A kettős én, „másod-én” (Doppelgänger) 2.

A „másod-én” (Doppelgänger) magyarázata

Tóvölgyi Titusztól (Égi Világosság 1899. február 15. 4. szám.)

Az előző cikk folytatása. (Az elütéseket, helyesírási hibákat kijavítottam, de a régies írásmódot meghagytam, így élvezzük Tóvölgyi Tituszt)

„A másod-ént, németül mondva „Doppelgängereket“ többféleképpen igyekeznek magyarázni a spiritisták. Mert úgy méltóztassanak fölfogni, hogy a spiritisták közt is nagy’ ám a fokozati különbség és hogy azok sem teljesen tökélyes emberek, hanem anynyi tény, s ezt a spiritistákról, a valódi spiritistákról föl kell tennünk: hogy a tökélyesség felé igyekeznek. De vannak köztük kezdők, a tudás útján haladók és tudósok. Nem csak e három fokozat teszi azonban a különbséget, mert még a fokozatok mindenike is számos fokozatra oszlik, mint ahogy ez az élet és társadalom minden osztályában és szakmájában lenni szokott. Hát ha a spiritismus kezdetleges tudományában a magyarázatok nem találkoznak is mindig teljes egyöntetűséggel, alássan kérjük, azért ne méltóztassanak elitélni a spiritismust. Hát melyik szakma az, amelynél mindenkor és mindenben, még a nüanszokban is egyetértenek, egyféleképpen vélekednek az emberek kivált ha ama bizonyosságban, vagy mondjuk nüanszban, positív megállapodás még nincs ?

Ne méltóztassanak tehát tőlünk se kívánni, hogy mert ember-felettiségekkel foglalkozunk, mi magunk is emberfölöttiek legyünk. Abban még nem csak testiségünk és földiségünk szűk határa korlátoz bennünket, hanem mint lapunk tárczájában kifejteni igyekszünk, bukásunk is. Hogy ama tökélyig emelkedjünk melyet tőlünk mint spiritistáktól, a bennünket nem jó szemekkel nézők szarkazmusukkal megkövetelnek, – attól mi, szintén emberek, nagyon mód felett, sőt elképzelhetlenül távol vagyunk, akár csak ők. A külömbség köztünk csak az, hogy mi beismerjük de ők nem, mi, tőlünk telhetőleg tőkélyesbülni igyekszünk, de ők meg vannak elégedve magukkal.

A másod-ént tehát, amint mondjuk, többféleképpen magyarázzák meg a spiritisták is,

eltekintve a materialista magyarázatoktól, ami tapogatózás a sötétben, egyéb semmi. De hogy másod-én van, az már bizonyos. Ha nem volna,, nem foglalkoznának vele, de hogy van, az már számtalan megfigyelés és bizonylat által megállapított dolog. A materialisták figyelembe nem vehető, holmi agyvelőkre, rezgésre, halluczinácziókra és az ő módjuk szerint mindenféle más megállhatlan es bizonyítás nélküli hipotézisekre visszavezethető okoskodásaival egyáltalában nem törődünk. Ők a mi bizonyítékaink, nem hisznek, mi pedig az ő bizonyíték nélküli tagadásukat nem tartjuk figyelembe vehetőknek.
Mi, az anyagon kívüliség létezésének minden bizonyítékát és magyarázatát szellemi úton kapjuk. Aki ezeknek nem hisz, az ne higyjen, mi hiszünk. Amiről mi meg vagyunk győződve mert meggyőzettünk, az ellen nekünk hiába beszél hipotézisekkel a materiális tudomány. Éppen azért nem értünk egyet még azokkal a spiritistákkal sem, kik bizonyos, tisztán az anyagon kívül álló dolgok megfejtéséhez materiális magyarázatokkal is hozzá járulni igyekeznek, ami ma, még csak zavart okoz. Először legyünk tisztában az anyagon kívüliségekkel spiritisztikai úton, hát meg fog jönni az ideje, hogy a materialismussal is összefogjunk, de a kavarodás, és a hipotézisekkel való megfejteni igyekvés, a dolog jelen stádiumában csakis zavart idéz elő.
Hogy az embernek ezen látható tömör testén kívül még egy másik láthatatlan teste is van, melyet a spiritismus asztrál-, vagyis összetett testnek nevez, – az kétszer kettő négy. Ezt az asztral testét, periszpretet, a „Nélkülözhetlen tudnivalókban” magyarázzuk, itt csak mint a másod-én alapjáról akarunk róla beszélni.
Meg akarjuk magyarázni mindenekelőtt, hogy kell értelmezni ezt az „asztrál,‘‘ vagyis csillagászati nyelven összetett testet a spiritismusban, mint az ember második testét, mondjuk – periszpritet; idegnedvet, avagy lelket.

