ALAPKÖNYV – Szellem, Erő, Anyag 6.

ALAPOK – a „Szellem, Erő, Anyag” ismertetése 6.

Miután Tóvölgyi Titusz lefordította Vay Adelma: Szellem, Erő, Anyag c. művét és 1900-ban kiadatta, a fordítás után megpróbálkozott a könyv magyarázatával. Hónapokon keresztül igyekezett feldolgozni a könyv mondanivalóját, nem sikerült. Erről levélben értesítette is az Égi Világosság főszerkesztőjét. Azt írta majd akkor jelentkezik, ha készen lesz a könyv értelmezésével. Három évig tartott, de olyan hosszúra sikeredett, hogy három vaskos könyv lett belőle. 579 oldal. Ezt azután 1903-ban kinyomtatta ezzel a címmel: A mindenség földtani és leszármazási művelődésének története. Az egész művelt világon ismert „Szellem, Erő, Anyag” és annak magyarázata. Ezt azután elküldte Adelmának. Levélben kapott köszönetet. Nemcsak Adelma köszönte meg, hanem Ödön is.

Két levél Tóvölgyi Titusznak

Adelma levele:

Én kedves és tisztelt barátom Tóvölgyi.

Vettem az ön pompás művét, a szép könyvet. Teljes szívből köszönöm ezt önnek. Bámulom az ön szorgalmát, nagy munkáját, kitartását. Ön valami nagyszerűt és maradandót alkotott. Isten áldja az ön művét! Ha ismét Gonobitzban leszünk, kérni fogunk még 2 példányt, most nem, mert innen úgy is oda kellene vinnünk. (Önnél lehet e művet megrendelni, avagy könyvkereskedésben és mi az ára?) Úgy van tisztelt barátom! Lássa én csak médium voltam és nem bírtam ama tiszta öntudattal mellyel ön, kit e mű magyarázatára Isten választott ki. Minden jókat az én férjemtől, úgy tőlem kedves és tisztelt barátom, Isten önnel!                                                      

  Hű barátnője, Adelma

Lussinpiccolo, 1903. decz. 27.

Vay Ödön báró levele:

Igen tisztelt kedves barátom!

Nem annyira az, amit szokás szerint örömnek szoktunk nevezni, hanem egy neme a kimondhatatlan áhítatnak és ámulatnak, ragadta el egész lényemet az ön becses küldeményének láttára. Egy oly érzés villant föl bennem, mintha az Üdvözítő magas szelleme lépte volna át a „Villa Adelma „küszöbét, hogy bemutassa nekünk amaz óriási munka eredményét, melyet ezen szent vállalatra kiszemelt szolgája az emberiség oltárára tett le.

Fájdalom, hogy mi ezen munkának valódi korszakát itt alant nem fogjuk megélhetni már, de vigasztal annak tudata, hogy ama korszaknak be kell következnie, még pedig a mi hazánkban sokkal hamarabb, mint bármely más nemzetnél.

Ennélfogva reinkarnált hazafiak lesznek hirdetői az ön Apostoli dicső munkájának s mi túlesve a földi élet fájdalmain, majd amonnan fogunk gyönyörködni a valódi hit és világtudomány mind tovább terjedő térfoglalásának.

Örömet okoz, hogy a „Szellem, erő, anyag” című könyvet egy született magyar is annyira megérti és fölfogja. Önön kívül tisztelt Barátom, még Hoffman a würzburgi philosophiai tanár értette meg oly mélyen és tudta becsülni, mint Ön. És még monsieur René Callié Avignonban, ki több évvel ezelőtt, a „Szellem, erő, anyag”-ot franciára is lefordította, s azt bizonyos tekintetben a „Kabbaláival hozta hasonlatba.

Fogadja igen tisztelt kedves barátom korlátlan nagyrabecsülésemnek és hálaérzetemnek őszinte kifejezését, miket boldog újévi kívánságommal tetézve maradok hű felebaráti szeretettel

Vay Ödön.

Lussinpiccolo, 1903. decz. 27.

Reiner Ágoston: a „Szellem, Erő, Anyag” ismertetése VI. rész

.

A teljes könyv itt olvasható, vagy innen letölthető pdf-ként