Elhallgatott spiritiszták 1.

Domokos László

Rengeteg olyan név került elém, akik spiritisztaként élték le az életük jó részét, a Szellemi Buvárok Pesti Egyletében vagy csak valamilyen formában kapcsolódva hozzájuk, ám mégsem tudta ezt róluk senki, mert titkolták, vagy csak hátrahúzódtak. Álnevet használtak, esetleg megváltoztatták a nevüket vagy szignóval jelentettek meg írásokat, akár könyveket. Csak két eklatáns példát hadd említsek: Forsboom Emanuel című könyvét már 1900-ban lefordította. Balogh Mátyás álnéven Chengery Pap Elemér édesapja aki református lelkész volt. Vagy Havas Andor, akiről legutóbb már írtam, hogy ő valójában Hausser Adorján Dr. Csak a társadalmi beágyazottsága nem engedte meg, hogy a saját nevét használja. Vagy Hitetlen Tamás. Néhányan biztosan ismerjük őt: Kronémer Mária. Nem? Segítek: Kornai Margit. Így sem? Akkor máshogy: Szepes Mária édesanyja… Így biztosan beugrik sokaknak.

Vannak azonban olyanok, mint Domokos László. Ő egy tipikusan elhallgatott spiritiszta. Persze, nem csoda, hiszen volt idő, amikor Jászi Oszkár barátja sőt munkatársa volt az 1919-es őszirózsás forradalomban fontos funkciót kapott abban az időszakban amit ezerszer dícsértek, majd többezerszer megátkoztak. Domokos László minden érában képes volt úgy helyezkedni, hogy a következő politikai váltáskor bukjon azzal a „rendszerrel”. Jászi miatt tették félre a Horthy korszakban, majd amikor feljebb lépett akkor a kommunisták vették el a házát és a nyugdíját 1945 után… 91 évesen hal meg, betegen. De előtte megír egy érdekes csaknem 500 oldalas könyvet: A szellem élete címmel.

Nézzük akkor az ő életét. Ebben Péter László fog segíteni aki évtizedeket töltött Domokos László mellett. Hiteles szemtanú.

DOMOKOS LÁSZLÓ Szegeden született 1882. február 6-án,

régi székely nemesi família sarjaként. Édesapja, Domokos Elek (1849-1925) az Alsó-Fehér megyében levő Kutyfalva református papjának, Domokos Györgynek a fia; édesanyja, Mátyás Karolin, a megelőző lelkész, Mátyás Sámuel leánya.
Elemi iskoláit és a kegyes oskolában a gimnáziumi alsó osztályokat jelesen végezte.
Több pályadíjat nyert. A legnagyobb sikert 1900-ban, az évzárón aratta. Az érettségi elnöke, Platz Bonifác tankerületi főigazgató külön hangsúlyozta, hogy az 55 érettségi dolgozat közül Domokos Lászlóé emelkedik ki. Az évzáró ünnepélyen Szűts Endre szavalta el a díjnyertes pályázati ódát Petőfi rónáján címmel. Utána bontották föl a jeligés borítékokat, s kitűnt, hogy a nagy sikerű verset is Domokos László írta. A jutalmul kapott aranyakból, első keresményéből, Erdélyben tölthette a nyarat. Őseinek földjén, Kutyfalván, Dátoson, Nagyenyeden, Görgényben, Nagytalmácson, Marosvásárhelyen. Kolozsvárt kereste föl rokonait.
A pesti műegyetemre iratkozott be: az államvasutak havi százkoronás ösztöndíjával mérnöknek indult. Két évvel fiatalabb színinövendék öccsével, Elekkel lakott együtt. Az ő révén Domokos László is gyakran statisztált a Nemzetiben, mert esténként egy- egy koronát lehetett vele keresni.
A műegyetemi „Ibolyabálon” megismerkedik egy családdal, melynek két leánya közül a fiatalabb, a 17 éves Löllbach Emmi vált számára végzetessé.
1902-ben szakított a műszaki pályával, és helyette beállt a Szegedi Napló szerkesztőségébe.Együtt indult Móra Ferenccel, akivel életre szóló, tűzön és vízen átvezető, meleg baráti viszonyba került.”

Ezt bizony nagyon is komolyan vette…

A Nemzeti Múzeumban könyvtártiszti tanfolyamot végez, Fejérpataky igazgató ad róla oklevelet.
Végül is Gallovich Jenő, korábban szintén a Szegedi Napló munkatársa, ekkor a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület főtitkára, segített Domokoson. 1906-ban megválasztatta a DMKE titkárává, és beajánlotta apósának, Ternovszky Alajos pénzügyigazgatónak, aki őt napidíjas kisegítőként alkalmazta. Itt lassanként irodai tisztviselő, majd fogalmazó [1908], segédtitkár [1914] lett.
Megházasodik. Löllbach Emmi lesz a felesége.
Az esküvő a budapesti Szilágyi Dezső téri református templomban volt, 1907. május 23-án. A Nászút Velencében és Firenzében.
1908-ban Babits után ő lett a Szeged és Vidéke színikritikusa. Csak 1959-ben a Babits, Babits, Juhász, Kosztolányi levelezése című kötetből tudta meg, hogy Babitsnak rosszul is esett, amiért vele váltották fel az újságnál.