Itt megint csak a Vay Adelma médiumitásához folyamodunk.

Ő a mi vezető médiumunk, a mi leghitelesebb forrásunk és iránytűnk, amely minden tévesztőből határozott bizonyossággal vezet ki.

A másod-énről a következőket mondja:

A amásod-én jelenségének kérdése ma a spiritismusnak egyik sűrűn megbeszélt tárgyát képezi, miről a mi nézetünket el akarjuk mondani (ezt a médium vezető szellemei mondják.)
Amint egy szellem földi testbe kebelezetten, mint ember megszületik, vele egy úgynevezett védszellem is a világra jön, szellem, mely, hogy úgy mondjuk, a testbe vele együttesen lesz bekebelezve. Az emberi szellem, mely mint gyermek születik húsilag (fleischlich=érzékileg) kebeleztetik be, a védszellem idegnedvileg. Épp oly alakot ölt magára amilyen az ő védenczének alakja. Ez a védszellem a második én vagyis szellemi ikertestvére az embernek. E szerint minden embernek van egy élő, mindenütt véle járó, hozzá hasonló-idegnedvszerű képmása védszelleme mely tőle elválhatatlan. Ez a második én szellemileg magasabb fokon áll magánál az embernél; kell hogy ez őt kisérje, vezesse, irányítsa, figyelmeztesse. Egy erős fluidáris kötelék tartja őket össze egymással.
A szentek leírásában is olvashattátok, hogy bizonyos szentek dolgait, mikor azok akadályozva voltak, második énjök végezte el. Szent Izidor, – egy földművelő, – a mezőn extasisban imádkozván csak órák múltán tért magához, s ime, dolgát egy angyal végezte el aki tulajdonképen nem volt senki más, mint az ő második énje. (Amelyhez hasonló példákat, melyek ugyan nem szentekkel történtek, legközelebbi számunkban ismertetni fogunk.)
Sok ember látja önmagát (lásd 3-ik számunkat) illetőleg második énjét, sőt beszélnek is egymással. Láttak már embert egy és ugyanazon pillanatban nem csak két helyen, de több helyen is megjelenni, míg tulajdonképpen ő maga nem mozdult el hazúlról. Ez úgy történik, hogy bizonyos szellemeket mágikus erővel oda vonzanak kik az illető egyén alakját magukra veszik és őt egészen korrektül ábrázolják.
Emberek, kik erős delejes vonzerővel bírnak s akik a magia törvényeit ismerik, szellemeket vonzhatnak magukhoz s ez úton több hasonló ént állíthatnak elő, kiket kívánságuk szerinti küldetésekkel bíznak meg. Ehhez azonban a mágikus erők nagy ismerete szükséges. Ily módon szerezhetők be az élő emberek szellemeinek fényképei „másod-énetek,“ másod szellemeitek által. De nem csak emberek, hanem még a magas szellemek is bírnak ily felettük álló védszellemekkel, második énekkel; ebből magyarázható, hogy egy szellem, ugyan azon órában száz szeánszon is jelen lehet. És noha az alap-gondolat nyilatkozataikban, ugyan az is némi formai eltérések, ama szellemek egyéniségei szerint, kik a második ént képviselik mégis észlelhetők. Az erők ismeretével arra is képesek vagytok, hogy második éneteket megjelentetitek magatok előtt és vehettek róla gipsz formákat. Ha ti ezt komoly tanulmány tárgyává teszitek, bizonyos napokon légyottokat tarthattok a ti második énetek által. Megtörténik, hogy saját szellemetek útra megy, mikor is a második én helyettesíti őt, amaz pedig ennek idegnedvi hüvelyét ölti magára. Ti, kettős hatással, kettős életet éltek. Két szellem képez egyet, de a látnok szeme tisztán látja mind a kettőt. – A halállal megszakad az összekötő kapocs, noha végleg akkor se mindig.
Minden ember, minden testet öltött (einverleibte=beépített) szellem napnak tekinthető, mely bolygókat, – lelkeket gyűjt maga körül. Nevezhetjük az ily testet öltést egy napkör spirál mozgásának is. A szellem – a nap – az életbe magával hozza az ő második énjét, mely nem válik el tőle soha. Ez lénye az ő lényének, Ez a másod szellem az ember halálával eltűnik a földről, s ezzel az ő földi küldetését bevégezvén, magasabb szférákba távozik.
Továbbá minden embert kisér egy nap-szellem: aki ki vezetője jelentékenyebb ember-, vagy szellemcsoportoknak, tehát egy nap szellemnek több embere van, kik aztán az ő vezetése alatt rokon szellemeket képeznek.
Azon fölül minden embernek van még egy védő családi szelleme és még azon fölül négy elemi szellem kísér az ő földi életében mindenkit.

