósíthatónak azt, hogy Adelma igazi „énjébe” – ha csak villanásnyira, de betekintést nyerhessünk. Igyekeztünk felkutatni a versrészletek, költemények szerzőinek a német eredetiben is rövidítve szereplő neveit, ám ez néhánynál sikertelen volt, különösen azért, mert Adelma nem verscímeket jelölt meg, hanem gyakran névtöredékeket.

Képaláírás: Gonobitz, Baronvay 1870 körül. Több okuk lehetett, hogy elköltöztek Golopról. Kettőt ismerünk: Adelma vágyakozása a Steier-Alpok gyerekkort idéző környezetébe, a másik a Tisza-mente állandó betegségek tífusz, váltóláz stb. melegágya volt. Halálukig éltek ott.

---

***

Báró Vay Adelma, született gróf Adelaide Wurmbrand-Stuppach, Tarnopolban látott napvilágot 1840. október 21-dikén a mai Ukrajnában, amit akkor Galíciának hívtak és helyőrsége a Monarchia legundokabb porfészke volt. Azért itt, mert édesapja Ernst, a Wurmbrand-Stuppach osztrák főnemesi család főhadnagya akkori szokás szerint odarendeltetett néhány éves szolgálatra.
Gyermekkorát az általa sokat emlegetett, és hőn szeretett schwarzaui kastélyban töltötte. Édesanyja Erdély egyik, akkori legszebb hajadonja a sáromberki ifjú grófnő: Teleki Róza. Ebből a „vegyes” házasságból született Adelma.
Bár négy nyelven beszélt, sohasem tanult meg magyarul, könyveit is németül írta. Amin nem szabad megbotránkozni – 3 éves korától Schwarzauban, majd Golsenben nevelkedett.
Adelma gyerekkori szerelméhez ment feleségül, húsz évesen, az általa csak duáljaként emlegetett Vay Ödön vajai báróhoz. A főnemesi férj viszont magyar érzelmű és nyelvű család sarja volt. Mindenben támasza és támogatója Adelmának, szerelmük valóban sírig tartott. Ödön halálát (1921. március 1.) Adelma csak 5 évvel élte túl 1925. május 24-én halt meg. Sírja a Slovenske Konjice-i temetőben van.
Zarándokhely.

Képeláírás: Adria, 1910 tavasz, Cikat öböl. Adelma, bár nagyon szerette Gonobitzban a fehér teleket, de a hidegtől irtózott, ezért több mint harminc éven keresztül Ödönnel minden januárban leutaztak az Adriára, Lussin Piccolóba.
Az első években nyaralót béreltek, de később megvásároltak egy villát, amit Ödön Adelmáról nevezett el. Adelma mellett a sziklán kutyája Dodo.

ÉLETEMBŐL II. kötet elő és utószavai

Adelmának a Golopi 6-7 év különlegesen érdekesen telt. Alig félórányira lakik tőle Grünhut Adolf dr., aki Alsózsolcán rendelt. Több évig laktak egymás mellett úgy, hogy soha nem találkoztak, bár tudtak egymásról. Majd, miután Grünhut dr. kap egy jó ajánlatot, és végre egy nagyvárosba, Miskolcra költözik – pár hét sem telik el, magához kéreti őt Adelma Golopra.
Itt kap Grünhut Adelmától olyan bizonyságot, hogy örökre elkötelezett híve lesz az evangéliumi spiritizmusnak.
1867-ben mindketten saját útra kerülnek. Adelma Gonobitzba költözik, Grünhut Pest-Budára. Ezzel veszi kezdetét ez a fantasztikus 155 éves csodálatos történet: a magyarországi evangéliumi spiritizmus.

Adelma és Ödön, a Golsenben tartott esküvő után 1860-ban Golopra költöztek.1867-ig laktak ott, csak néha-néha szakították meg ottlétüket egy-egy tiszalöki rokonlátogatással. Itt született az Elmélkedések könyve 1866-ban. Ez volt az első Adelma könyv.

Képaláírások:

Fent: Báró Vay Adelma 1874-ben. Ekkor már megírta a Szellem, erő, anyag-ot, túl volt Ödönnel, anyósával, Geymüller Katalinnal és Grünhut Adolf dr.-al az Egyesület alapításán.

Lent: Báró Vay Miklós kastélya Golopon, 1864.

---

***

Az 1850-es évek társadalmainak útkeresése az emberi lélek teljesebb feltárása felé irányult. A sokirányúság egyik vadonatújnak látszó elágazása a spiritizmus felbukkanása volt.
Az eddig nem ismert dimenziók felfedezése, ezzel az ismeretlennel való játszadozás évtizedekre lekötötte Amerika és az európai kontinens kutatni vágyó „lelkeit”.
Ebbe az izgalmasnak mutatkozó útkereső, de zavaros időszakba lépett be Allan Kardec, (1804-1869) aki egy teljesen új eszmetörténettel lepte meg a világot, melynek neve: evangéliumi spiritizmus.
Ennek a gondolatnak Vay Adelma volt a zászlóvivője Kardec után azzal, hogy megírta az eszme, az evangéliumi spiritizmus alapkönyvét a Szellem, erő, anyag című művet. Máig tanulmányozandó.
Erre épült azután a kezdeményezésére magalakult Szellemi Búvárok Pesti Egylete, amely ezt a hatalmas, mély – életformaként is megélhető – eszmerendszert feldolgozva, átadta az emberiségnek szíves használatra. Az Egylet az Égi Világosság c. újságján keresztül terjesztette 46 évig havi egy, néha két számmal megjelenve 1898-tól 1944 decemberéig.
Fantasztikus teljesítmény!
Illő tehát mély meghajlással tisztelegni mindazok előtt akik Vay Adelma öröksége nyomán a mai napig segítői és csendes terjesztői az evangéliumi spiritizmus gondolati fennmaradásának.

Képaláírás: Így nézett ki a Villa Adelma 1899-ben a vásárlás évében. Különleges módon jutottak a villához. Willibald Riedl úr graz-i vállalkozó három évig építgette magának, ám beköltözéskor szívinfarktusban meghalt. Halála után azon igyekezett, hogy Adelma és Ödön vehessék meg az örököstől.