Vay Adelma médiumitása, könyvei

Vay Adelma médiumitása, könyvei

 A nemes Vay-családnak úgyszólván minden tagja híve volt az új eszmének. Maga Vay Miklós is „a szó legfelségesebb értelmében” spiritisztának vallotta magát Fia, ifjabb Vay Ödön (Adelma férje), 1870-ben Sárospatakon kis könyvet adott ki: „A spiritizmus rövid ismertetése” címen. Az öreg bárónő, az áldott lelkű Vay Katalin, szintén erős hívő volt, de valamennyiük között Adelmának volt a legnagyobb szerepe. Médiumi úton létrejött közleményei révén ő volt a legelső magyar spiritisztikus szervezet megalapítója, amely alapításnál vele egyenrangú társa egy derék magyar orvos, dr. Grünhut volt.
   Rendkívül érdekes és megkapó képet nyújt annak a megfigyelése, mint indultak el különböző utakon Vay Adelma és dr. Grünhut, hogy aztán a 70-es években, „véletlenül” találkozva, megszervezzék a „Szellemi Búvárok Pesti Egyletét”, ezt a krisztusi vallásosságon fölépült társulatot.
   1860 táján történt, hogy a golopi kastélyban tartózkodó Adelma grófnőt erős fejgörcsök kínozták. Ekkor egy Gárdos nevű orvos, aki a hölgy homlokáról a frenológia tanai szerint „látnokságot” fedezett fel benne, gyógyszerül a „delejes írást” ajánlotta. A kúra sikerült, Adelma író médiummá lett és fejgörcsei elmaradtak.
   Sok csodálatos dolgot írt le keze automatikusan anélkül, hogy esze is közreműködött volna e közleményeknél. Túlvilági, magas erkölcsi nívón álló oktatások, bájos Andersen mesék, telepátiára és ihletve-látásra valló híradások, orvosi diagnózisok és rendelések kerültek ily módon papírra, és emellett valami sajátságos magnetikus gyógyító erő is kifejlődött benne, melynek segélyével nagyon sok csodálatos gyógyítást végzett még az orvosoktól teljesen reménytelennek mondott esetekben is.
   Adelma grófnő sok könyvet írt, legnagyobb részt médiumi úton. A katolikus egyház indexre tette műveit, a gonobitzi plébános kiközösítette Adelmát az egyházból, bár műveiben a legnagyobb lelki imádással ír Krisztusról és Máriáról. A grófnőnek a legnagyobb lelki fájdalommal kellett áttérnie a református egyházba, de a könyveiben írtakat nem vonhatta vissza.
   Érdekes, hogy amikor az exkommunikáció után rövidesen a plébános meghal, amiben Isten büntetését látta a gonobitzi nép, csakhamar jelezte egy amerikai médium-ismerőse, ki erről az esetről nem is tudott, hogy egy katolikus pap szelleme van mellette, aki Adelma bocsánatáért esedezik…

A kezdetek

Vay Ödönné (vajai Vay báróné, Wurmbrand-Stuppach Adelma), szül. 1840. okt. 21. Tarnopolban; férjével 1860. márcz. 12. Golsenben kelt egybe és Gonobitzban Pöltschach mellett (Steierország) lakott. Itt is halt meg.

A régi Wurmbrandt-Stuppach grófoktól származik. Apja, Ernst gróf (szül. 1804. március 12.), Gundakar Heinrich gróf legidősebb fia, aki Augusta Karolina császárné Oberhofmeisteri posztját töltötte be, feleségül vette a szépségéről híres Teleki Rosa erdélyi grófnőt, aki Adelina születésének idején, mint K&K. Bianchi báró 63. számú gyalogezred alezredese Tarnopolban a helyőrségben. 1846. december 9-én halt meg. Az özvegy 1851. november 4-én ment férjhez másodszor, mégpedig Friedrich Grafen zu Solms-Baruthhoz, aki feleségül vette első házasságából származó két lányával, Adelinával (Adelheid) és Rosával, később, férjhez ment Johann Georg Freiherr von Saurma-Jelischhez, majd szülőföldjére, Poroszországba költöztek. Ott a gyerekek státuszuknak megfelelően nagyon gondos nevelésben részesültek, amelyben különös hangsúlyt fektettek a babona nélküli vallási oldalra, illetve a szigorú tudományos irányvonal nélküli megalapozott tudásra. 1860. március 12-én, akkor 20 évesen Adelinát zu Golßen Lausatiában feleségül vette Eugen Baron Vay, aki a Graf Haller Palatinal-Huszaren 12. szám alatti K&K Rittmeisterként szolgált. Nem sokkal ezután férje felmondott a katonaságnál, és visszavonult magyarországi Tiszalöktől nem messze levő Golopi birtokára, ahol a fiatal pár hét évet töltött. Gonowitz Alsó-Stájerországi kiváló éghajlati fekvése késztette Adelina bárónőt arra, hogy vásároljon ott egy villát, amelyben a család állandó lakhelyet kapott. Innen számos és hosszú utakat tesznek: 1877-ben Hollandiába, Angliába és Írországba látogattak, ahol több hetet töltöttek Limerick püspökénél, majd Párizsba mentek. 1878-ban bejárták Olaszországot, és sokáig megszálltak az összes híres városban. 

