OLVASSUK EGYÜTT 59.

ALLAN KARDEC: AZ EVANGÉLIUM A SPIRITIZMUS MEGVILÁGÍTÁSÁBAN

Spiritista ülések

Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. (Máté XVIII. 20.)

Előszó
Jézus nevében egybegyűlve lenni nem azt jelenti, hogy elegendő testileg együtt lenni, hanem szellemileg, a jóra irányuló gondolatban és szándékban kell egyesülni. Ilyenkor van Jézus, vagy vannak az Őt képviselő tiszta szellemek jelen a gyülekezetben. A spiritizmus megérteti velünk, hogyan lehetnek közöttünk a szellemek. Fluidikus testben, vagy olyan képben jelennek meg, amelyről felismerhetjük őket, ha láthatókká akarják tenni magukat. Minél előhaladottabbak, annál fényesebbek, úgy hogy ezeknek megvan az a képességük, hogy egyidejűleg több helyen megjelenhetnek; elegendő ehhez gondolatuknak egy sugara.

Jézus fenti szavaival az egyetértés és testvériség hatását kívánta kiemelni. Nem a kisebb vagy nagyobb számtól függ, hogy Őt odavonzzák, mert kettő vagy három helyett mondhatott volna tizet vagy húszat is. Hanem a szeretet érzése, amely az együttlevőket összeköti, amihez két személy is elég. De ha ez a két személy imádkozik is, sőt ha egyenesen Jézushoz imádkoznak is, de nincsenek áthatva kölcsönös jóindulattal egymás iránt, ha rossz szemmel néznek egymásra, sőt esetleg gyűlölettel, féltékenységgel vagy irigységgel, akkor gondolataik fluidikus árama taszító hatású, ahelyett, hogy a rokonszenv közös föllendülése vonzaná. Ily esetben nincsenek egyesülve Jézus nevében. Jézus csak cím az összejövetelre, nem pedig igazi indítóok.

Ez nem jelenti azt, hogy Ő az ember hangját nem hallja meg, ha nem is mondotta, hogy: „Mindenkihez eljövök, aki csak hív” – hanem mindenekelőtt a felebaráti szeretetet kívánta kiemelni. Aminek több bizonyítékát lehet nyújtani többesben, mint egyedül, és hogy Őt minden önző gondolat eltávolítja. Ebből az következik, hogy ha valamely nagyszámú gyülekezetben ketten vagy hárman egyesülnek lélekben ugyanazon szeretet érzésében, míg a többiek világias és önös gondolataikkal foglalkoznak, akkor Ő az előbbiekkel, nem pedig az utóbbiakkal lesz. Tehát nem a szavaknak, az éneknek vagy a szertartásnak egyesítése jelenti a Jézus nevében való egyesülést, hanem a Jézusban megszemélyesült szeretet szellemében való gondolatközösség.

Így kell együtt érezniük a komoly spiritista gyülekezeteknek, ahol komoly őszinteséggel vágyakoznak a jó szellemekkel való közlekedésre.

Ülés előtti ima

Esedezünk Hozzád, Mindenható, küldd segítségünkre jó szellemeidet, távolítsd el azokat, akik tévelygésbe vezetnek, s add meg nekünk a szükséges világosságot, hogy meg tudjuk különböztetni az igazságot a hamisságtól.

Távolítsd el tőlünk a rosszakaratú, testben levő, vagy testnélküli szellemeket, akik megkísérelhetnék, hogy egyenetlenséget szítsanak közöttünk, s leterítsenek bennünket a felebaráti szeretet útjáról. Ha egyesek be is juthatnak ide, ne engedd, hogy bármelyikünk szívéhez hozzáférkőzzenek.

