IMA Adelmától, idézet a Névtelen Szellemtől 3.

ERŐÉRT (169)

IMA a Hephatából – Adelma

Istenhez küldött imában keress erőt, én lelkem. Kétségbe kellene esnem és el kellene pusztulnom e Földön, ha felfohászkodva nem menekülhetnék Hozzád, Atyám, Istenem. Balsorsban és szenvedésben Hozzád fordulok, és Te meghallgatsz engem. A kísértés órájában Téged hívlak segítségül, és a Te segítséged el nem marad. Ha sorsom kedvező, hálás szívvel emlékezem meg Rólad. Te lelkembe látsz, jóságos Atyám, tudod gondolataimat és ismered vágyaimat. Reád bízom egészen magamat, mindeneknek hatalmas Istene. Óh, légy velem, ne hagyj el engem és légy hozzám könyörületes! Ámen.

* * *

Az emberek a földi rokonságot sokszor oly nagyra tartják és Istenhez, mint a mindenség Atyjához való legtöbbet érő rokonságukkal alig törődnek