DomokosnéLöllbach Emmi a szegedi társaságot elbűvölte fiatalságával és szépségével. Juhász Gyula már 1908 karácsonyán hódoló verset írt neki (Valakinek). Móra Ferenc és Emmike között pedig szerelem szövődött, s ezt a kortársak is észrevették. Cs. Sebestyén Károly szerint: „ez volt az első számú szerelem, asszonyszerelem Móra életében”. Éppen Pestre költözésük előtt pattant ki kapcsolatuk. A lejátszódott jelenetről Mórának Domokoshoz 1914. július 25-én írott leveléből kaphatunk képet. Domokos László úgy nyitott be Móra szobájába, hogy feleségét barátjával félreérthető helyzetben találta.

Domokos mindkettejüknek megbocsátott.

1914-ben fölkerült a minisztériumba, ahonnét rögtön áthelyezték a Közigazgatási Bírósághoz tanácsjegyzőnek. Wlassics Gyula elnök bizalmából ő lett a bírósági szakkönyvtár gondozója is. „Szóval így lettem én végül mégiscsak könyvtáros” – írta 1969. július 25-i levelében.

Domokosék Budán az Alma utca 5. sz. alatt, a Kis-Svábhegy lejtőjén béreltek szép, elsőemeleti négyszobás lakást. Velük szemben a Bíró u. 18. sz. alatt éppen eladó lett egy négyszobás, nagy verandás ház, amelyet Emma asszony alkalmasnak talált pedagógiai terveinek megvalósítására. Domokos László megvette a villát, és feleségére íratta.

Erről így nyilatkozott Péter Lászlónak: „Mikor ő megkérdezte, hogy miért nem ketten leszünk tulajdonosok, azt válaszoltam, hogy az iskola az ő legkedvesebb gondolata, hadd legyen az egészen az övé; majd később veszünk még egy telket, azt az én nevemre írjuk, és azon fogjuk a mi saját külön lakásunkat felépíteni.” Így is történt. Domokos később megvásárolta az iskolával szomszédos nagy saroktelket, ezt nevére íratta, de építésre már nem futotta a pénzből. Egyelőre az 1915-ben megalapított új iskola tanulói játszottak rajta, és ki-ki kapott belőle kis parcellát, hogy saját kertjét művelhesse.
A reformiskola rövid idő alatt nagy hírre tett szert. Hazai és külföldi vendégek látogatták, és nagy elismeréssel nyilatkoztak eredményeiről. Domokos László nemcsak az ügyintézésben segítette feleségét, hanem közgazdasági órákat is adott.

1910-ben jelent meg A magyar imperializmus című könyve, egy budapesti kiadónál. „A magyar imperializmus: a magyar betegség – írta a bevezetőjében.
Az őszirózsás forradalom győzelme után Jászi Oszkár mint a nemzetiségi ügyek miniszterét Domokost megbízta a rutén ügyek intézésével.
Domokos László miniszteri osztálytanácsos lett.

1926-ban a Magyarországi Földműves- és Munkáspárt jelöltjeként a mindszent-szegvári kerületben lépett föl. Képviselőként.
Első programbeszéde elmondásakor letartóztatják, a felelősségre vonás nem maradt el. 1926 karácsonyát Domokos László a gyűjtőfogházban töltötte, és csak 1927. február 19-én került haza.

Házaséletében is válság következett be.

Egy alkalommal, 1920 februárjában, élelemszerző vidéki körútjáról hazatérve, otthonában feleségének társaságában egy ismeretlen férfit talált élénk beszélgetésben, amely beléptekor hirtelen félbeszakadt. „Az volt az érzésem, hogy előre megbeszélt találkozásnak vagyok tanúja, s a bizalmas jelleget váratlan hazaérkezésem túlságosan megzavarta. Vontatott diskurzusunk idején ez a sejtelem fájó tudattá merevült. Néhány keserű megjegyzésem visszatetszést szült, és a látogatás hamarosan véget is ért. A vendég távozása után magam is elindultam az éjszakába, s csaknem hajnalig kóboroltam az utcákon, hidakon, érezve, hogy lelki világom összeomlás előtt áll.
Másnap reggel feleségem teljes nyugalommal arra kért, hogy adjam vissza a szabadságát, hogy azt tehesse, amit akar, ő mást szeret, és annak felesége lesz, gyermeket akar tőle. Az illető arra kérte őt, hogy a velem való együttélést szüntesse meg, legyen az ő felesége.”
Domokos Lászlóné még aznap elköltözött a szüleihez, de kérte férjét, hogy a közös lakást engedje át neki, mert az iskola miatt ott a helye. Néhány nap múlva – mondotta – visszajön, és számít férjének udvariasságára, hogy addig elköltözik.

