Az ÚJSZÖVETSÉG SZELLEMI MAGYARÁZATA 29.

XXIX. János evangéliuma 14. rész; 1-31. vers

  1. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
  2. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
  3. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
  4. És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
  5. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
  6. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
  7. Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.
  8. Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!
  9. Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?
  10. Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat.
  11. Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem.
  12. Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.
  13. És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.
  14. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.
  15. Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.
  16. És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.
  17. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.
  18. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.
  19. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.
  20. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.
  21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
  22. Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
  23. Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
  24. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
  25. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.
  26. Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.
  27. Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!
  28. Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál.
  29. És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higyjetek.
  30. Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije;
  31. De, hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, a mint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.

A Bibliai idézetek a Károli Bibliából valók.

Ezen rendkívüli idézetek segítsék figyelmünket rávezetni a teljes Evangélium megismerésére, a Szeretet útjára vezető Krisztusi tanítás fontosságára. Az idézeteket Jóska érzékeny válogatása szerint kapjuk.

XXIX. Szellemi magyarázat a János evangéliuma 14. rész; 1.- 31. versekhez

TIZENNEGYEDIK FEJEZET

AZ 1. VERSBEN mondja Krisztus: „Hisztek az Istenben, higgyetek én bennem is”, az én küldetésemben. Ezzel nem aztakarta mondani: Higgyetek énbennem, mint Istenben. Csakannyit mond itt, hogy az Istenben való hit feltételezi az Őbenne,mint Isten küldöttjében való hitet, az Ő isteni küldetésébenvaló hitet. Aki hisz Istenben, annak hinnie kell az Ő szelleménekelsődjeiben is, akik a maguk Istenhez való hasonlóságuk általakarják a kiengesztelésig hatványozni az ellentétet.

A 2. versben más szavakkal ez van mondva: „Egész az Istenig sok fokozat létezik.” A létra, melyen felkúszni kell az összhangelérése végett, hosszú, és sok lépcsőfokon át lehet csak odafeljutni. Krisztus meg akarja készíteni a helyet az apostoloknak,hogy mindegyik az őt megillető helyre jusson, de megígéri nekika 3. versben azt az üdvösséget, hogy majd Vele lehetnek, ami beis teljesült.

A 4. versben mondja a Krisztus: „Ahová én megyek, tudjátok”, s az utat, mely oda vezet, elég gyakran magyarázta nekünk.

Ő elment Istenhez, az egységnek, a törvénynek országába, ahová a szeretet és az igazságos akarat vezet el bennünket.

Krisztus felelete Tamásnak, a racionalisztikus tanítványnak kérdésére, kinek a 6. versben mondja: „Senki sem mehet az Atyához, hanem én általam”, nem azt jelenti, hogy senki sem jut el Istenhez, csak a keresztény. Ilyen szétválasztó, ilyen önző módon Jézus nem gondolkozott. Ellenkezőleg, azt hiszi itt, hogy miután valamennyien el akarnak jutni Istenhez, Ő akarja őket irányítani s odavezérelni. Ha már nem is mint embereket – úgy majd mint szellemeket; még azokat is, akik a Földön Őt nem ismerték, kioktatni, vezetni, üdvözíteni fogja azáltal, hogy közli velük a törvényt, melynek segélyével előrehaladhatnak. De senki sem érheti el a szellem összhangját vagy üdvösségét, csak az, aki követi ezt a törvényt, a szeretetnek és a bölcsességnek e parancsolatait, melyeknek világító példája volt Jézus.

Voltak Krisztus előtt is Isten által küldött férfiak, akik jóságról, szeretetről és elnézésről beszéltek, ezek is tanítottak az isteni törvény szerint s az ő tanaik igazságosak.

A 8. versben Fülöp Istent óhajtja látni, és Krisztus válaszolta neki: „Aki engemet lát, látja az Atyát.” Sokaknak úgy hangzik ez a szó, s úgy is lett értelmezve, mintha Krisztus azt akarta volna

mondani: „Nézzetek meg engem, én vagyok az Atya Isten.”

Ez az értelmezés hamis. Igaz, hogy Jézus hasonlatos Istenhez, igaz, hogy Ő egy az Atyával, igenis, Ő az Isten küldöttje, eszköze (médiuma) és örök igazság szavait hangoztatta, de Ő mégsem az Isten maga, minthogy Isten önmagában egy személy, egy végtelen lényegiség. Jézus itt ezt érti: Nézzetek meg engem, én vagyok Isten szolgája, az Ő Fia, élek az Ő törvényeiben, cselekszem az Ő akarata szerint; bennem tehát meglátjátok az Atya képmását, ha engem hallgattok, akkor tehát isteni igét hallgattok.

Krisztus itt Istennek még nagyobb műveit helyezi kilátásba, melyek emberek által fognak megnyilvánulni. Ez az ígéret most teljesül a spiritizmus által, mely elterjed a Föld minden országaiban, és mely sok szellem és médium útján hirdeti az embereknek Isten igéjét és törvényeit, és cselekszi Isten akaratát.