Az ÚJSZÖVETSÉG SZELLEMI MAGYARÁZATA 26.

János evangéliuma 12. rész; 1-25. vers

XXVI.

1. Jézus azért hat nappal a husvét előtt méne Bethániába, a hol a megholt Lázár vala, a kit feltámasztott a halálból.
  2. Vacsorát készítének azért ott néki, és Mártha szolgál vala fel; Lázár pedig egy vala azok közül, a kik együtt ülnek vala ő vele.
  3. Mária azért elővévén egy font igazi, drága nárdusból való kenetet, megkené a Jézus lábait, és megtörlé annak lábait a saját hajával; a ház pedig megtelék a kenet illatával.
  4. Monda azért egy az ő tanítványai közül, Iskáriótes Júdás, Simonnak fia, a ki őt elárulandó vala:
  5. Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénáron, és miért nem adták a szegényeknek?
  6. Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené.
  7. Monda azért Jézus: Hagyj békét néki; az én temetésem idejére tartogatta ő ezt.
  8. Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok.
  9. A zsidók közül azért nagy sokaság értesült vala arról, hogy ő ott van: és oda menének nemcsak Jézusért, hanem hogy Lázárt is lássák, a kit feltámasztott a halálból.
  10. A papifejedelmek pedig tanácskozának, hogy Lázárt is megöljék;
  11. Mivelhogy a zsidók közül sokan ő miatta menének oda és hivének a Jézusban.
  12. Másnap a nagy sokaság, a mely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jő,
  13. Pálmaágakat vőn, és kiméne elébe, és kiált vala: Hozsánna: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében, az Izráelnek ama királya!
  14. Találván pedig Jézus egy szamarat, felüle arra, a mint meg van írva:
  15. Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve.
  16. Ezeket pedig nem értették eleinte az ő tanítványai: hanem mikor megdicsőítteték Jézus, akkor emlékezének vissza, hogy ezek ő felőle vannak megírva, és hogy ezeket mívelték ő vele.
  17. A sokaság azért, a mely ő vele vala, mikor kihívta Lázárt a koporsóból és feltámasztotta őt a halálból, bizonyságot tőn.
  18. Azért is méne ő elébe a sokaság, mivel hallá, hogy ezt a csodát mívelte vala.
  19. Mondának azért a farizeusok egymás között: Látjátok-é, hogy semmit sem értek? Ímé, mind e világ ő utána megy.
  20. Néhány görög is vala azok között, a kik felmenének, hogy imádkozzanak az ünnepen:
  21. Ezek azért a galileai Bethsaidából való Filephez menének, és kérék őt, mondván: Uram, látni akarjuk a Jézust.
  22. Megy vala Filep és szóla Andrásnak, és viszont András és Filep szóla Jézusnak.
  23. Jézus pedig felele nékik, mondván: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az embernek Fia.
  24. Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.
  25. A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.

A Bibliai idézetek a Károli Bibliából valók.

Ezen rendkívüli idézetek segítsék figyelmünket rávezetni a teljes Evangélium megismerésére, a Szeretet útjára vezető Krisztusi tanítás fontosságára. Az idézeteket Jóska érzékeny válogatása szerint kapjuk.

XXV.

Szellemi magyarázat a János evangéliuma 12. rész; 1.- 25. versekhez

   ELÉRTÜK az utolsó napokat, amelyeket az Úr itt a Földön töltött. Lázárnak életre keltése sok zajt okozott s azon naptól fogva erősen megnőtt a Krisztust követők serege. A 4-6. versekben látjátok már Júdást, mint alattomos ellentétszellemet említve.

     Ámbátor Krisztus ismerte ennek az embernek értékét és kezdettől fogva tudta, hogy kemény ellentétszellem, azért mégis mindig szendén és szeretetteljesen érintkezett vele azért, hogy megtérjen és javuljon.

       A nép csüngött Jézuson, mert Ő jó volt és nagylelkű mindenkivel szemben, minthogy szerette azokat, akik Őt gyűlölték és gúnyolták, segített azokon, akik Őt üldözték.

        Ezen utolsó napokban tetőpontját érte el a nép csodálkozása és tisztelete Krisztus személye és lényegisége iránt, és kikiáltották Őt a zsidók királyául, mint a próféták által kilátásba helyezett Messiást. Ez már most teljesen megérlelte a farizeusok és főemberek gyilkosság tervét.

       A jelenlevő görögök és idegenek is látni és megismerni akarták a Messiást, sokan voltak ezek között, akik utóbb keresztényekké lettek és az apostolok által magukat megkereszteltették.

        A 25. versben mondja Krisztus: „Aki önmagát szereti, csak önmagáról gondoskodik, csak önmagára gondol, aki a saját életétés jólétét becsüli legtöbbre, az elveszíti életét, azaz sem békét,sem üdvöt nem ismer. Ellenben, aki másokat magasabbra helyez, felebarátját szereti, embertársainak javáért él, az elnyeri az igaz életet.”

       Aki hasonlóvá lesz Krisztushoz, az szereti Istent, az eljut az Atyához, ha akár a legutolsó volt is a Földön.