Jó szellemek, akik eljöttök bennüket oktatni, tegyetek fogékonyakká minket tanácsaitok iránt. Távolítsátok el belőlünk minden önző, gőgös, irigy vagy féltékeny gondolatot, kölcsönözzetek nekünk türelmet és jóakaratot jelenlevő vagy távollevő testvéreink, barátaink vagy ellenségeink iránt, s engedjétek végül, hogy a bennünket eltöltő érzésekben fölismerjük boldogító befolyásotokat.

A médiumokkal, akiknek útján tanításotokat hozzánk juttatni akarjátok, éreztessétek meg a rájuk bízott küldetés szentségének tudatát, s az általuk betöltendő feladat komolyságát, hogy kellő áhítatot és buzgóságot fejtsenek ki.

Ha a gyülekezetben olyanok is találtatnának, akiket nem a jó iránt való vágy vonzott ide, nyissátok meg szemeiket a világosság számára, és bocsássatok meg nekik, mint mi is megbocsátunk nekik, ha rossz szándékkal jöttek. Különösen kérjük vezetőnket, hogy segítsen minket és őrködjék felettünk.

Ülés utáni ima

Köszönjük nektek, jó szellemeink, hogy szívesen közlekedtetek velünk, s kérünk titeket, segítsetek meg abban is, hogy a nekünk adott tanításokat a gyakorlatban értékesítsük. És hogy távozása után mindegyikünk eresebbnek érezze magát a jónak és a felebaráti szeretetnek gyakorlásában.

Kívánjuk egyúttal, hogy ezek a tanítások hasznára váljanak a szenvedő, tudatlan és bűnös szellemeknek, akik jelen lehettek ezen az ülésen, s akik számára kérjük Isten irgalmát.

A médiumokért

És lészen az utolsó napokban, azt mondja az Úr: kitöltök az én lelkemből minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. És az én szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én lelkemből, és prófétálnak. (Csel. II. 17., 18.)

Előszó

Az Úr azt akarja, hogy a világosság minden ember számára világítson, és a szellemek hangja által mindenüvé eljusson, hogy mindenki megszerezhesse a halhatatlanság bizonyságát. Ezért van, hogy a szellemek ma a földnek minden pontján nyilatkoznak. És a médiumitás, amely minden korú és minden állapotú egyéneknél: férfiaknál és nőknél, gyermekeknél és aggastyánoknál megnyilatkozik, egyik jele a megjövendölt idők bekövetkezésének.

Isten az embernek a látható világ dolgainak és az anyagi természet titkainak megismerésére testi látást és speciális érzékeket és műszereket adott; tekintete a teleszkóp segítségével eljut a világűr mélyébe, s a mikroszkóppal fölfedezte a végtelen kicsinyek világát. Hogy betekinthessen a láthatatlan világba, a médiumitást adta neki.

A médiumok tolmácsok, akik azzal vannak megbízva, hogy közvetítsék az embereknek a szellemek tanítását, vagy helyesebben: azok az anyagi szervek, amelyekkel a szellemek magukat kifejezik, s érthetővé teszik az emberek előtt. Hivatásuk szent, mert arra szolgál, hogy megnyissa az örök élet láthatárát.

A szellemek azért jönnek, hogy oktassák az embert jövő rendeltetése felől, s visszavezessék a helyes útra. Nem pedig azért, hogy megkíméljék az anyagi munkától, amelyet előhaladása érdekében el kell végeznie idelenn. Sem azért, hogy nagyravágyását vagy kapzsiságát táplálják. íme, erre kell a médiumoknak magukat szentelniük, nem pedig visszaélniük képességükkel. Aki megérti a reábízott feladat komolyságát, az azt kegyelettel tölti be, és lelkiismerete szemrehányást tesz neki, mintha szentségtörést követett volna el, ha akár másnak, akár magának mulatságára vagy szórakoztatására használja képességét, amelyet oly komoly célra kapott, s amely őt a síron túli lényekkel hozza kapcsolatba.

