ALAPKÖNYV – A kegyelem törvényvilága 1

A kegyelem törvényvilága – Eszter médium útján, a Névtelen Szellem közleményei.

Könyvismertető Reiner Ágostontól

Második állomásunkhoz érkeztünk. (Nevezhetjük stációnak, mint legutóbb). A kegyelem törvényvilága az, ami lehetőséget biztosít számunkra, hogy a földi életünket e törvény révén a feladatunknak megfelelően fejezzük be.

Világos tehát? A – Miért születtünk? Mi a földi élet célja? Mi az élet értelme – feladatsort úgy tudjuk végrehajtani, ha imáinkban kérjük a Megváltót, hogy vezessen rá bennünket feladatunk felismerésére és annak megvalósítására.

Ebben segít ez a könyv, mert a Névtelen Szellem Eszter segítségével közelebb hozza, egy kicsit érthetőbbé teszi számunkra Isten kegyelmének és szeretetének mindenhatóságát. Ágoston röviden bevezet minket abba a világba, amit még megérteni tudhatunk, de a könyvet el kell olvasni. Szükséges és fontos!

A KIADÓ ELŐSZAVA

Első rész.
Azokat a kijelentéseket, amelyek az ember értelmi és érzelmi színvonalát meghaladó magasabb forrásokból származnak, egy közös benső egység teszi szerves egésszé: bennük Isten küzd az emberek bűnével.
Ezek a kijelentések egy-egy nagy törvény megjelenési formái az emberek tudatvilágában, hogy ott szembeszálljanak az abban a tudatvilágban elburjánzott bűnnel, s diadalra vigyék vele szemben az Isten akaratát, a Legfőbb törvényt: a Szeretet igazságát.

Az első kijelentés a Mózes törvénye, az ok-okozati törvény,

az Igazság törvénye, vagy természettörvény (Vezetőnk meghatározása), mert benne a jónak jó, a rossznak rossz következménye ismerhető föl. Ebben a törvényben Istennek az az arculata tükrözik, amelyet Vezetőnk* a Törvény Szellemének nevez, s amely a mélyen elesett emberszellemmel felismerteti a bűnt s egyúttal eszközt ad a kezébe, hogy vele szemben sikeresen felvehesse a harcot. De a szigor dacára, mely a mózesi törvény alapszíne, ezen a sötét tónuson is lépten-nyomon átcsillámlik a gyermekeit féltő és gyengéden szerető mennyei Atya jóságos gondoskodása, aki a törvénynek engedelmeskedő gyermekei számára minden jót ad, sőt még földi, anyagi törekvéseikben is segíti őket.

A második kijelentés a Krisztus törvénye: a kegyelmi törvény.

Ennek tükrében már teljességgel a megbocsátó, jóságos Atya arculata tükrözik, aki keblére öleli megtérő bűnös gyermekét, ünneplő ruhába öltözteti őt, és lakomát készíttet a megtérés örömére.

A harmadik kijelentés, amelyet a szellemek hoznak, a Szentlélek kijelentése,

a krisztusi kijelentés kiegészítése, amely azzal együtt alkotja Isten szeretettörvényét. (1. I. ábra). Ennek célja az, hogy mielőtt a menny kapui bezárulnának, megtérésre hívja fel mindazokat, akik még bármi áron megmenthetők; ezek azok, akik az Úr Jézus példázatában, mint csonka-bonkák stb.
vannak megjelölve, akiket angyalaival betereltet az ő lakomájára, miután a hivatalosak világi ügyeikkel való szorgos elfoglaltságuk miatt (feleséget vettem, hat iga ökröt vettem, stb.) a meghívást visszautasították.
A Szentlélek kijelentése az Atyának minden határon túlterjedő szeretetét tükrözi vissza, amelyben már elmegy szinte az egyén életébe való személyes beavatkozásig, csak hogy megmenthesse mindazokat, akiknek szemei és fülei még nem zárultak be teljesen a látásra és a hallásra.

***

Ez a két nagy törvény, az Isten szeretettörvénye és a természettörvény nyúl le különböző törvényrendszerekbe tagozódottan a kárhozattörvény (1. I. ábra) világába az abba alámerült szellemek és fluidok felszabadítása és a fejlődés útján való előresegítése érdekében. Ezeknek a törvényrendszereknek, egymásba kapcsolódásuknak és hatásaiknak ismertetése a tárgya ennek a könyvnek. A névtelenség leple mögött lévő magas Vezetőnk azonban nem mint száraz törvényrendszert tárgyalja e mű eddig nem hallott igazságait, hanem azzal a magasztos céllal, amely az isteni akarat előbbi kijelentéseit is létrehozta: az emberszellem fölemelésének ás az értelmi és érzelmi világra való
hatalmas ráhatás erejével a bűn bilincseitől valló megszabadításának isteni céljával.
Az isteni gondviselésnek e könyvben nyújtott kijelentése úgy visszhangzik a hívő lélekben, mint az Apokalipszis angyalainak harsonája, mikor arra figyelmeztet; hogy az idő közel van.
A kegyelem korszaka lejár, s akkor elmúlnak mindazok a kivételes lehetőségek, amelyeket ma még meg lehet ragadni, s Isten kegyelmébe kapaszkodva el lehet szakadni a kárhozattörvény vonzásától és ki lehet emelkedni abból a tömegből, amely „a külső sötétségre” fog kerülni, „ahol lészen sírás és fogcsikorgatás”, s ahol minden munkálkodási lehetőség megszűnik.
Vajha sokan megszívlelnék ezt a figyelmeztetést!

* Eszter könyveiben és az Egylet köznapi beszédmódjában a “VEZETŐNK” vagy “KEDVES VEZETŐNK” kifejezés minden esetben a Névtelen Szellemre vonatkozik. Így olvassuk a könyveket

Reiner Ágoston: “A kegyelem törvényvilága” c. könyv ismertetése I. rész