LEVELET KAPTUNK ADÁRÓL

A hús nélküli táplálkozásról dióhéjban adai szemszögből

Egy ideje  már foglalkoztat a hús nélküli táplálkozásunkról szóló  beszámolónak a megírása, ugyanis Andrással beszélgettünk is röviden erről a témáról. De mivel minden eset más és más, azaz egyedi, ezért mégiscsak fontolóra vettem azt, hogy a mi életünket ebből a szempontból röviden, dióhéjban bemutassam a közösségben. 

Őszintén megvallom, soha nem vonzott a vegetáriánus táplálkozás, nem is foglalkoztatott mindaddig, amíg a gyermekeinkről ki nem derült, hogy egy nagyon ritka anyagcserezavarral születtek (7000 / 1). Ez röviden abból állt, hogy az anyagcseréjük nem tudta lebontani a fehérjének egyik alkotóelemét  és emberi fehérjévé építeni fel, ezért a bevitt fehérjék eme alkotó eleme mint méreganyag jelent meg, károsítva ezáltal a központi és perifériás idegrendszert. Ezért nekik külön kellett készíteni méregdrága készítményekből eledelt. Működött is ez mindaddig,  amíg rá nem jöttek arra, hogy nem azonos az ő és a mi ételünk, valamint ameddig valamennyire nem önállósultak és egyedül ki nem nyitották a hűtőszekrényt és nem ettek a felvágottból, vagy valamilyen más húskészítményből. 

Hosszú vívódás után született meg bennünk az a döntés,

hogy a gyerekek iránti részvétből kiiktassuk a húst és a hústermékeket az étrendünkből a családon és a közösségen belül. Ez több mint 20 éve történt. Elejében nagyon kezdetleges volt ez a törekvés, mert semmilyen tapasztalatunk nem volt ezen a téren, de mind jobban belejöttünk és szinte egy új világ nyílt meg előttünk. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy eddig mennyire egyoldalú volt a táplálkozásunk, mert minden egy dologhoz, a húshoz volt kötve. A hüvelyesek között a kolbászt szerettük a legjobban. Mindezidáig évente egyszer vágtunk sertést, többször baromfit, de ez szinte egyik pillanatról a másikra megváltozott. Kicsit nehéz volt az átállás a szervezetünknek, de odafentről kaptunk hozzá segítséget. Mintha egy láthatatlan erő vonzott volna bennünket ebbe az irányba és nyitotta volna meg a lelkünket a húsfogyasztás elhagyására. Sokkal könnyebbnek és boldogabbnak éreztük magunkat, mert megszabadultunk egy olyan köteléktől és „rabságból”, amelyről nem is tudtuk hogy az. Ahogyan olvastuk a N.Sz. könyveit, amikor kinyitottuk, szinte majd minden esetben olyan helyen nyílt ki, ahol a húsfogyasztás hátrányairól ír. Spontánul olyan emberekkel találkoztunk, akik már gyakorlott vegetáriánusok voltak. Olyan napi, vagy hetilap került a kezünkbe, amelyben volt egy-két vegetáriánus recept is. Tehát mivel minden út Rómába vezet, úgy nekünk minden szál a hús nélküli táplálkozáshoz vezetett. Az égiek szinte támogatták az ebbéli törekvésünket, vagy inkább mi engedelmeskedtünk az Ő vezetésüknek, amelyben leírhatatlan örömet éltünk meg. Az örömmámor ideje alatt lassan kezdtek a dolgok a lelkünkben  helyükre rakódni, mert  megértettük azt, hogy az Élet Isten ajándéka, így az állat élete is Isten ajándéka és senkinek nincs joga megrövidíteni még az állatok életét sem. Tehát ha szeretjük az állatokat, akkor nem esszük meg őket, mert azzal vétünk az Élet nagy törvénye ellen, ami később még az állatokra vonatkozóan is visszaüt. Ez a törvény annyira szigorú, hogy még az állattól is számon kéri a természettörvény azt, ha a másik állatot megöli és megeszi, még akkor is, ha az az állat húsevő. Ha pl. a farkas megeszi az őzet, egy következő fordulónál már a farkasból is őz lesz, akit egy másik farkas öl meg, hogy megegyen. És ez mindaddig így megy, míg minden állat el nem éri a növényevői szintet és az ember viszont a hús nélküli szintet. A megújult föld már nagyon nagy százalékban mellőzni fogja az állatok táplálkozás céljából történő leölését és a Marsééhoz hasonlóan fog táplálkozni, ahol egy növényfajta képezi, ill. helyettesíti gyakorlatilag a húst, merthogy ott már sokkal fejlettebb az állatok iránti szeretet is. Itt nálunk  míg egyrészről kényeztetik az állatokat és természetellenes módon tartják őket,  másrészt viszont eszik az állatok húsát, addig az a szeretet nem reális, mert vagy túlságosan elhajlik a természetellenes irányba, vagy éppen az ellenkező felé.

