"Az Evangéliumi Spiritizmus, a Szentlélek kijelentése. Letisztult keresztény hit és erkölcsbölcselet, valamint lélektan: a bűn felismerésének és a bűntől való szabadulásnak mélylélektana. Nagy, értékes, és tiszta világosság, mert magas világok ismereteit, Isten akaratát és Isten törvényeit közli és mutatja meg e szerencsétlen bűnben élő világnak, észérvekkel is alátámasztva a megtérés szükségességét."
Az utolsó óra munkásaihoz I. 1933
Az utolsó óra munkásaihoz I. 1933

Az utolsó óra munkásaihoz I. 1933

Szellemi tanítások Pál beszélő médium útján

Az utolsó óra munkásaihoz I. 1933; II. 1937; III. 1939; IV. 1941

Az utolsó óra munkásaihoz I-IV. Szellemi tanítások Pál beszélő médium útján. Budapest, 1933–1941. Szellemi Búvárok Egyesülete (Általános Nyomda, Könyv- és Lapkiadó Rt. Nyomdája, Szepes és Urbányi Könyvnyomda, Urbányi Könyvnyomda). 286 + [2] p.; 326 + [2] p.; 274 + [2] p.;[2] + 383 + [1] p. Első kiadás. A négykötetes mű témájában a harmincas évek Magyarországának egyik legismertebb és legkeresettebb alapműve volt; spirituális tanácsok sorozata, amelyet spiritiszta szeánszok leírása élénkít, a magyar életből vett számos probléma felsorakoztatásával.

Könyvek megvásárolhatóak ITT

Az utolsó óra munkásaihoz I-IV. Budapest, 1933–1941

Az utolsó óra munkásaihoz Pál beszélő médium útján I. Kötet

Az utolsó óra munkásaihoz Pál beszélő médium útján II. Kötet

Az utolsó óra munkásaihoz Pál beszélő médium útján III. Kötet

Az utolsó óra munkásaihoz Pál beszélő médium útján IV. Kötet

Az utolsó óra munkásaihoz I. 1933

Előszó

Az itt következő tanitás-sorozatot néhány nagyon fontos szempont tette szükségessé. Egyike ezeknek a szempontoknak az, hogy a spiritizmus irodalmának megnövekedésével és a szellemhivők számának szaporodásával e tan alapigazságaitól bizonyos elhajlások jöttek létre. Ilyen elhajlás p. o. a kegyelem és bűnbocsánat igazságainak elhomályosodása és a pogány kárma rideg törvényének előtérbenyomulása az emberi felfogásban. Ez a felfogás eltér a mi Urunk tanitásának szellemétől és meggátolja azoknak az emberszellemeknek a továbbhaladását, akik a spiritizmus révén jutottak hithez és megtéréshez.

Bevezetés

Amikor az ember a földre jön, különféle erőket hoz magával. Ezek az erők azok, amelyeket a földi életben, az élet végtelen változatosságú mozzanatai közepette, mint valami “készfizető eszközt” kell felhasználnia. Valamiképpen a földi ember egy általános érvényűnek elfogadott eszközt, a pénzt használja fel arra, hogy azzal magának minden szükségletét: ruházatát, élelmét, lakását, stb. beszerezze, úgy a szellemnek a magával hozott erőket kell arra felhasználnia, hogy velük itt a földön, ebben a nagy vásárban, az ő szellemi szükségleteit megszerezze. Hogy megszerezze az ő mennyei hajlékát, amelyben majd itt, a mi világunkban otthon érezhesse magát.

I. Rész. Általános tanítások

1. A szenvedések rendeltetése

Gyermekeim, a földön szenvedni kell! Nem azért, mintha a jóságos Atyának — aki gyermekeit szereti, és szenvedésükért sajnálja őket — kedve telnék abban, hogy az ő gyermekei szenvedjenek, vagy mintha a jóságos Atya egyáltalán a törvény szigorával sújtaná a bűnös szellemet, hanem egyszerűen azért, mert az Atya szereti gyermekeit, haza akarja őket vezetni az atyai hajlékba. Hogy pedig ez bekövetkezhessék, meg kell tisztítania a lelküket mindattól, ami arra rárakódott a bukás, a törvénytelenségek és a bűnök folytán.

