ALLAN KARDEC: AZ EVANGÉLIUM A SPIRITIZMUS MEGVILÁGÍTÁSÁBAN – 1.
BEVEZETÉS.
I. E mű célja.
Az evangéliumba foglalt anyagot öt részre oszthatjuk:
Krisztus életének mindennapi cselekedeteire, csodáira, jövendöléseire, kijelentéseire, melyek a hittételek felépítésére szolgálnak és e r k ö l c s i t a n í t á s a i r a . Ha ez első négy rész vita tárgyát képezte is, az utolsó megtámadhatatlan maradt. Ez előtt az isteni törvénykönyv előtt maga a hitetlenség is meghajlik; oly terület ez, amelyen az összes felekezetek találkozhatnak; oly zászló, mely alá mindannyian sorakozhatnak, bármily hitet valljanak is, mert soha nem képezte tárgyát a vallási vitatkozásoknak, aminőket csak a dogma kérdései támasztottak mindig és mindenfelé. Különben, hogyha vitatkoztak volna felette, maguk a felekezetek saját elitéltetésüket találták volna meg benne, mert hisz a felekezetek legtöbbje az evangélium misztikus oldalához csatlakozott inkább, mint az erkölcsihez, amely az egyéniség átalakulását követeli. Ez az egyes ember számára magaviseleti szabályzatul szolgál, felölelvén a nyilvános és a magánélet összes körülményeit; ez a legszigorúbb igazságokra épített irányelv az összes társadalmi viszonyokra vonatkozólag; ez a boldogulás csalhatatlan útja; a jövendő élet felfedett fátyolának egyik sarka s ez ennek a műnek kizárólagos tárgya.
Az egész világi csodálja az evangélium morálját; mindenki hirdeti fenségét és szükségességét, de sokan ezt csak abból a bizalomból teszik, amit az keltett bennük, amit beszélni hallottak róla, vagy némely példabeszéddé vált mondásában való hitből; de alapjában véve kevesen ismerik, s még kevesebben vannak, akik értik és következményeit levonni tudják. Ennek oka nagyrészt abban a nehézségben rejlik, melyet az evangélium olvasása kelthet, mely a legtöbb ember előtt érthetetlen. A nyelvezet képes és célzatosan misztikus alakja okozza, hogy a legtöbben csak lelkiismeretüktől indíttatva és kötelességből olvassák azt, amint némelyek imákat olvasnak anélkül, hogy értenék, azaz kellő haszon nélkül. Az erkölcsi elvek, melyek helyenként szétszórva s a többi elbeszélő részletek közé ékelve vannak, észrevétlenek maradnak. Így az egészet felfogni, egyszersmind belőle külön az elbeszélő, és külön az elmélkedésre szánt részt kivenni lehetetlen.
Igaz ugyan, hogy készítettek külön kivonatokat az evangélium erkölcstanából,
de a modern irodalmi stílus kivetkőztette azokat kezdetleges naivitásukból, mely egyszersmind hitelességük zománcát képezi. Ugyanez áll, ha az életszabályokat szakítjuk ki belőle, s az egyszerű közmondásos alakban fejezzük ki azokat: azonnal elvesztik értékük és érdekességük nagy részét már csak azért is, mert el vannak választva azoktól a körülményektől, amelyek között létrejöttek.
Ugyanezen hibákat elkerülendő, e műben azokat a tételeket állítottuk össze, melyek a tulajdonképpeni általános erkölcstan törvénykönyvét képezhetik, és pedig minden felekezeti szín nélkül. Az idézetekben megtartottuk mindazt, ami a gondolat kifejtésére szükséges lehetett, csak a tárgyhoz nem tartozó dolgokat hagytuk el. Azonkívül megtartottuk a versek szerinti beosztást. De a történeti egymásutánt, mely az ilyen erkölcsi elvek tárgyalásánál úgy sem nyújtott volna semmi hasznot, nem tartottuk meg, hanem módszeres beosztással inkább úgy csoportosítottuk ez elveket, hogy amennyire lehetséges, egyik a másikból folyjék.
Főgondunk az volt, hogy a homályosabb részleteket mindenki számára megérthetőkké tegyük,
és hogy azokból az élet különböző viszonyaira levonható tanulság könnyen kivehető legyen. Ez igyekezetünkben a jó szellemek segítettek bennünket. Az evangélium, s általában a biblia és a szent írók legnagyobb része nem érthetetlen, más részük csak a valódi értelmük nyitjára vezető kulcs hiányában nem érthető; ez a kulcs általában a spiritizmus, amint arról meggyőződtek mindazok, akik azt komolyan tanulmányozták, s amiről később még jobban megbizonyosodnak. A spiritizmusra mindenütt rátalálunk az ókorban s az emberiség minden korszakában; nyomára találunk a szent iratokban, a vallásokban s az emlékeken; és ha a jövendő új távlata megnyílik, arra nem kevésbé élénk fényt vet, mint a múlt misztériumaira.
Minden tantétel tárgyalásához külön pontot csatoltunk, mely szellemek által nyújtott válogatott oktatást tartalmaz. E nyilatkozatok különböző országokból és különböző médiumoktól származnak. Ha emez oktatások csak egy forrásból eredtek volna, könnyen viselhették volna magukon egy személy vagy egy környezet jellegét, míg így, a különböző származás azt bizonyítja, hogy a szellemek oktatásaikat mindenütt nyújtják, és hogy e tekintetben semmi kiváltságosság nincsen.1*
Ez a könyv mindenki használatára szolgál;
mindenki megtanulhatja belőle, hogyan szabja magaviseletét Krisztus erkölcséhez.
A spiritisták azonkívül fognak benne találni olyan részeket, melyek rájuk szorosabban vonatkoznak. Sokat köszönhetünk az emberek és a láthatatlan világ- között létesített állandó közlekedésnek a tekintetben, hogy az evangélium törvényeit maguk a szellemek hirdetik az összes nemzetek között, s hogy ez nem lesz többé csak holt betű, hanem sokan ösztönzést nyernek arra, hogy azt szellemi vezetőik tanácsa szerint felhasználják.
A szellemi oktatások valóban mennybeli hangok, melyek felvilágosítólag szólnak az emberhez, és őt az evangélium követésére hívják fel.
1 * Kétségkívül minden tételre vonatkozólag nagyobb számú szellemközleményt nyújthattunk volna számos városból és spiritista körből, mint azt tettük; de mindenekelőtt az ismétlések egyhangúságát kellett kikerülnünk.
Ami a médiumokat illeti, tartózkodtunk attól, hogy neveket említsünk; ez csak az önszeretet kielégítése lett volna, amelyre az igazán komoly médiumok semmiképp sem tartanak igényt.
AZ EVANGÉLIUM A SPIRITIZMUS MEGVILÁGÍTÁSÁBAN – teljes könyv letöltése
Download this article as an e-book