Ha a hús nélküli táplálkozásról beszélünk, nem új dolog, mert az indiai kultúra már több mint hatezer éves múlttal rendelkezik ezen a téren. De ha meg a teremtés történetét vesszük figyelembe, az embernek eledelül adta Isten a magvas gyümölcsöket, a gabonát  a zöldségféléket, de a húst nem. Emmerich Anna Katalin látomásaiból tudjuk, hogy gyakorlatilag miután Káin megölte Ábelt indult be a húsfogyasztás a földön, mert Káint Isten a gyilkosság miatt „megátkozta” és nem hoztak termést a szántóföldjei, a gyümölcsfái sem termettek gyümölcsöt, tehát kényszerült húst enni, de mindezt szellemi síkon alkotta meg magának azáltal, hogy öccse gyilkosa lett, ami miatt fokozatilag lejjebb süllyedt. Habár a Szent Iratokban az áll, hogy  a húsfogyasztás a vízözön után kezdődött. Sajnos amíg gyilkosság lesz a földön, ezen a szinten „törvényes” a hús fogyasztása, de ha Isten az embert a gyűlölet, az öldöklés  szintje fölé emeli, akkor az állatok öléséből és a leölt állatok húsának a fogyasztásából is kiemeli. Ezt a szintet globálisan akkor éri el az emberiség, amikor átalakul a föld és megszűnik a háború és az ölés bárminemű formája. Mivel azonban a III. kijelentés az Új Világ igazságainak az alapját fogja képezni, ezért akik ebbe tartoznak, már itt nem tanácsos nekik a húsfogyasztás, mert az ölés kategóriájába tartozik az állatok leölése is.

No de nézzük időrendi sorrendben mit is mond, illetve ír a N.Sz. erről a témáról.

Az első ilyen témában történő megvilágítása a dolgoknak a „Kegyelem törvényvilága” c. könyvben található. Hosszabb és szélesebb körű és több szintű megvilágítást nyert a téma, de most csak egy idevonatkozó mondatot szeretnék kiragadni: 

„Azért, aki csak teheti az állati élet megszüntetésével előállított tápláléktól tartózkodjék”. 

 A másik, ehhez hasonló téma az „Elszórt kalászok I.” kötetében található:

„A húsevés nem bűn, mint ahogy a hús nem evés sem erény; (és most jön szerintünk a lényeg) de aki az élet öntudatos formája iránti szeretetből nem eszik húst, hogy a szenvedést és ölést kikerülje, az a szellemiségnek olyan magas fokára jutott, mely a föld utolsó és legmagasabb rétegét képezi mert érzelmileg eggyé lett az egyetemes élet összetartó erejével. Ez a fokozat akkor is megvan, ha az a lélek az ő emberi mivoltában a szellemi világosság híjával látszik is lenni.

Azonban aki csak egészségi okokból vagy dogmából kerüli a húsevést, az még nem emelkedett fel oda, mert az ilyennek a lelkében a szeretet még nem parancsoló hatalom”. Ugyanezzel a témával foglalkozik még a Névtelen Szellem a Titkos Tanítások I. kötetében is, ahol a legbővebben beszél a hús nélküli táplálkozásról.Mivel elég hosszú a téma, ezért csak szemelvényeket idézünk belőle:

„Jó az embernek hússal és szeszes italokkal nem élnie,

mert úgy a hús, mint a szeszes italok az idegszférára (nem a lélekre!) hatnak.