2. A Gondviselés fejlesztő munkája

Hányszor és hányszor hangzik el a földön: „Miért, Uram, miért? Miért kell nekem szenvednem, és miért nem kell másnak szenvednie?" Hányszor és hányszor hangzanak el hasonló oktalan kérdések, amelyek az Eget akarják ostromolni, de amelyek nem juthatnak el az Égig. Ezeket a kérdéseket, amelyek nem mehetnek tovább a földi szféráknál, mi kapjuk, akik a földi szférákban munkálkodunk. Mi a földi szférákban függve maradt kérdéseket lehozzuk közétek, emberek, hogy megkíséreljünk azokra olyan feleletet adni, amely kielégíti az igazság után szomjúhozó lelkeket.

3. Krisztus az élet Fejedelme

Irgalmas Krisztusom, ki az a földi szellemek és emberek között, aki képes volna teljes egészében átérteni és felfogni ezeknek a te szavaidnak mélységét és terjedelmét, a te szavaidban rejlő végtelen bölcseséget és örök szeretetet? Vajon ki lenne az, aki érzés-világával és azzal a parányi világossággal, amellyel mi birunk, megérthetne Téged, Uram? Hogyan is érthetné meg a rész az egészet, a parány a végtelenséget, a homály a ragyogást, a föld a mennyet, az ember az Istent?!

4. A szeretet értelmezése

Szent szeretet, te szent ősérzés, a földön nem ismernek, annál kevésbé érezhetnek téged az emberek! Hogyan is érezhetnének, amikor ők maguk is az anyagba beágyazva, az anyagon keresztül csak az anyagot szemlélik, és képtelenek meglátni az anyag mögött az anyag lelkét! Nem látják, és nem is akarják meglátni maguk körül az élő teremtést, amely a szeretetben él, amelyet a szeretet tart fenn; tehát nem is értik meg, hogy a szeretet mindenben minden. Megelégszenek a szeretetnek azzal a szegényes és szükhatárú értelmezésével, hogy alatta csak azt a kapcsolatot értik, amely egy embert egy más emberrel összeköt. És még ezt az emberi színvonalra lecsökkentett szeretetet is milyen kevéssé képesek megérteni.

5. A bűn értelmezése

Ennek a szegény, salakos földnek egész tragikus élettörténetén, ahogy ti, emberek, mondani szoktátok, ez a vörös fonál: a bűn húzódik végig. Mert mindannyiszor, valamennyiszer az Isten ingyen kegyelemből ajándékot adott az embereknek, azt az emberek élelmesebbjei azonnal igyekeztek a saját maguk jelentéktelen kicsinységének szolgálatába és felemelésére fordítani. Mindenkor, minden időkben azt tette a mélyen bukott ember, amit nem volt szabad tennie, hogy azt, ami magasabbrendü, alacsonyabbrendü célok szolgálatába állította. Ez a bűn, ezzel a bűn lényege és fogalma ki van merítve.

6. A kegyelem értelmezése

Nincs egyetlenegy ember a földön, aki valaha is e szürke szavakba öltöztetett teljes igazságot, a kegyelemnek egész mértékét átfogni, megérteni és felmérni képes lenne. Nem is lehet, mert az Úr Krisztus, e földnek Messiása, ennek a földnek egész élettartamára és az e földön élő összes szellemek mindvégig való táplálására hozta azokat az igazságokat az ő mennyei Atyjától, amelyekből az időknek végezetéig fognak táplálkozni e föld szellemei. Testvéreim, kegyelem van, egyéni gondviselés van, kegyelmi idők is vannak. De ha ezt az isteni igazságot megérteni kívánjuk, akkor a nézőpontot az ember relatív felfogása helyett át kell tennünk az isteni, abszolút felfogás helyére. És onnan tekinteni a kegyelmet, mint Istenből áradó, életet adó, mindent fenntartó valóságot.

