ÚJÉV NAPJÁRA
„Az igék, amelyeket én mondtam néktek, Lélek és élet.”
(Jn 6.63)
„…én ma nektek kifejezetten hangsúlyozom és aláhúzom ennek a mai napnak rendkívüli jelentőségét, teszem ezt azért, mert ez az a nap, amelyben a menny összeért a földdel, amely napon az Isten Fia véglegesen polgárává lett ennek a földi világnak, amikor az örökkévalóság leszállt a mulandóba, és az isteni tökéletesség részt kért magának azokból a szenvedésekből, azokból a gyötrelmekből, azokból a nyomorúságokból, amelyeket a földi emberiség alkotott meg, és amelyekben a földi ember vergődik, gyötrődik és szenved.

Nyolc nappal ezelőtt született meg a világ Megváltója, a mi Urunk, a Jézus Krisztus, aki azt mondta: „Vagyon hatalmam, hogy az életemet letegyem, és vagyon hatalmam, hogy az életemet ismét felvegyem.”
Az Ő élete merőben más, mint mindenki más élete; az Ő élete isteni élet isteni hatalomban, isteni boldogságban. Ő, amikor Magára vette a földi testet,letette ezt az isteni életet, és megszületésének időpontjától kezdve hét napon keresztül a menny kapui, amelyeken Ő alászállt e földi világba, nyitva maradtak, és csak a nyolcadik napon, amikor a Törvény Szellemének értelmében, az Úrnak Ábrahámmal kötött szövetsége értelmében felavatták, zárultak be a menny kapui, és Ő akkor lépett be végérvényesen, befejezetten az emberi társadalomba, s „lett olyanná, mint az emberek közül egy”; akkor lett tulajdonképpen azzá, aminek Ő Magát nagy alázatosságában szívesen nevezte: Isten Fiából „ember fiává”. […]
Óriási jelentőségű nap ez, embertestvéreim. Emberi szavakkal, emberi fogalmakon keresztül alig lehet ezt megközelítőleg is méltatni. Amikor Ő azt mondja: „Ég és föld elmúlnak, de az én beszédim semmiképpen el nem múlnak”– egy kicsiny résen át éles világosság esik ennek a napnak óriási jelentőségére. Alászállt ide az abszolút Igazság, alászállt az örökkévalóság, és gyökeret vert a föld talajában és átitatta a mulandót, a földet az örökkévalóság princípiumaival, hogy lassan-lassan a mulandó is belenövekedjék, áthasonuljon abba az isteni elvbe, amelyet az Örökkévalóság diktál neki. […]
Az örökkévalóságnak ezek az elemei hivatottak arra, hogy felnyitva az itt élő szellemek és emberek szemét, azok ne a mulandókat, hanem az örökkévalókat keressék, ne a láthatókat, hanem a láthatatlanokat szolgálják, ne olyasmit alkossanak, amit a rozsda és a moly megemészt és az idő szele szétfú, hanem amit magukkal vihetnek az örökkévalóság világába, ahol abból boldogan élhetnek.”
Az utolsó óra munkásaihoz. Szellemi tanítások Pál beszélő médium útján. III. kötet: Az újév jelentősége
A Pozitív gondolatok oldalainak szöveg- és képszerkesztését Évinek köszönhetjük. A felolvasást is. Attól ilyen jó.





























