„Minél érzékenyebb, minél fejlettebb, minél többoldalúan képzett valamely lélek, annál szenzitívebb az idegszférája”.

„(…) gyorsan hevülő, lobbanékony vérmérsékletű embereknek különösen nem válik javára sem a hús, sem a szeszes italok, általában semmi izgató étel és ital élvezése”.

„Ha mármost az ilyen kiegyensúlyozatlan kedélyű ember hússal táplálkozik, akkor ezeken a nyugtalan testi erőkön kívül azok az állati fluidok, amelyek még nem végezték el a pályafutásukat, azaz nem élték ki magukat, a táplálékul felhasznált húsban akként hatnak, hogy az állati testhez kötött és abból kisugárzó életerők, amelyek még benne vannak a húsban és a vérben, még nagyobb nyugtalanságot okoznak és békétlenségre izgatják azt az embert, akinek erre úgy is megvan a hajlandósága. Különösen az ilyeneknek ajánlom a növényi táplálkozást és a gyümölcsöt, valamint a tejjel való táplálkozást. A tejben t.i. természettől fogva az egész test táplálására szükséges anyagok benne vannak.

Azonkívül még egy fontos szempont érvényesül itt. A tejet tulajdonképpen a szeretet, az odaadás választotta ki a szervezetből, azért a tej, mint táplálék az idegekre megnyugtató hatással van.

Nem egészen így áll azonban a dolog a tojással.

Ez is táplálja ugyan, sőt felfokozza az idegek erejét, azt a bizonyos sugárzást, de nincs megnyugtató hatása. Csak aki nagyon el van gyengülve és kifáradva és akinek az idegzete kimerült, az találja meg a tojással való táplálkozásban az idegerő pótlását. De ha nincs kifáradva és kimerülve, sőt túl van táplálva, akkor a tojás nem ajánlatos, mert túlkapásokra ingerli az embert. Akinek tehát elég vére van, aki nincsen elfáradva, nincsen kimerülve, annak egyenesen káros és veszélyes, mert meggondolatlanságokra, helytelenségekre, egyszóval túlzásokra ösztönzi”.

“Megnyugtató és jótékony hatású táplálék tehát: a tej, a gyümölcs és azok a főzelékfélék, amelyeket nyersen is meg lehet enni.

A nyers táplálkozásnál azok a sók hatnak erősítőleg a szervezetre, amelyek a föld vegyi alkatrészeit teszik ki. A nyers táplálkozásnak az az előnye, hogy a föld természetéből a növényekbe átszívódott elemek nagyszerűen helyezkednek el a test erői között és kiegyensúlyozzák és pótolják azokat az elhasznált erőket, amelyek a fáradtság által elégnek.”

„A húsban fel vannak fokozódva a növényekben talált elemek, mert  azok az állati testben már egy magasabb fokozatot nyernek, mivel az állati test idegszférájának a hatásaival telítődnek.”

„Eredetileg az ember nem volt húsevő, hanem növényevő.

Csak később, amikor már tudatossá vált a rossz az emberekben, akkor szoktak rá a húsevésre, és az állatoknak e célból való megölésére”.

„Aki állatokat öl nagyobb mennyiségben, az az idegszférájának az érzékenységét elveszti és tompulat áll be nála úgyannyira, hogy a szellemvilág létezéséről nem képes tudomást venni egyszerűen azért, mert az ölés által a halál törvényét hozza magához közelebb.”

„Az ölés nem Isten akarata, mint ahogyan a törvénytelen életek nemzése, a törvénytelen életek előhívása, megtestesítése sem Isten akarata.” 

„Éppen azért, mert az emberek megeszik és mesterséges úton felfokozzák, sőt bizonyos irányba kergetik az életelv megjelenési formáját: ezzel az életelvnek elvágják a természetes helyfoglalását a világban, s olyan fajokat hoznak létre, amelyeknek nincs semmi magasabbrendű céljuk.” 