Domokos László összetörtén, egy utazóbőrönddel, otthagyva értékes könyveit, iratait, kedves galambjait, egyik barátjához költözött. Májusban, megunva a tétlen várakozást, elhatározta, hogy tiszta vizet önt a pohárba. Fölkereste a hajdani vendéget, aki földúlta házaséletét : Bárdossy Lászlót, a később háborús bűnösként kivégzett miniszterelnököt, akkor kultuszminisztériumi tisztviselőt. „Ő a leghatározottabban tagadta, hogy szándékában lett volna feleségemmel házassági közösségre lépni. Tudtam, hogy nem mond igazat, de nem akartam a dolgot kiélezni.

Csak később tudtam meg, hogy a tervezett házasságot Bárdossynak az anyja akadályozta meg. Ő a fiának grófnőt vagy legalább is nagyon gazdag feleséget szánt; egy tanítónőt nem tudott volna a családjába befogadni.” Bárdossy másnap telefonon szemrehányást tett Domokosnénak, amiért – úgymond – a volt férjét odaküldte hozzá a házasságot kizsarolni.

Elválnak.

Második felesége Székely Aranka (1899-1977), akivel június 9-én kötött házasságot. Székely Aranka Erdélyből került a fővárosba, tanítónő volt ő is, Domokosné őt is alkalmazta iskolájában. Minthogy lakása sem volt, Domokosné lakást is adott neki. Domokos László ezt nem ellenezte, mert Székely Arankával már korábban megismerkedett Poliány Zoltánné lakásán, szűkebb társaságban, egy okkultista (spiritiszta?) összejövetelen.

1928-ban írja meg A szellem élete c. könyvét. Belép az alakuló Magyar Meta Psychikai Tudományos Társaságba. (A belépés időpontját nem ismerjük)
1930-ban megjelenik Magyar feltámadás című könyve. Ugyanebben az évben a Baross Szövetség című hetilap szerkesztőségi tagja, azután titkár, főtitkár, 1938-tól országos ügyvezető igazgató és 1942- től a Baross Újság felelős szerkesztője.

Szabadgondolkodásában odáig ment, hogy (amint Hollós József megírta Egy orvos élete címmel New Yorkban megjelent önéletrajzában – 1944), vele mint tanúval megjelent a református papnál, és bejelentette kilépését az egyházból. A kérdésre, hogy melyikbe kíván továbblépni, Domokos így válaszolt: „Egyikbe se. Felekezeten kívüli akarok maradni.” S elhatározását így okolta meg: „Azért lépek ki az egyházból, mert a tételes vallásokat és azok szervezeteit, az egyházakat, károsnak tartom az emberiség haladása, az emberek felvilágosítása és az egyetemes emberiség és testvériség szempontjából”

1941. Előadásokat tart.

Spirituális világszemlélet címmel. Szabadelőadás. Megjelenteti szerzői kiadásként, gyorsírói jegyzetek alapján.

1944-ben a nyilas uralom kezdetén a kereskedelmi kormány azért, mert kikeresztelkedett zsidókon segített, váratlanul felmenti állásából.
A felszabadulás után, a Baross Szövetségben viselt tisztsége miatt, nyugdíját elvonják. 1938-ban házát államosították, feleségének örökölt földjét betagosították; éppen a kitelepítést kerülte csak el. Foglalkozást kellett keresnie, hogy fönntartsa családját: Gábor fia még csak 12 éves volt, taníttatnia kellett. Jóval túl a hatvanon segédmunkás lesz.

1949. február 23-án beszüntetik a Magyar Meta Psychikai Tudományos Társaságot melynek akkor már elnöke dr. Domokos László. (Alelnök Tyrnaur Tivadar).

1957-ben rehabilitálják, visszakapja szerény közhivatali nyugdíját, sőt házát is, amelyet sikerült rendbe hoznia. Élete utolsó két évtizedében a Budahegy­vidéki ref. egyházközség főgondnoka volt.

1973. június 10-én hal meg, 91 éves korában

***

L. E. később is Bárdossy szeretője maradt. A siralomházban a Magyarországot háborúba vivő miniszterelnököt két nő kereste föl: a felesége – és Domokosné Löllbach Emma. „Olykor meglátogattam őt, mert emberszeretetből sajnáltam feldúlt élete miatt. Mikor 80 éves korában súlyos betegen feküdt, én juttattam őt kórházba, ahol meg is halt; temetését is én rendeztem.” – emlékezett róla Domokos László.

ekonyvtar.sk-szeged.hu
https://ekonyvtar.sk-szeged.hu/?docId=78949
Cs. Sebestyén Károly szerint: „ez volt az első számú szerelem, asszonyszerelem Móra életében” (SKM 1979. 6.).
Forrás: https://elipszilon.freewb.hu/a-szellem-kalandjai—fuggelek/