Az ÚJSZÖVETSÉG SZELLEMI MAGYARÁZATA 32.

XXXII. János evangéliuma 16. rész;1-15. vers

  1. Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
2. A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
  3. És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
  4. Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.
  5. Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?
  6. Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.
  7. De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.
  8. És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:
  9. Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;
  10. És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
  11. Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett.
  12. Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
  13. De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.

A Bibliai idézetek a Károli Bibliából valók.

XXXI. Szellemi magyarázat a János evangéliuma 16. rész; 1- 15. versekhez

„EZEKET SZÓLTAM NÉKTEK”, mondja Krisztus földi életének utolsó órájában hozzánk és az összes keresztényekhez azért, hogy mindazok, akik az Ő tanítványai közé sorakoznak, ehhez ragaszkodjanak, és mindezt kövessék.

Krisztus megjósolja, mi minden fog történni az Ő követőivel; s íme minden úgy beteljesült és teljesül mindenfelé még ma is.

Az igazság képviselőit, a szellem hirdetőit kilökték az Istenházakból, kínozták, köpdösték, szidalmazták őket, átok alá helyezték, és szégyenteljes kínzásoknak vetették alá őket. Ezt cselekedték emberek, keresztények azért, hogy Isten tetszését kiérdemeljék!

Isten azonban mit sem akar tudni erről a szolgálatról, erről a kiátkozásról, erről a gyűlöletről. Isten, a jóság Atyja, kire nézve semmiféle örökkévalóság sem jelent túl hosszú időt, nem akarja, hogy teremtményei közül csak egy is elvesszen; Ő át akarja változtatni a gyűlöletet szeretetre, az átkot áldásra, a poklot örök összhangra.

Kezdettől fogva mostanig mindazok, akik az igazság mellett szólnak, üldöztetnek és elnyomatnak úgy, ahogy azt nekünk Jézus akkor azon az estén megjósolta. S a világ mindaddig fogja ezt tenni, mígnem az igazság győzedelmeskedik a világ fölött és Krisztus ismét a világra jövend, megújítani az Ő igéjét, az Ő példáját.

Mélyen elszomorodva és gyásszal eltelve voltunk azon estén, midőn Krisztus, az Úr, az Ő közeli elköltözéséről szólott.

Vigasztalásunkra bejelentette nekünk (7. vers) az igazság- és a kinyilatkoztatás szellemét, aki eljövend, hogy eltöltsön bennünket isteni kegyelemmel és erővel.

Lássátok ti keresztények! Lásd emberiség! Az igazságnak ezen szelleme szakadatlanul nálatok van, folyton dolgozik az köztetek, az igazság szavait szólja a ti ajkaitok által! Ismerjétek csak meg őt jól, és fogjátok fel, tartsátok szorosan s el ne bocsássátok magatoktól! De gyakran, amidőn kimondotta általatok a legelső szavakat, megszáll benneteket a gőg, az öntetszelgés, vagy tán még a világ véleményétől való félelem is, s akkor ti elnémultok s eltévelyedtek emberszavakba s így elfojtjátok magatokban a folyamot, az igazság szellemének befolyásolását!

„Még sok dolgok vagynak, melyeket néktek kellene mondanom, de most el nem hordozhatjátok.” Ezen szavak alatt azt értette Krisztus, hogy Ő velünk akkor a nagy kinyilatkoztatásnak csak a kezdetét, a szellemi tudományoknak csak az A-ját közölte, mert a mi szellemeink többet nem bírtak volna felfogni s a világ számára már az is sok volt. Azt érti ezalatt, hogy sok volna még elmondani és megtanulni való, amit nem közölt még velünk, amit majd az idő folyamán az igazság szelleme fog közölni. S íme, ez a szó napról-napra beteljesül. Dacára a kínzásoknak és üldözéseknek, melyeket minden jövendölés és kinyilatkoztatás elszenvedett a Földön, ezek manapság mégis elkészítették maguknak az utat, minden nyomorúságon, képviselőiknek minden mártíromságán keresztül.

A szelleméletnek és a kinyilatkoztatás ügyének ezen jelei megszólaltak minden században. Olyan ez, mint egy vörös fonál, mely keresztülmegy az emberiség életén, olyan fonál, melyet dacára minden tilalomnak, az emberek mindenféle gúnyolódásának és kínzásának, megsemmisíteni nem lehetett.

Úgy van, el kell és el lesz mondva és kinyilatkoztatva mindaz, amit Krisztus akkor a mi gyengeségünk és a Föld állapota miatt nem akart elmondani, minthogy az céltalan lett volna. Manapság azonban mi akarunk lenni ezen kinyilatkoztatás hordozói, most, mikor ahhoz elég erősek és bölcsek vagyunk. Igenis, most akarjuk mi újból hirdetni az egyetlen nagy igének és a Jézus Krisztus Messiás-szellemének igazságát.

Ez pedig az igazság szelleme; a bölcsességnek és a szeretetnek isteni tiszta szelleméből származó sok szellemnek hangja!

Ezen rendkívüli idézetek segítsék figyelmünket rávezetni a teljes Evangélium megismerésére, a Szeretet útjára vezető Krisztusi tanítás fontosságára. Az idézeteket Jóska érzékeny válogatása szerint kapjuk.