POZITÍV GONDOLATOK 48.

 „Ez a mostani idő, melyben éltek, szintén ilyen tisztító idő”

   „Isten szeretete nem akkor ragyog leginkább a földi emberre, amikor mosolyogva süt reá a nap, hanem amikor villám villámot követ és a dörgések megreszkettetik egész valóját. Hisz a mosolygó napsütésben les a vadállat is áldozatára, a kártékony rovarok is ilyenkor fúrják, ássák bele magukat a nemes növények életerős testébe, hogy onnan az életnedvet kiszívják. […]

     Higgyétek el: a viharban, az esőben és a villámokkal megvilágított úton haladó nagyobb biztonságban lehet, mint az, aki a napsugaras úton jár. Mert a viharok utasai: a szenvedők, közelebb vannak Istenhez; mert a viharban nincsen az emberi léleknek másban bizakodása, csak az ő megtartó Istenében. És ebben a bizakodásban nem is csalatkozik, mert Isten erős kézzel vezeti ki az övéit abból a rengetegből, melyben több a veszedelemre, mint az enyhülésre vezető út, ahol nagyobb az alkalom az elesésre, mint a megállásra és több az eshetőség a halálra, mint az életre.[…]

     Ti nem is hiszitek gyermekeim, hogy Istennek mennyi jó szándéka, mennyi gondoskodása van elrejtve ezekben az úgynevezett csapásokban. El sem tudjátok képzelni, mennyi segítő kéz, mennyi meghallgatásra kész fül van a szenvedő emberiség szolgálatára állítva ezeken az állomásokon, hogy akik ezeken a szűrőkön (öregség, betegség, stb.), ezekben a szenvedéseket rejtő állapotokban megakadnak, azokat könyörülő segítséggel az isteni szeretet felé irányítsák. […]

  Az isteni szeretet azért adta a fájdalmat, a szenvedést az emberi életbe, mint a vihart a természet rendjébe, hogy általa a lélek erői megtisztuljanak. Nézzétek meg, ha soká nincs eső, ha soká nincs szél, nem eltikkad-e minden, és a kártékony férgek hogyan elszaporodnak, a levegő pedig megtelik porral és piszokkal. Tehát ha valakit nem ér semmiféle szenvedés és megpróbáltatás, annak könnyen elszennyesedik a lelke, mert elszaporodnak apróbb- nagyobb törvénytelen vágyai. Sőt, nem egyszer a kárhozatba vivő bűnök is utat találnak a lelkéhez. De amint jön egy betegség, egy csapás, egy fájdalmas csalódás, vagy szegénység- ha még nem salakosodott el a lélek teljesen-, ezeknek a szenvedéseknek a hatása alatt felfrissül, kitakarítja magából a felszaporodott élősdieket és Istenbe vetett hittel nekiindul a viharnak.

     Igaz, hogy a sok vihar letördeli az ágakat, lerázza az éretlen gyümölcsöket is, és tönkreteszi a gyenge palántákat, mert ha nincs mélyen gyökerük a földben, nem állják a vihart. Kimossa a zápor, elveri a jég az ilyen lélek sokat ígérő termését. Ez is előfordul, amikor a tisztító vihar végigvonul a világon.

 Ez a mostani idő, melyben éltek, szintén ilyen tisztító idő, amikor a vihar a nemes gyümölcsfákat sem kíméli. De csak két szem gyümölcs is maradjon a termésből, akkor is megmutatjuk a világnak, hogy az a fa mégis mennyei gyümölcsöt termett, csak azért, mert mennyei gallyal volt beoltva. […]

      Mi Istenbe vetett hittel álljuk a vihart, mely felettünk tombol, mely jóllehet, most nem kedvez a mennyei palántának, azonban eljön ennek az ideje is. Addig, gyermekeim, szorosan tartsatok össze, kéz a kézben, nehogy a vihar elsodorja a gyengébbet.”

A Névtelen Szellem közleményei Eszter médium útján II. kötet, II.rész: A kegyelem 4. A szenvedés a kegyelem eszköze

A Pozitív gondolatok oldalainak szöveg- és képszerkesztését Évinek köszönhetjük. A felolvasást is. Attól ilyen jó.