1865 őszén történt, amikor Adelma 25 éves volt, a golopi kastélyban a grófnőt erős fejgörcsök kínozták. Ekkor egy Gárdos nevű orvos, ki a hölgy homlokáról a frenológia tanai szerint „látnokságot” fedezett fel benne, gyógyszerül a „delejes írást” ajánlotta. A kúra sikerült, Adelma író médiummá lett és fej-görcsei elmaradtak. Sok csodálatos dolgot írt le keze automatikusan anélkül, hogy esze is közreműködött volna e közleményeknél. Túlvilági, magas erkölcsi nívón álló oktatások, bájos Andersen-mesék [?], telepátiára és ihletve látásra valló híradások, orvosi diagnózisok és rendelések kerültek ily módon papírra, s emellett valami sajátságos magnetikus gyógyító erő is kifejlődött benne, melynek segélyével nagyon sok csodálatos gyógyítást végzett még az orvosoktól teljesen reménytelennek mondott esetekben is.

Mint született Wurmbrandt leánynak, nem vehetjük rossz néven, hogy műveit ő is német nyelven adta ki, azért mégis sokkal inkább tarthatjuk őt a magunkénak, mint Szapáryt, mert itt élt közöttünk, a magyar néppel gyakorolta jóságát, és magyar emberekkel alapította meg a spiritiszta egyletét. Egyébként édesanyja magyar nő volt: Teleki grófnő. Adelma grófnő legelső spiritiszta műve az 1866-ban megjelent „Elmélkedések könyve” volt, mely médiumi írással létrejött vallásos gondolatokat tartalmaz. 1869-ben, huszonhét éves korában ugyancsak médiumi úton, harminchat nap alatt írta meg a „Szellem, erő, anyag” című, nagyon híressé vált munkáját, mely valóságos bibliájukká vált a magyar spiritisztáknak. A világoknak, az angyaloknak (akiket „Elsődök”-nek nevezett) és az emberi léleknek genezisét, bukását, helyzetét és feladatait írta le ebben a könyvben a grófnő egyik szellemi vezetője, mély értelmű „számtörvények” ábráival illusztrálva a rendkívül érdekes leírásokat. Legközelebbi művei (1874): „Egy modern keresztény nő hitvallása” és „Tanulmányok a szellemvilágból” voltak. Ebben az utóbbi munkájában közli azokat a csodálatos gyógyításokat, amelyeket médiumi és magnetikus tehetségeivel végzett. Ezután szinte évről-évre megjelent egy-egy, többnyire médiumos forrásból eredő kötete.

A „Látományok egy pohár vízben” című munkában vízióit írja le. A „Tündéranyóka elbeszélései„ és a „Tündéranyóka meséi a napsugárról” című művei bájos Andersen-meséket [?] tartalmaznak a túlvilágról, melyekről Bartha Miklós is elragadtatással nyilatkozott. Egyéb művei: „Életemből„; „Hephata” (spiritiszta imakönyv); „Csöngettyűcske„; „Amit a Zephir mesél„; „Aeonok„; „Szellemnyilatkozatok„; „Hasonlatok„; „Képek a túlvilágról„; „Szférák a föld és a nap között.”

A katolikus egyház indexre tette műveit s a gonobitzi plébános kiközösítette Adelmát az egyházból, bár műveiben a legnagyobb lelki imádással ír Krisztusról és Máriáról. A grófnőnek a legnagyobb lelki fájdalommal kellett áttérnie a református egyházba, de a könyveiben írtakat nem vonhatta vissza. Érdekes, hogy mikor az exkommunikáció után rövidesen a plébános meghal, – amiben Isten büntetését látta a gonobitzi nép, – csakhamar jelezte egy amerikai médium-ismerőse, ki erről az esetről nem is tudott, hogy egy katolikus pap szelleme van mellette, aki Adelma bocsánatáért esedezik…”

Vay Adelma bárónő könyvei (teljes lista a mesekönyvekkel együtt)