7. Megtérés a jelszó!

Legyetek egyszerűek, mert Istenhez csak egyszerű lélekkel lehet közeledni; legyetek egyszerűek, mert minden, ami cicoma, ami pompa, ami arra szolgál, hogy megkülönböztessen benneteket másoktól, minden, ami az ambicióitokat füti, csak arra való, hogy elválasszon benneteket Istentől. Isten az egyetlen, az egyszerű, semmi néven nevezendő pompát nem aggatott az emberekre és mindannyiszor, amikor őket új vándorútra küldi, meztelenül jönnek azok a világra. Isten kezéből jönnek, aki új talentumokat, új tőkét ad nekik új kísérletezésre, új munkálkodásra.

8. A megtérés,mint a kegyelem előfeltétele

Kicsiny szócska a megtérés, amelyet az emberek sokszor anélkül ejtenek ki az ajkukon, hogy valami különös értelmet tulajdonítanának neki. Egyszerű, kicsiny szó ez az emberi nyelv rengeteg, pompázó szavakat tartalmazó szókincsében, mint amilyen egyszerű volt az a Legmagasabb, aki az Atyának trónjától leszállt a földre a sok csillogó, hatalmaskodó, élvező, küzdő, szenvedő ember közé, hogy elhozza erre a világra azt, amit az emberiség addig nem ismert, azt a fogalmat, amely ebbe a kicsiny, szürke szóba van összesűrítve: megtérés.

II. Rész. Részletes tanítások

1.Isten igazsága más, mint az ember igazsága

Ha a földi életet vizsgáljátok, sokszor úgy tűnik fel előttetek, mintha Isten nem mérne igazságosan, mintha Isten egyik gyermekének nagyobb részt juttatna az ő irgalmából, mint a másiknak. Azt azonban ti is jól tudjátok az írásokból, hogy Isten igazsága más, mint az emberek igazsága és Isten gondolatai annyival magasabbak az ember gondolatainál, amennyivel magasabb a menny a földnél. Ha a mennyei Atya minden legkisebb vétségért és hibáért megtorlást alkalmazna, — amit ti a karma törvényének neveztek — akkor a mennyei Atya nem atya volna, de könyörtelen ügyész, aki az igazság pallosával a kezében figyeli a legkisebb alkalmat is, hogy kíméletlenül lesújtson a vétkezőre. Így a pogány karma gondolata téves és nagy akadálya annak, hogy az emberlelkekben az Isten iránti szeretet kibontakozhassék.

2. Az élet evoluciója

Milyen szánandó lény az ember a földön! Egész életét a félelem nyomasztó érzése alatt éli le. Ha az ember számot adna magának arról, hogy ez a félelem milyen bénító hatással üli meg a lelkét és meg tudná állapítani, hogy abból az életenergiából, amelyet az élet útjára kapott, milyen nagy százalékot köt le a félelemérzés, még jobban aggódnék attól a jövőtől, amely a halál után vár rá. Halál, ez aztán az ő félelmének legrettegettebb tárgya! A félelem két hatalmas gyógyszere a hit és a remény.

3. Az az enyém, amit odaadok

Isten útjai kifürkészhetetlenek, mert Ő mindenkit a maga egyéniségének megfelelő uton vezet a fejlődés rendjén előre. Isten minden szellemgyermekétől megkívánja és megköveteli, hogy munkálkodjék, mozogjon, tevékenykedjék azokkal az erőkkel, amelyek rendelkezésére állanak. Isten a bűnöst is szereti, mert az is az ő gyermeke és Istennek minden gyermeke, aki legjobb tudása és meggyőződése szerint intenzíven munkálkodik, sokkal jobban cselekszik, mint az, aki az élet forgandóságait egy bizonyos menedékből igyekszik szemlélni

4. Az ember három világa

Az embernek egyidejűleg három világban kell élnie. Mind a három világnak vannak törvényei, és mind a három világban vannak konzekvenciák. Mind a három világban vannak kötelességek, amelyeket teljesíteni kell, de mind a három világban vannak örömök is, amelyek a feladat teljesítését jutalmazzák. Az embernek a testi világban, az úgynevezett társadalomban a társadalmi törvények, és az emberi törvények követelményei szerint kell élnie. A másik két világot, az asztális és mentális világokat a szellem a fejlődése során ismerheti meg, ha érettsége teljesít bizonyos feltételeket.