„Mindezek dacára, a nagyon mérsékelt húsevés és borfogyasztás a mai emberiség fejlettségi színvonalánál törvényes állapot, mert a föld mostani fokozatán még nem elég érett arra, hogy kizárólag növényi táplálékkal éljenek az emberek, mert nagyon különböző fokozatú szellemek vannak testben a földön.”

Minden kétséget kizáróan a húsból készült ételek nagyon finomak mert sok finomságot, ínyencséget lehet belőlük készíteni, de lehet hús nélkül is sok mindent finomra készíteni. De mindennek ellenére a hús nélküli táplálkozás mégiscsak egyfajta lemondást jelent a hívő ember számára, amennyiben az állatok iránti szeretetből nem eszik az ember húst. Ami a lemondást illeti, ide vonatkozik az a megfogalmazás, miszerint az élet (Isten Országa, V. szféra) nem evés és ivás, hanem a Szentlélekben való öröm és az emberek mégis az evésbe és az ivásba menekülnek, hogy békére és örömre leljenek. Pedig a lelki béke az Úr szavai szerint a szelídségben és az alázatosságban lelhető fel: „Tanuljátok el Tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű és békét találtok lelketeknek.”

Kb. eddig tudott bennünket Isten elvezetni a hús nélküli táplálkozás terén.

Befejezés gyanánt nézzünk

néhány, az ötödik szférából leszületett szellem hozzáállását a hús nélküli táplálkozáshoz:

1. Leonardo da Vinci:

„Aki nem értékeli az életet, az nem érdemli meg azt. Ezen állatok ivadékait elválasztják a szüleiktől, feldarabolják, barbár módon lemészárolják őket. Bár az ember az állatok királya, mégis borzalmas dolgokat művel. Mások élete árán élünk. Temetőhelyek vagyunk. Gyermekkoromtól visszautasítottam a húsevést.”

„Eljön az idő, amikor az emberek úgy tekintenek majd egy állat gyilkosára, mint ahogy most tekintenek egy ember gyilkosára.”

2. T. Edison:

„Vegetáriánus vagyok, mint ahogy szenvedélyes antialkoholista is, mert így tudom legjobban használni az agyamat.”

3. L. Tolstoj:

„Nem lehet jogunk azokra az állatokra, melyek a szárazföldön élnek, ugyanazzal táplálkoznak, ugyanazt a levegőt szívják, ugyanazt a vizet isszák, mint mi, kétségbeesett kiáltozásaik kínosan hatnak ránk, mikor leöljük őket úgy, hogy szégyenkeznünk kell cselekedetünk miatt.”

4. Pitagorasz: 

„Mindaddig, amíg az Ember könyörtelen pusztítója lesz az alacsonyabb szintű élőlényeknek, nem fogja ismerni sem az egészséget, sem a békét.”

5. Vincent Van Gogh:

„Dél-Franciaország vágóhídjait meglátogatva abbahagytam a húsevést.”

Ide tartoznak még Nikola Tesla (szerb tudós), Isaac Newton stb.  

Nézzük a magyar vegetáriánusokat:

1. Móricz Zsigmond:

„Karácsonykor ugyanis letettem a dohányzásról, húsvétkor a húsevésről, pünkösdkor a tejről és a tojásról. Szóval teljesen lemondtam állattársaimnak és termékeiknek fogyasztásáról.”

De ide tartozik még Gárdonyi Géza is, aki hű spiritiszta volt.

Ha meg viszont a komolyabb szenteket nézzük, elég csak megemlíteni a Kalkuttai Teréz anyát, aki a régi Jugoszláviában született és nevelkedett. Ő nemhogy csak húst nem evett, hanem kizárólag kenyéren és vízen élt. Neumann Teréz viszont csak oltáriszentséget vett magához, ráadásul Jézus Krisztus sebeit viselte a testén. 

Szeretettel:

                                                                                                     „ADAI Kőszikla” csoport