1. Elmélkedések könyve, (Betrachtungsbuch für Alle 1866), Szellemi Búvárok Pesti Egylete, Bp., 1926, 1999)
2. Szellem, erő, anyag, (Geist, Kraft, Stoff, 1869),  német nyelvű kiadás
3. A mindenség földtani és leszármazási művelődésének története. Az egész művelt világon ismert Szellem, erő, anyag és annak magyarázata. Médiumilag írta Adelma, 1869; ford. Tóvölgyi Titusz, bev. Bartha Miklós, Tóvölgyi Titusz; Szerzőnő két fénynyom. arck., Márkus Ny., Bp., 1903
4. Tanulmányok a szellemvilágról Lipcse, 1874, Báró Vay Ödön kiadása, Bp., 1874,  Ford. Szy Zsigmond. Vay Ödön báró hat medium rajzával és más a szöveg közé nyomott ábrákkal. Hajdu-Böszörmény, 1905.
5. János evangéliumának szellemi magyarázata Adelma írómédium útján Szellemi Búvárok Pesti Egylete, Bp., 1917-1918, 1999, Megjelent a Reformierende Blaetter I. kötetében, (1874)
6. Egy modern keresztény nő hitvallása 1877
7. János jelenéseinek szellemi magyarázata Adelma írómédium útján Szellemi Búvárok Pesti Egylete, Bp., 1926-1927, 1999 (Megjelent a Reformierende Blaetter II. kötetében, 1879).
8. Pál apostol leveleinek szellemi magyarázata Adelma írómédium útján Szellemi Búvárok Pesti Egylete, Bp., 1918-1921, 1999 (Megjelent a Reformierende Blaetter II. kötetében, 1879)
9. Aeonok 1887, Elmélkedések és intelmek, Szellemi Búvárok Pesti Egylete, Bp., 1926
10. Szférák a nap és a föld között Szellemi Búvárok Pesti Egylete, Bp., 1894, 1925
11. Tündér-anyóka meséi a napsugarakról; ford. Czike Imre; szerzői, Bp., 1901
12. Tündér-anyóka elbeszélései; ford. Czike Imre; szerzői, Bp., 1901
13. Egy kisleány naplója; ford. Bogyay Kálmánné; Hagelman Ny., Kaposvár, 1903
    Wurmbrand Adelma Vay Ödön báróné: 
14. Tanulmányok a szellemvilágról; ford. Szy Zsigmond; Szabó Ny., Hajdúböszörmény, 1905
15. Hephata 1894, Hephata imák Szellemi Búvárok Pesti Egylete, Bp., 1924
16. Aus meinem Leben – Életemből 1900 (nincs magyar fordítása)
17. Látományok a pohár vízben, (Bilder aus dem Jenseits), Szellemi Búvárok Pesti Egylete, Bp., 1905
18. Vergleiche zwischen den geistigen Offenbarungen des alten Testamentes und jenen des heutigen Tages 1908
19. Geisterkundgebungen aus den Jahren 1865-1910 (Szellemközlemények 1865-1900-ból. Vay Adelma, férjének, báró Vay Ödönnek szentelt ajándék 1910-es aranylakodalmuk napján…) 1910. (nincs magyar fordítása)
20. János apostol mennyei jelenéseiről írt könyvének szellemi magyarázata. Adelma írómédium útján; Szellemi Búvárok Egylete, Bp., 1927
21. Az ember és a mindenség. Magánkinyilatkoztatás; ford. , bev. Tóvölgyi Titusz; Kőrösi Csoma Sándor Társaság, Cleveland, 1983 (Ismeretkincs)

A Wikipédiából Adelmáról

Egy Galíciában szolgáló német tiszt és egy Teleki grófnő lánya. 1860. március 12-én Golsenben férjhez ment Vay Ödönhöz, aki ekkor már az okkultizmus és a titkos tudományok híve volt. Öt évvel később megengedte, hogy egy Gárdos nevű „delejező orvos” megvizsgálja fejgörcsei miatt, aki pusztán a homloka formájából médiumi képességeket vélt felfedezni benne. Próbaképpen egy lapra gondolkodás nélkül ún. automatikus írással kellett írnia, mire megjelent egy Tamás nevű védszellem és papíron megjósolta férje bátyjának halálát és III. Napóleon bukását – legalábbis ő így írta meg saját médiummá válását jóval később. 1870-ben az stájerországi Gonobitzba költözött, itt írta meg első könyvét (Szellem, erő, anyag) és tett szert nemzetközi hírnévre. Elsősorban a francia Hyppolite Léon Rivail Denizard művésznevén Allan Kardec tanításai voltak rá hatással, de amikor 1873-ban Budapesten megalapította a Szellembúvárok Egyesületét – az első magyar spiritiszta szervezetet aminek rögtön elnökévé is választották –, amerikai és orosz vendégeket is meghívott szeánszokat tartani. Wikipédia

BLKÖ:Vay, Adelina Freiin von