A szombati találkozó, ami remekül sikerült, szükség is volt rá –
ismerjük meg egymást – korlátozott idejű volt. És, mivel nagyrészt ismeretlenek voltunk egymásnak, arra is jó alkalom kerekedett, hogy eszmét cserélhessünk egymással. Mégis, lehet, szervezési gyakorlatlanságból, magam hibájából így utólag hiányérzet van bennem. Mi akik ott voltunk, erőt, energiát sugároztunk, mindent megtettünk-e, hogy lehetőségeink szerint beteljesítsük feladatunkat?
Mire gondolok?
Sugároztuk-e kellően azt a feladatot, ami miatt ezekben a vészterhes időkben szükséges összekerülnünk?
Mi is az amire gondolok?
A Harmadik Kijelentésre.
Az a feladat, hogy gyűjtsük össze ebben az utolsó időkben szétszórva levő Evangéliumi Spiritisztákat. Az elszórt kalászokat…
Pótolom ezért.
És ezt gyakran fogom ismételni, hogy irányban maradhassunk. Ha nem tenném, szóljatok. Mert mi vagyunk „A Harmadik Kijelentés gyülekezetei” (Zita: A Szentlélek az utolsó időkben 1991. február 3.)
.
Elsőbben is előveszem Reiner Ágoston Hittankönyvét, hogy az abban levő téziseket röviden átadhassam. (Nem baj ha ez már volt, ismételjünk)
Legyen ez esszencia a folytatáshoz.
Ágoston így kezdi:
„A mai ember elveszítette tájékozódó képességét az egyre bonyolultabbá váló világban, ahol szinte követhetetlenné váltak az érték- és érdekviszonyok.
Nincsen iránytűje az emberi meggyőződést kisajátítani akaró szellemi és politikai áramlatok közötti eligazodásban. Valamennyi érzékszervén keresztül agresszív „megdolgozásban” részesül, holott ő már rég nem központi értéke a társadalomnak, hanem adóalany, statisztikai szám, profitot rontó tényező, és mindenekelőtt manipulált fogyasztója a „jólét” produktumainak. Pedig rendelkezésére állnak az örök életet kínáló tájékozódás feltételei és
ismeretei, melyeket spirituális képességénél fogva minden kor embere megtalálhat. (…)
A harmadik kijelentésről
Az isteni gondviselés folyamatosan működik az emberiség és az egyén sorsában, mégis – a lényeg megértése és áttekintése érdekében – 3 kiemelkedő kinyilatkoztatási periódus különböztethető meg:
Első Kijelentés:
a Törvény, mely Mózesen és a prófétákon keresztül adatott meg az emberiség számára. Világos és kiszámítható útmutató volt Isten megismerésére, követésére és a helyes út áldásos következményeire. Az akkori szellemi fejlődési szintnek megfelelően Isten a Törvény Isteneként nyilatkozta ki magát, átadván az egyetemes erkölcs ma is legvilágosabb törvényét a tízparancsolatot. Erre épülő mózesi („polgári”) törvények a kornak megfelelő formában szabályozták a vallás gyakorlásának módját és a társadalmi együttélés normáit. A törvény vezette, nevelte és védelmezte a benne élőket szellemi és anyagi síkon egyaránt, míg keményen büntette az elhajlókat.
Második Kijelentés:
a Szeretet, melyet Jézus nyilatkozott ki az emberiség részére. Megmutatta és megnyitotta az Isten országába vezető utat, teljessé tette a törvényt a formalitások útvesztőjében tévelygők részére. A ragyogó fényű erkölcsi tanítások mellett Isten igaz lényegét mutatta meg a bűnben vergődő emberiségnek. Elhozta a reményt és a megbocsátás lehetőségét, világossá tette a bűn fogalmát és a bűntől való szabadulás módját. A legmagasabb rendű tanítást adta az emberi kapcsolatokra. (Szeresd ellenségedet, ne kívánd embertársadnak, amit magadnak nem kívánsz, nem hétszer, de hetvenhétszer meg kell bocsátani…). Jézus tanításai ma is messze meghaladják a keresztény emberek és társadalmak gyakorlatát
Harmadik Kijelentés:
a Vigasztalás, melyet Isten a téves hitgyakorlás, a materializmus tévtana és az egeket ostromló gőgős tudomány szellemi legyőzésére adott. A jó szellemvilág tanító szellemei az 1800-as évek második felétől – a korábbi prófétálás eszközének felhasználásával – megvilágították azokat a tévedéseket, melyeket az emberi tévelygés és hatalomvágy rakott a hitre szomjúhozó emberek vállára. Helyre állították a Krisztus által elhozott igazságok fényét és a keresztény eszme páratlan szépségét és erejét. Továbbá megtisztították a szerető és igazságos Mennyei Atya fogalmát az emberi gyarlóság és tévedések által ráhordott hazugságoktól és torzításoktól. A mai korra aktuális erkölcsi tanítások mellett a szentírás ragyogó fényét láthatóvá tették, megértetve az ún. modern emberrel, hogy a szentírás ma is a leghatalmasabb mennyei táplálék. Az ateista tudományfelfogás fényes cáfolata mellett tisztázták a zavaros és ellentmondásos „hittitkok” lényegét a kritikus gondolkodók és hittudósok számára is. Tudományos igényű magyarázatot adtak a mindenségről, Isten törvényeiről (amilyen mértékig az a véges emberi értelem fogalomrendszerével felfogható), valamint a filozófiák mindez ideig megválaszolatlan kérdéseiről.
Zita szigorúbb:
„Lejáródik az élet a ti lakóhelyetek, a Föld számára is. Nincs már egy fél évszázad sem és bekövetkezik mindaz, amiről a jövendölések szólnak. Ez a hátralévő néhány évtized a Földön élők számára rendkívül sürgető és fontos időszak lesz. Sürgető és fontos, mert ebben a néhány évtizedben fog eldőlni mindannyiótok további sorsa és élete!
Nincs már idő a kényelmeskedésre, a nyugodt várakozásra; nincs már idő arra, hogy az ember süketen és vakon élje le az életét!”(…)
„Ami követendőnek és biztosnak látszott azelőtt, az, hogy a szorgalmas munka meghozza a maga gyümölcsét, ez az utolsó évtizedekben már nem így lesz. Egyik pillanatról a másikra a biztosat felváltja a bizonytalanság; a megszerzettet kicsavarja az ember kezéből az erőszak és az önzés; azok az elgondolások, amiket az emberek, népek, nemzetek sorsát, vagy azok kincseinek elrablását illetőleg terveznek, kártyavárként fognak összedűlni. Amik a kiindulásnál csak kisebb-nagyobb nézeteltéréseknek látszottak, azokból nagy háborúságok és gyűlölködések lesznek. Ami a múltban úgy látszott, hogy csak egy-egy évre késlelteti a Föld termését és a várva-várt aratást, az a jövőben egész fajok éhezését és nyomorúságát fogja maga után vonni. Egyes területeken az élet fenntartásához szükséges eszközök, mint az élelem és az energia, elpocsékolódik, aminek következtében más területeken óriási hiányok képződnek.
Az utolsó időkben minden emberlélekhez szól a Lélek; az utolsó időkben mindenkit keres az Úr, hogy még kit menthetne meg és kit takaríthatna be a mennyei csűrökbe.”
Zita médium: A Szentlélek az utolsó időkben 1991. február 3.- A Harmadik Kijelentés gyülekezetei
