Az ÚJSZÖVETSÉG SZELLEMI MAGYARÁZATA 23.

XXIII. János Evangéliuma 10. rész;23 -39. vers

23. És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
  24. Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!
  25. Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
  26. De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:   27. Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:
  28. És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.
  29. Az én Atyám, a ki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből.
  30. Én és az Atya egy vagyunk.
  31. Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt.
  32. Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?
  33. Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.
  34. Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?
  35. Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),
  36. Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!
  37. Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;
  38. Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.
  39. Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.

A Bibliai idézetek a Károli Bibliából valók.

XXIII. Szellemi magyarázat a János evangéliuma 10 . rész;23 -39. vers

A JÓ PÁSZTORRÓL szóló hasonlat megható és szép hasonlata Krisztus szeretetének az emberek iránt. A juhakol alatt Jézus a Földet érti. Mindazok, akik felfogják a kereszténységet és az Istentant, bemennek a nagy egységnek, a szellemiségnek és az összhangnak birodalmába. Minden szellemnek ezen az úton kell jönnie. A béres azonban, az ellentét, félrevezeti a szellemeket és el akarja őket vonni a Messiások befolyása és vezetése alól.

Sok ember hallgat a bűnre és követi a kísértést, mások megmaradnak állhatatosan hívek a törvényhez és a jóhoz.

Krisztus vállalta a pásztor hivatalát, a Föld megváltását, de a Földön kívül is, a szellemek birodalmában érvényesül az Ő neve, ereje, akarata.

Az elsődök missziója egyáltalán világmegváltó, mindaddig, míg végre el nem lesz érve az összhang, amikor csak egy akol és egy pásztor lesz.

Sok megfordult (ellentétes) szellem van: tolvajok, gyilkosok, gonosz emberek, akik jogtalanul cselekednek és jogtalanságot akarnak. Krisztus pedig őrzi a rája bízott Földet, vigyáz arra és fel akarja azt szabadítani minden ellentét alól. Önként és kényszer nélkül adta oda életét súlyos missziója folytán.

Ő tudta előre súlyos halálozását, és ámbátor lett volna hatalma szabadulni ezen kínoktól, mégsem tette azt, hanem feláldozta életét önként az igazságért.

Krisztus a maga juhainak nevezi azokat, akik osztják az Ő hitét, az Ő szeretetét, akik követik az Ő szavát. Itt mondja a folyton ismételten kételkedő embereknek, akik folyton és ismételten civakodtak az Ő természete és missziója fölött, és nem akartak hinni benne: „Ti nem tartoztok énhozzám, ti nem vagytok az én juhaim közé valók, ti tehát engem sem megérteni, sem felfogni nem fogtok.”

Óh emberek! Olvassátok e szavait a szeretetnek és hűségnek, melyeket Krisztus ezen fejezetben hozzátok intéz. Lássátok és halljátok, mily szorosan egyesít benneteket Krisztussal az erény, a jóság és a szeretet. Törekedjetek elérni ezt a hasonlóvá levést Krisztussal, Ő, aki egy az Istennel, Vele fog egyesíteni benneteket.

Mennyire egész és örökkévalóságig fölséges ez a gondolat!

Van-e ennél valami nagyobb és jobb?

Krisztus itt oly világosan mondja, hogy Ő egy az Atyával, és mondja ezt oly alázatosan, oly bensőséggel és kedvesen! Ő nem teszi meg magát Istennek, Ő marad az Atyát követő Fiú.

A zsidók félreértették az Ő szavait és hamisan Istenkáromlásnak minősítették az Ő beszédjét, mintha Krisztus azt mondta volna: „Imádjatok engem, én vagyok az Isten.”

Ugyanezeket a szavakat hamisan ma is szájába adják a Messiásnak a keresztények és félremagyarázzák a Krisztus beszédét, íme olvassátok Krisztus válaszát:

A 34-37. versekben mondja: „Miért nevezitek azokat Isteneknek, akik által megnyilatkozik Isten beszéde, akarata, ereje?

Mert én azt mondottam, hogy Isten Fia vagyok? Vajon nem cselekszem-e én az én Atyám akaratát és műveit?” Ez a válaszelég világosan mutatja nektek Krisztus álláspontját.

Ezen rendkívüli idézetek segítsék figyelmünket rávezetni a teljes Evangélium megismerésére, a Szeretet útjára vezető Krisztusi tanítás fontosságára. Az idézeteket Jóska érzékeny válogatása szerint kapjuk.