ELHALLGATOTT SPIRITISZTÁK 3.

Bálint Aladárné

Mindenki hallott róla, aki a spiritizmusról olvasott valamit, vagy beszélgetett valakivel ebben a témában. Írt két olyan könyvet, amit évtizedekig forgattak és ma már felkutatni is alig lehet. Felszabadító önmunkálkodás, és A szellemi kibontakozás útja címmel. Vajon ki volt ő?

Bálint Aladárné néven került a köztudatba, holott több évet élt második férjével, mint az elsővel. Második férje Bodnár László. (Ő is elfeledett, csak beszélgetünk róluk de nincs valóságos fogalmunk arról amit ők ketten véghezvittek. A Kuklis-testvérek felidézték tevékenységüket, komolyan foglalkozva a FELSZABADÍTÓ ÖNMUNKÁLKODÁS-sal, és csoportmunkában végigvitték a hét éven keresztüli életmódprogramot.)

Semmit nem ismerünk róla!

Ha lexikálisan akarunk megtudni valamit róla ám nézzük azt a keveset, ami az interneten kering. Nincs. Semmit nem találunk! Azaz Bálint Aladár révén tudhatjuk meg, hogy az ő felesége volt…

Egyedül a spiritualitás.hu ír róla egy(!) mondatot. Ez valamennyire érthető is, mivel az a honlap Kuklisék tevékenységét volt hivatva közölni:

„Az alábbi írás szerzője Bálint Aladárné, született Osváth Edit, (1890-1980) az Evangéliumi Spiritizmus szellemében működő önmunkálkodó csoportok programjának kidolgozásában Bodnár László munkatársa volt.” Ezt írják a A MISZTIKUS ÉLET ÉS A HÉTKÖZNAPOK c. írásuk elé. Egy mondat… Hát nem sok. Egy mondat? Igazán megérdemelt volna akár egy cikket is!

Pedig de fontos lenne! Különleges, fantasztikus személyiség volt!

Lássuk, ha mélyebbre ásunk mi kerül elő róla?

Bálint Aladárné

(1890-1980) született Roth Edit, később Osvát Edit (Osvát [h] nélkül). Apja Roth Móric terménykereskedő, anyja Perls Fanny, a nagykárolyi tudós rabbi, Perls Mayer (Méir) leánya. (Perls Mayer – maga is neves rabbik leszármazottja – otthonról és a pozsonyi jesivából a szigorú konzervativizmust hozta magával, későbbi gyakorlatában azonban már könnyített a vallási előírásokon. Gyermekei korszerű nevelést kaptak: Osvát édesanyja művészetek iránt érdeklődő, zenekedvelő, nyelveket beszélő fiatalasszony.) Első férje Bálint Aladár, második férje Bodnár László. Osvát Kálmán testvérhúga, nála tíz évvel fiatalabb.

Bővebben? Szerencsénk van,

létezik róla egy kevésbé hivatalos verzió is.

Mutatok egy remek hiteles összefoglalót Osvat Editről

Osváth Jánostól, a leszármazott családtagtól a család jeles ismerőjétől. (Irodalomismeret 4. szám 2016.):

„Özvegy Bálint Aladárné, nekem Edit néni Osvát Kálmán testvérhúga, nála tíz évvel fiatalabb. Az interneten azt olvasom, hogy „született Osváth Edit”, amit kötve hiszek. 1890-ben, mikor világra jött, még bőven Róth volt ott mindenki. Férje, Bálint Aladár ismert kritikus és író volt. Két gyermekük született, Klára, a későbbi Szerb Antalné és Bálint Endre festőművész, akiről feljebb írtam. Edit néni elbeszéléséből tudom, hogy apám fi atalkorában gyengéd szeretettel viseltetett a kishúg iránt. Mint nagynéni, nagyon kedves volt hozzám, bár kiskoromban féltem tőle, mert dülledt volt a szeme Basedow-kór következtében. Tekintetéből és beszédéből is állandó üdvözült rajongás áradt, ebben elütött a többi rokontól. Ő ugyanis megszállottan vallásos keresztény volt, emellett spiritiszta. A családi szóbeszéd szerint valamikor fi atalon, egyik napról a másikra világosodott meg, vagy kattant be – ki-ki hite szerint döntheti el. Híveiből csoportot hozott össze, együtt végezték a szellemidézést. Hogy asztalt táncoltattak, vagy más metódust alkalmaztak, azt nem tudom. Munkálkodásában élettársa, Bodnár László segítette, akire szintén jól emlékszem.

Az „evangéliumi spiritizmus” lényege az volt, hogy médiumok útján magával Jézussal léptek kapcsolatba, hogy rátaláljanak az igaz élet útjára.

(Itt azért közbeszólnék: lehet valaki hiteles családismerő, de ne ártsa bele magát olyanba amit nem ismer. Még csak egy mondat erejéig sem. Nem azért, mert nem illő, hanem mert hülyeséget írhat… Most már folytathatjuk.)

Mi kavaroghatott a szülői ház légkörében, avagy a gének boszorkánykonyhájában, hogy a híres rabbi unokája erre az útra tért? Rejtély marad. A rokonság, anyámmal az élen, enyhén szólva megmosolyogta, de azért szerették. Mikor én világra jöttem, úgy mondják, igen rút csecsemő voltam. Edit néni meglátogatott, égnek emelt szemmel azt suttogta: „Gyönyörű!”. Mire anyukám: „Hát patkánynak lehet, hogy gyönyörű, de embernek egyelőre elég ronda.” A gonoszkodás célba talált, Edit néni felrobbant. Hasonlóképpen, amikor Kati nővérem 1953-ban világra hozta iker kislányait, Edit néni ott állt a gyerekágynál. „Ugye tudjátok, hogy ők még mindent tudnak?”. Majdnem elhittem neki. Egyébként kulturált volt, és korántsem volt buta. Bandi, az örök tréfacsináló, egy dallal kedveskedett anyukájának: „Akinek a lelke tiszta / az lehet csak spiritiszta/ zimezum, zimezum, recefi ce bumm-bumm-bumm.” Edit néni egyébként valószínűleg a legrendesebb ember volt a világon. Akin csak tudott, segített. Határozottan emlékszem arra, hogy 1944 nyarán csöngetnek az ajtón, ő ott áll ragyogó mosollyal, kezében egy irattartóval..

„Megvan a Horthy-mentesség!”

Kiterjedt kapcsolatai révén kijárta, hogy Kati nővérem a kormányzó nevében mentességet kapjon a munkaszolgálat alól. Ez persze csak a Szálasi-puccsig volt érvényes, utána bizony nagyon rezgett a léc. Edit néni és tábora a háború után is működtek, a hatalom szúrós pillantásaitól kísérve. 1951-ben hajszálon múlott, hogy nem telepítették ki. Ami számomra meglepetés: szelleme ma is él, az evangéliumi spiritiszták a Facebookon csoportosulnak, felidézve Bálint Aladárné nevét és írásait. Szép, pallérozott szövegek.”

Most, hogy már többet tudunk róla, jó lenne megismerni azt a fantasztikus tevékenységet, amit mi már csak úgy ismerünk, hogy – valahol, valakik, valamit csináltak, és az nem volt rossz…. Sőt!

A FELSZABADÍTÓ ÖNMUNKÁLKODÁS.