ADVENT 4. VASÁRNAPJA

Advent (úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

„Évtizedek óta jövünk közétek,

elhozzuk számotokra a krisztusi Igét; magasztaljuk, dicsérjük, dicsőítjük Krisztust, imádjuk a mi Atyánkat, Istenünket, felkészítünk benneteket a lélek ünneplésére, Krisztus várására, meggyújtjuk nektek az adventi koszorún az első, a második, a harmadik és a mai napon a negyedik gyertyát. Meggyújtjuk az adventi gyertyákkal együtt a lelketekben a világosságot, emberközelségbe hozzuk a Világ Világosságát, a mi Urunkat, a Jézus Krisztust, hogy Általa nektek is, a miénkhez hasonló békés, boldog és kiegyensúlyozott életetek lehessen. Ezzel a világossággal felvértezünk benneteket azokra az időkre, amelyek ezután következnek be a számotokra, hogy amikor színt kell vallanotok az Úrról, akkor erkölcsileg bátrak legyetek és ne féljetek. Mint ahogy nem féltek Krisztus tanítványai sem életüket adni az Úrért, mint ahogy nem féltek életüket adni az első keresztények, majd később mindazok, akik helyesen ismerték meg a Krisztus által elhozott isteni igazságot. Akik Krisztus szellemi egyházához tartoznak, akiknek homlokán van a jel, azokra mondta az Úr: „új idők következnek, amikor az én nevemért gyűlölni fognak benneteket…”

Szeretném, ha azok a kis gyertyácskák:

a kékek, a fehérek, a rózsaszínűek és a sárgák, amelyeket az Úrvacsora alkalmával itt mindannyiótok részére kiosztottunk, mindannyiótok kezébe adtunk, felmelegítené a szíveteket, olyan érzéseket és gondolatokat hozna a felszínre bennetek, amelyekkel méltóan és lélekben lesztek képesek ünnepelni Krisztus születését.

Azt mondottuk nektek, hogy ezek a kis gyertyácskák veletek maradnak, amíg csak éltek. Sőt, ezek a gyertyácskák ideát megvilágíthatják nektek a halál folyosóját, hogy az ne legyen olyan sötét, kietlen, félelmetes, bizonytalan és hogy lehetőleg minél gyorsabban a végére érjetek és itt azzal a nagy-nagy világossággal találkozzatok, amely Krisztus jászolbölcsőjéből, a kereszten függő Krisztusból, a feltámadott Krisztusból, a szellemi Krisztusból árad felétek és rátok. Krisztus világossága átmelegíthet benneteket, elvezethet benneteket egy olyan világba, ahol dicsőség hangzik a mi Atyánknak, Istenünknek, és békességet érez minden lélek. Imádkozzatok testvéreim azokért, akik a nagy zsibvásárban nem hallják az angyalok szavát, akik hirdetik nekik Krisztus születését. Imádkozzatok azokért, akik a bűn kábulatában még mélyen alusznak.

Imádkozzatok azokért, akik ma még utolsók,

hogy elsők lehessenek. Imádkozzatok minden ember megtéréséért, hogy Krisztus áldozata sokak részére ne maradjon még hosszú időre hiábavaló. Imádkozzatok azért is, hogy bennetek a krisztusi szeretet munkálkodhassék. Mert szüksége van a világnak olyan eszközökre, ame41 lyeket Krisztus képes felhasználni áldozatra, szeretetre, békességre, jószándékra, türelemre. Szüksége van a világnak rátok, akiket Krisztus képes felhasználni, hogy azokat, akik az út porában vannak, felemelhessétek, sebeiket bekötözhessétek, hogy ők a ti életeteken, példátokon keresztül kívánatosnak érezzék azt, hogy Krisztus által megépülhessenek. Sok ember hangoskodik, hogy ha Krisztus nincs az életében, ő akkor is boldog, megelégedett, és nagyon is képes élvezni az életet. De Krisztus nélkül nincs igazi öröm, igazi megelégedettség, igazi boldogság, és főként nincs tartós boldogság. Mert amit a Föld nyújt, az ma van, és holnap nincs, a Föld csak ideiglenes boldogságot adhat. Ha az ember valamit elért, ami után vágyott, máris más után vágyakozik, de akik Krisztus után vágyakoznak, azok Krisztusban kiegyenlítődnek, Krisztusban megbékélnek és Krisztusban örömet és boldogságot élveznek. Krisztusban boldogságot élveznek mindazok, akik Krisztuséi lettek: a Névtelen Szellem, a Nap Szellem, a Szürke Szellem – akiket ti ezen neveken ismertek – és az a sok száz, sok ezer és sok millió, akik előttetek jártak, akik fényt hoztak a Földre, akik a világ sói lettek, akik erejüket az igazság melletti kiállásért a mi Urunktól, a Jézus Krisztustól nyerték.

Krisztus karácsony éjszakáján csak egy piciny gyermek volt a bölcsőben,

de szellemben óriás, szellemben hatalmas, szellemi erőben senki Hozzá nem mérhető! Ő az egész bukott világ megváltásának művét elvégezte, mindent Önmagából adott, Önmagából áldozott, Önmagából hozott ki! Ezért tudta azokat a csodákat is megcselekedni, hiszen az Ő isteni erejének engedett a szél, engedett a haragos tenger, engedett a betegség, engedett az ördögök egész légiója. Krisztusnak engedett még a halál is, amely e siralomvölgyben nagy úr volt mindaddig, amíg Ő e világra Karácsony szent éjszakáján meg nem született. Azóta a halál már nem olyan félelmetes rém, mert a halálból, a kárhozat világaiból vissza lehet térni a mi Atyánkhoz, Istenünkhöz.