A médiumok, mint a szellemek tanításának eszközeit rendkívül fontos szerepet játszanak a folyamatban levő erkölcsi átalakulásban. Az a szolgálat, amelyet végeznek, arányban áll annak az irányításnak a helyességével, amelyet képességüknek adnak, mert akik helytelen úton járnak, többet ártanak, mint használnak a spiritizmus ügyének. És az által a rossz benyomás által, amelyet keltenek, nem egy megtérést hiúsítanak meg. Azért majd számot kell adniuk arról, hogyan használták azt az adományt, amelyet felebarátaik hasznára kaptak. Annak a médiumnak, aki meg akarja tartani a jó szellemek segedelmét, munkálkodnia kell a saját megjavulásán. Annak, aki fejlődni és növekedni akar, növekednie kell erkölcsi tekintetben, s mindattól tartózkodnia, ami eltéríthetné gondviselésszerű rendeltetésétől.

Ha jó szellemek olykor tökéletlen eszközök által nyilatkoznak, ez azért történik, hogy jó tanácsokat adván, rávezessék őket a helyes útra. De ha megátalkodott szívre találnak, s nem hallgatják meg jó tanácsaikat, visszavonulnak, és akkor a rosszak előtt szabad a tér.

Tapasztalat bizonyítja, hogy akik nem fogadják meg a jó szellemek tanácsait, azoknak médiumitása – habár bizonyos ideig hellyel-közzel még meg-megcsillan is, lassan-lassan elkorcsosul, s odáig jut, hogy tévelygéssé, fecsegessé vagy nevetség tárgyává válik, félreismerhetetlen jeléül a jó szellemek távolmaradásának.

Minden komoly médium állandó törekvésének tárgya az legyen, hogy megtartsa a jó szellemek támogatását, s eltávolítsa magától a könnyelmű és hazug szellemeket. E nélkül a médiumitás meddő képesség, amely éppen vesztére válhat birtokosának, mert veszedelmes megszállottsággá süllyedhet.

A médium, aki tisztában van kötelességével, ahelyett hogy büszkélkednék azzal, ami nem az övé, mivel bármely pillanatban elvehetik tőle, Istennek köszön minden jót, amit általa kap. Ha manifesztációi, dicséretet érdemelnek, nem táplálja vele hiúságát, mert tudja, hogy azok nem képezik szermélyes érdemét, s Istennek ad hálát, amiért megengedte, hogy jó szellemek nyilatkoznak általa. Ha pedig bírálatot érdemelnek, nem sértődik meg, mert hiszen nem a saját szellemének termékei. Azt mondja magában, hogy nem bizonyult, jó eszköznek, s nincs birtokában a szükséges képességeknek, hogy ellenálljon az alantas szellemek beavatkozásának, igyekszik tehát megszerezni a hiányzó képességeket, és imádkozik, hogy elnyerhesse azokat.

A médium imája

Mindenható Isten, engedd meg jó szellemeidnek, hogy támogassanak ebben a közvetítésben, amelyért imádkozom. Őrizz meg engem az elbizakodottságtól, mintha én védve lennék a gonosz szellemektől, a gőgtől, hogy magamnak tulajdonítsam azt az értéket, amit kapok, s minden olyan érzéstől, amely ellenkezik a többi médium iránti szeretettel. Ha tévedésbe esem, sugalmaztass valakit, hogy figyelmeztessen engem, engem pedig taníts alázatosságra, hogy köszönettel fogadjam a bírálatot, s magamra vonatkoztassam, ne másokra, azokat a tanácsokat, amelyeket általam adnak a jó szellemek.

Ha abba a kísértésbe esném, hogy bármi módon visszaéljek ezzel az adománnyal, amelyet a te kegyelmed juttatott nekem, vagy általa hiúságomat táplálnám, kérlek, inkább vondd ezt meg tőlem, mint hogy valakit eltérítsek gondviselésszerű rendeltetésétől, mert ez mindenkinek, de a saját erkölcsi haladásomnak is inkább lesz előnyére.