Áll tehát az ember:

1. Vezetése alatt egy nap szellemnek (ős világosságot adónak)
2. Magával hozza másod-szellemét. Bolygó szellem (Planetengeist)
3. Egy, a földi légkörhöz tartozó rokon szellem védi őt (Családi szellem)
4. Négy elemi szellem*) kíséri őt.

Tehát összesen hét szellem.

Magasabb szellemeket amidőn testet öltenek magasabb szellemek kisérnek, alantasabb szellemeket, kevésbé fejlett szellem elemek, ebből származnak a szellemi és fizikai mediumitások.

aláirva: Buddha.

Szerkesztői megjegyzés Tóvölgyitől:

*) Ezekről az elemi-lelkekröl, ugyancsak a Vay Adelma mediumitása útján még a következők álljanak itt: (Komplikált egy kissé, mert a magas szellemek, kik a Vay Adelma kezét vezetik, a földi irálytól elszoktak már, de méltóztassanak nyugodt türelemmel lenni, megjön az ideje, hogy megfogják érteni a legmagasabb irályt is könnyen, mint azok, kik ily szellemstílus olvasásával már régebben foglalkoznak.)
Íme tehát: az úgynevezett periszprit, a szellemnek amaz »idegnedv« burka, mely közte és a test között az összeköttetést és közvetítő kapcsot, a lelket képezi, lényegileg egy ugyan, de hét elemi lélekből (Element-Seelen) van összetéve. Mint ahogy több összetett mozaikrészlet képez egy képet. Ámde behatás tekintetében, az emberre nézve, minden egyes elemi-léleknek külön funkcziója van.
A világosság-elemi-lelke: az ember szellemi tulajdonaira és a szem világosságára van befolyással.
A lég-elemi-lelke: a lelki tulajdonságok és a hallásra.
A föld-elemi-lelke: a testre és az ízlés érzékére.
A növényzet-elemi-lelke: a hajra, a körmökre az emberben létező minden tenyészeti szervre és a szaglásra.
A víz-elemi-lelke: az emberben létező könnyre, kipárolgásra és tapintó érzékre.
A tűz-elemi-lelke: a vérre és az akaraterőre.
A ház-elemi-lelke: az ösztönre és külsőleges életére az embernek. Ezeknek, az emberben létező s vele együtt születő lelkeknek mindenike saját elemére van befolyással
Az ember ezek által hozhatja létre a fizikai jelenségeket, amennyiben az elemi lelkek alakokat (hihetnek, mint például a másod-ént (Doppelganger); valamint hogy ezek szerepelnek az asztal mozgatásnál, kopogásnál és a lobbi fizikai jelenségeknél. Amiről a »Nélkülözhetlen tudnivalók« bővebben fognak értekezni. Szóval mint minden szaktudomány, számtalan részletekből áll a spiritismus is, amely részletek teljesen összerakva alkotják az egész képet, amely kép teljes összeállítása előtt a spiritismusról csak fogalmunk lehet, de tudásunk nem. Ezért visszatetsző az olvasott spiritista előtt az avatatlanok mindenféle össze-vissza beszélése, kik e tudomány lényegét nem csak, hogy nem ismerik, de azokról fogalmuk sincs. Mint minden tudomány – hogy valaki hozzá szólhasson – úgy a spiritismus is komoly tanulmányt kíván. Az exakt tudományokhoz tudás nélkül kapiskálók nem is képzelik, hogy mi mindent beszélnek össze-vissza. Hát mindenek előtt tanulmányt és a tanuláshoz (mindenkitől) türelmet kérünk … !”