 5. A titok

Az ember értelme annyira meghomályosult, hogy csak a természeti világban élőnek tartja magát, azért csak a testét tekinti az ő egész énjének és egyéniségének. De ebben a természeti világban, ebben az alacsonyrendű iskolában is rendkívül engedetlen és rossz tanulónak bizonyul annak dacára, hogy a szemléltető módszert többszörösen kénytelen önmagán megtapasztalni. A természeti világot és a természeti világban élő életet a természettörvény vezeti, mint Isten gondviselő szeretetének végső megnyilatkozási formája.

6. A szellemek három kategóriája

Isten is, mint szellem, csak gondolatokat és érzéseket teremt. Az ő gondolatai és érzései a szellemek, akik az ő világosságburkukban a bennük lévő isteni szikrából merített erővel továbbteremtenek gondolatokat és érzéseket. Ezek a gondolatok és érzések az Istentől való eltávolodás folytán mindig sürübb és materiálisabb formában jelenvén meg, létrehozták az anyagot. Az az egész (anyagi) teremtettség, amelyet szemléltek, úgy, mint van, nem más, mint gondolatoknak és érzéseknek megdermedt tömege.

7. Az utolsó itélet

A föld egy nagy iskola, amelyben a tanulók éppúgy, mint a földi iskolákban, nagyon különböző képességekkel rendelkeznek. Vannak tanulók, akik minden erejüket megfeszitve, tekintetüket állandóan a tanítók és a tanárok ajkára függesztve figyelnek, tanulnak és erőik megfeszítésével törekednek előre; és vannak tanulók, akik igyekeznek a világosság elől elbújni, hogy a háttérben haszontalanságokat műveljenek, ahol kikerülhetik a tanító tekintetét. De ebben az iskolában senki sem kerülheti ki a legfőbb Tanító tekintetét, aki ismeri minden egyes tanítványát, ismeri lelkük legkisebb rezdülését is, és aki az örökélet könyvébe bejegyzi mindenkinek a kalkulusát, úgy amint azt megérdemli.

8. A bűnök erőrétegei

A hit olyan dolgok valósága, amelyeket nem látunk. Az igaz ember azért él a hitből, mert valóságnak tartja azokat, amelyeket nem lát, és amelyeket neki az Isten küldöttei, valamint a lélek benső bizonyossága tárnak fel. Igazságnak tartja az Isten igéit, amelyek a szentírásban vannak lefektetve, annak dacára, hogy azok csupán ígéretek, csupán reménységek, és olyan dolgokról való tanítások, amelyeket kézzel megfogni nem lehet.

9. A halálról

A halálról akarok ma beszélni nektek. A halálról, amely előtt minden teremtett lény megremeg és amellyel mégis minden élőnek találkoznia kell. A halál az a csontkezű rém, amely abban a pillanatban, amikor találkozik azzal az élőlénnyel, akit neki a Gondviselés átadott, egyetlen mozdulattal letép róla mindent, amit csak ez a föld reáruházott. Ez az, amiért minden teremtett lény megremeg előtte. És legyen bár az vakmerő ifjú, aki gúnyosan kacag, és úgynevezett halálmegvetéssel teszi az életét kockára, vagy legyen az aggastyán, akinek az élet már valóban terhére van.

10. A földi élet célja

A születés kapuján belép a szellem a földi élet rétegébe és abban elvégezvén mozgását, tevékenységét, a halál kapuján ismét kilép abból, hogy alávessék annak a minősítésnek, amely azután őt a neki megfelelő helyre utalja. Ha most e két kapu között elterülő földi élet céljáról kívánok beszélni, olyan tárgyról, amelyről nem először hallotok, de amelyről most olyasmit is fogok mondani, ami talán újként hat, teszem ezt azért, mert ennek a megismerése a legfontosabb a testben élő szellemre nézve.

