POZITÍV GONDOLATOK 73.

Az ima lélek tisztító hatásáról

       „Tiszta és igaz gondolatok erősítőleg és tisztítólag, helytelen, téves és bűnös gondolatok gyengítőleg hatnak mind a testre, mind a lélekre. […]

        A ti tudósaitok megállapíthatni vélik, hogy a test összes atomjai kb. hét év leforgása alatt kicserélődnek. A tiszta és igaz gondolatok, a nemes törekvések, amelyeket nem árnyékol be a bűn, vagy amelyekről az egyén a maga erejével ezt az árnyékot elűzi- úgyszólván átalakítják, kicserélik a test atomjait, a kóros és beteg parányok helyébe frissek, tiszták, élettel, erővel teltek lépnek. […]

       Olyan szuggeszció alá kell helyeznie a haladásért céltudatosan küzdő léleknek önmagát, amely szuggeszció a lélek és a test felfrissítésére, megtisztítására, megerősítésére, egészségessé tételére alkalmas.

       Ti is állandóan gyakoroljátok ezt a szuggeszciót, amelynek neve: imádság.

        Mi más ugyanis az ima, mint szuggeszció, még pedig önszuggeszció. Nem egyéb, mint az igaz és tiszta érzéseknek és gondolatoknak időről időre való felsorakoztatása a lélekben, hogy ezek a tiszta és igaz gondolatok és érzések elnyomják és elerőtlenítsék a tisztátalan és törvénytelen gondolatokat és érzéseket.

       Ebből a szempontból természetes, hogy az ima, ha az csak szó, érzés- és gondolattartalom nélkül, nem ér semmit. Olyan, mint egy hirdetmény, amelyet a torony tetejére akasztanak: senki sem olvashatja el. A szöveg ott van, de hatása semmi. Az ima csak akkor hat, ha intenzív érzésekben és gondolatokban jelenik meg. Vannak a léleknek megszentelt pillanatai, amikor megnyitottnak érzi magát felfelé. A lélekből ilyenkor előrobbanó imák hatására könnyek öntik el az arcot, de nem a fájdalom, hanem a gyönyörűség könnyei. Ezek az imák igaz imák, ezeknek van igazi szuggesztív erejük.

        Hogyan nyilvánul ennek az autoszuggeszciónak a hatása az ima által?

        Mindegyikőtök rejteget a lelkében egy-két olyan hibát, gyengeséget, amelyet néha még önmaga előtt is szégyenl, és a testvériség, a bizalom, a szeretet ellenére sem szívesen mutogat. Azok a titkos imák, amelyekről az Úr mondja, hogy „menj be a te titkos kamrádba, és imádjad a te Uradat titkon” ,- szuggeszciók ezek ellen a titkos bűnök ellen. Ha magatok vagytok egy sötét szobában, és ott térdre borultok, és bevalljátok magatok előtt, hogy milyen szégyenletes az a hibátok, s könnyáztatta arccal könyörögtök kegyelemért, akkor mindig egy-egy kis erőmennyiség gyűlik fel a lelketekben az ellen a bűn ellen.

       Azután megint jönnek megszentelt pillanatok, és az ima ismétlődik. Majd jön egy kísértés, és mivel gyengék vagytok, elbotlotok a kísértésben. De amikor újra talpra álltok, akkor az a szuggeszció, amely a lélekben összehalmozódott, mint könyörtelen vádló, mint ügyész lép elő, és szeges korbáccsal hasít bele a lelketekbe; és ti sírtok, jajgattok magatokban; elveszett embernek hiszitek magatokat.

       Csak mellesleg figyelmeztetlek erre titeket, hogy lássátok, milyen hatalmas ereje van annak a szuggesztív, összehalmozott gondolat tömegnek, amely mint valami különálló személy vádol, elítél, és olyan utolsóknak nevez titeket, akivel „tisztességes embernek nem érdemes szóba állnia”. ( Ezt csak azért mondom, mert láttam, hogy szoktatok magatokkal ilyen párbeszédet folytatni.) Ilyen hatalmas szuggesztív ereje van annak az összehalmozott tiszta és igaz gondolattömegnek, amely a lélek bensejében immár a tiétek lett. Ez a ti megszerzett kincsetek, és ez az, amit lelkiismeretnek neveznek.

      A lelkiismeret tehát ebben a megvilágításban olyan szuggeszció, amelyet tiszta és igaz vezető gondolatok hívtak életre a lelketekben. Ennélfogva az imádság pedig nem más, mint a lelkiismeret fejlesztő eszköze.

      Azok az imák, amelyek a lélek megszentelt pillanataiban emelkednek fel a lélek mélyéből, eljutnak az Isten trónjához, onnan erőt hoznak alá a ti lelketekbe. Így lehetne mondani egyházi nyelven. A mi nyelvünkön kifejezve ezekben a megszentelt pillanatokban megszületett imák behatolnak a lelketek legmélyébe, oda, ahhoz az eszméhez, ahhoz a gondolathoz, amely eszme, amely gondolat ti magatok vagytok; amelyet Isten helyezett el, mint minden egyes embernek különálló nevét, a lélekben. Erre mondja az Isten: „Neveden szólítalak téged, te az enyém vagy.”

      Ez a név mindenki mástól megkülönböztet minden egyest; ez az, ami a lélek mélyén időtlen idők óta, örökkévalóságok romjai alatt eltakarva pihen.

      A megszentelt pillanatokban megszülető megszentelt igaz imák ereje tehát behatol addig a gondolatig, amely maga az Isten- mert Istenből eredő gondolat, és mert ti az Isten temploma vagytok, amely templomban Isten lakik.

 Íme, a szuggeszció ereje és hatalma elvezet titeket, szegény, bűnös embereket egészen az Istenig; addig a gondolatig, addig az eszméig, amely bennetek Isten Lényéből él.”

Az utolsó óra munkásaihoz. Szellemi tanítások Pál beszélő médium útján. III. kötet: A szuverén gondolat

A Pozitív Gondolatok oldalainak szöveg- és képszerkesztését Évinek köszönhetjük. A felolvasást is. Attól ilyen jó.