11. A bűnök és azok levetkőzése

Egy ilyen szellemi iskolának, mint ez a tiétek is, tulajdonképpen az a célja, hogy azokkal, akik ide tanulni járnak, megismertessük az üdvösségre vezető utat és megismertessük mindazokat az akadályokat is, amelyek ezen az uton fenyegetik a vándort. Meg kell tehát ismertetnünk azokat az eszközöket és módokat is, amelyekkel ezek az akadályok legyőzhetők, és amelyekkel ez az út a lehetőségig megrövidíthető és megkönnyíthető.

12. Az áldozatról

Az Úr Jézus Krisztus nevében üdvözöllek titeket, akinek neve áldassák mindörökké a legnagyobb áldozatért, amit hozott. Az ő áldozatát ember meg nem értheti, mert mindazok a dolgok, amelyek az Isten Fiának életében és halálában az ember figyelmét megragadják rendszerint csak a külsők, míg az Istenember szenvedéseinek, tetteinek és még most is meg nem értett némely kijelentésének mélyebb értelme, szelleme nem ismert az ember előtt. Nem is lehet ismert, mert az ember csak nagyon kis mértékben szellem, hanem tulnyomórészben test és lélek.

13. A feltámadásról

Az Úr Jézus Krisztus nevében, aki a feltámadás és az élet, és aki nélkül senki sem juthat az Atyához. Az ő igéi lélek és élet; ennek következtében csak az értheti meg azokat, akiben az ő Lelke van, akinek az élete Benne van. „Ember” — a test és vér — nem értheti meg, mert az emberi test por és hamu, és innen van, hogy az ő egyszerű, de mélységes bölcseséget tartalmazó kijelentései az emberek óriási többsége előtt érthetetlenek. Az Isten szellem, Krisztus pedig az Isten szelleméből született tiszta, ragyogó világosság. Mivel tehát ő is szellem, mint Atyja, azért azok az igazságok és az a táplálék, amelyet ő hozott a földre, szintén a „szellemnek”; szólnak, és nem az „embernek”

14. Az ember felsőbbrendű és alsóbbrendű énje

Amit mondok, azt a „szellemnek”; mondom, nem az „embernek”, mert a test, a testi ember nem foghatja fel az Isten országának igazságait, csak a szellemi ember, vagyis akinél a szellemi tudat nyitva van. Bizonyos világosságot kívánok vetni erre a két fogalomra, a szellemi ember és a testi ember fogalmára, mert, miután a ti emberi énetektől nem tudjátok eléggé függetleniteni magatokat, könnyebben fogadtok el dolgokat, amelyeket az értelmen keresztül a logika kényszerítő erejével tárunk elétek.

Könyvek letöltése

Cimkék

A legtöbbet látogatott a legnagyobb betűvel

A betegségről A Magyarországi Evangéliumi Spiritizmus kialakulása I. A Magyarországi Evangéliumi Spiritizmus kialakulása II. A Névtelen szellem bölcsészete Aus Meinem Leben Beavatás Beleszülettem… Bánfi János Catharina Vay-Geymüller Cleveland Dohányos János Ernst von Wurmbrand-Stuppach Eszter médium Evangéliumi Spiritizmus Golop Grünhut Adolf Hangoskönyvek Herminka néni József médium Könyvek Madách Aladár Magyar Szellemkutatók Társasága Mali Lošinj médium Médiumi élmények Nérei Ödön Papp Eszter Pátkai Pál Rosa Teleki von Szék Szellem, Erő, Anyag Szellemi Búvárok Pesti Egylete szerkesztő Szférák Tarnopol Tálentumok Tóvölgyi Titusz Vay Adelma Vay Miklós Vay Ödön Villa Adelma Zita médium Égi Világosság Összefüggések új könyveink Čikat

Download this article as an e-book

Follow by Email
Facebook20
fb-share-icon