Elhallgatott spiritiszták 2/1.
Elhallgatott spiritiszták 2/1.

Elhallgatott spiritiszták 2/1.

Kornai Margit, az első magyar női filmproducer és spiritiszta médium

Kornai Margit, Kronémer Mária, Kroneemer Malvin Marjena (Munkács, 1883. február 28. – Budapest, 1953. november 23.) magyar színésznő.

Hány médiumot ismerhettünk meg eddig, aki Ukrajnában született?
Vay Adelma, Vay Eliza, Helena Blavatsky és most megtudtuk, hogy Kronémer Margit is…
Mert Ukrajna médiumkeltető?

A fiatal Kornai Margit színésztársával, Balogh Bélával (Fotó NFI)

Kronemer Márkus és Goldberger Róza (Teréz) leánya, Szepes Mária és Wictor Charon édesanyja.

Operaénekesnőnek készült, Merli H. Quirino olasz mesternél, továbbá Vukovich Arankánál tanult énekelni. Jászai Marinál drámai tanszakot végzett, majd beiratkozott Horváth Zoltán színésziskolájába. Innen elszerződött Szabadkára Pesti Ihász Lajoshoz koloratúr-énekesnőnek, majd Miskolcra Szalkai Lajoshoz, onnan Szatmárra Krémer Sándorhoz szubrett-primadonnának.

Budapesten 1906 október 30-án , a Terézvárosban férjhez ment Papír Sándorhoz, az újpesti Népszínház igazgatójához, aki azonban 1911-ben elhunyt, így Kornai önállóan vezette tovább az újpesti színházat. Később kabarét majd mozit bérelt. Ezután 1915. szeptember 25-én Budapesten, a Józsefvárosban férjhez ment Balogh Béla filmrendezőhöz és filmrendezéssel foglalkozott.
Később már önálló vállalatot alapított, amiből azután az Astra fi lmvállalat alakult.
1919-ben a Tanácsköztársaság alatt Balogh Béláné a „központosított dramaturgia” és a művészi bizottság titkára – legfőbb feladata, hogy ő, „aki már eddig is igen jelentős szolgálatokat tett a filmszakmának”, témakeresőként, kizárólag művészi szempontok alapján megfilmesítésre alkalmas, színvonalas témákat keressen. A Tanácsköztársaság bukása után a magyar filmgyártás több mint hét szűk esztendeje következik, amikor mindent eláraszt a külföldi film, a filmrendezők, színészek, filmes szakemberek színe-java pedig elhagyja az országot. Baloghné és férje a 20-as évek végén, és 1931-33 között szintén Berlinben mennek. Ebben az időszakban mindketten inkább befelé fordulva lelki, elméleti és spirituális dolgokkal foglalkoznak. Kornai
Margit ekkor írja álnéven a Testi betegségek lelki okai (1930) és Veszteglés az ismeretlenben (1931) spiritiszta című könyveit. Meghökkentő, hogy gyors észjárású, élelmes, agilis személyisége mellett az akkoriban oly divatos spiritizmus különös fogékonyságú és empátiájú, legendás médiuma is volt. Nagy spiritiszta baráti körükben Balogh Béla volt a körvezető, Kornai Margit pedig a legfogékonyabb médium. 1906. február 3-án áttért a római katolikus vallásra. Élete végén tisztviselő volt egy vállalatnál.

Kornai Margit a rendező

Kornai Margit filmtémák után kutatva rengeteget olvasott, és remek érzékkel érzett rá az izgalmasan egyedi, különleges szcenáriumokra. A magyar filmgyártás első forradalmi filmjének számító, „gyújtó hatású remeke” A császár katonái – Putty Lia egyetlen magyarországi filmszerepe –, melyet Kertész Mihály is szeretett volna leforgatni, végül Balogh Béla rendezésében készült el, Kertész pedig igencsak szívére vette – „téglát ragadva támadt neki” –, hogy egy jó szimatú nő nála hamarabb csapott le az 1918 őszén, az őszirózsás forradalom idején hiperaktuálissá vált darabra. Rövid idő alatt Baloghné „az egész szakma megbecsülését kivívta magának”, nagyra becsült és komoly tényező lett, akit szinte mindig az események epicentrumában találunk: jól illusztrálja ezt az Astra ellen 1918 év végén meghirdetett moziszakmai szakszervezeti bojkott is, mely a filmgyár két nagy női sztárjának (Bojda Juci, Mattyasovszky Ilona) méltatlanul alacsony javadalmazása ellen és a Baloghnéval szembeni méltánytalan bánásmód miatt alakult ki. Az Astra tőkés tulajdonosa ugyanis nem a filmek művészi színvonalát, hanem a filmekből befolyt hasznot tartotta elsődlegesnek, s ezért filmművészeti kérdésekbe is egyre nagyobb beleszólást követelt magának. A nézeteltérés odáig fokozódott, hogy felmondott Baloghnénak az általa alapított filmgyárban. Vajon gondolnánk-e, hogy több mint száz évvel ezelőtt Magyarországon a színésznők alulfizetettsége és egy női producer elbocsátása filmszakmai bojkottot robbantott ki? Azaz a szakszervezet tagjai „nem működhettek közre az Astra filmgyár termékeinek előadásánál” s ezen a tőkés-tulajdonos csak úgy tudott úrrá lenni, hogy eleget tett a béremelési követeléseknek, illetve Baloghnét visszahelyezte produceri-gyártásvezetői-dramaturgi munkakörébe. A Balogh házaspár egyébként még ugyanebben az évben átszerződik Magyarország akkoriban legjelentősebb filmstúdiójához, a Starhoz.

1935-től Balogh Béla 16 hangosfilmet rendez feleségével,

akivel elválaszthatatlan művészi alkotótársak voltak. Balogh szinte minden nyilatkozatában megemlíti felesége érdemeit – mint aki „leghozzáértőbb és legodaadóbb munkatársa rendezői pályáján”. Kornai Margit 1945-ben másodjára is megözvegyül. De ekkor sem adta fel: a fennmaradt üzleti levelezések tanúsága szerint Svájcban és Skandináviában próbált forgalmazót találni hangosfilmjeiknek. 1950-ben, 67 évesen három évvel a halála előtt – bizonyára anyagi megfontolásból is – ismét munkát vállal: a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat adminisztrátora (!) lesz. Munkakönyvébe „bemondás alapján” korábbi munkaköreit illetően az alábbi bejegyzések kerülnek: 1916-1921 – filmrendező; 1921-1927 – dramaturg; 1927-1938 – gyártásvezető és asszisztens; 1938-1945 – rendező és dramaturg. A magyar filmművészet egyik úttörő személyisége, hihetetlen tapasztalatokkal rendelkező alázatos munkása szinte utolsó leheletéig a filmgyártás közelében maradt.

A háborút Leányfalun vészelte át a család, ahol 1945 márciusában Balogh Béla meghalt. Megtörte az állandó fenyegetettség.

Kornai Margit túlélte a borzalmakat, olyannyira, hogy 1947-ben, lánya, Szepes Mária híres Vörös oroszlánja után egy évvel regénye jelent meg. Mindig vonzotta őt is a filozófia és a spiritualitás, ahogy az egész családot, sőt, az okkultizmusba is belekóstolt. Amikor a húszas években divatba jött Pesten is az „asztaltáncoltatás”, és nagy rajongótábora lett a művészvilágban a spiritiszta szeánszoknak, Kornai Margit elsőrangú médium volt.

De erről a következő részben

Források:
Nemzeti Filmintézet
Hangosfilm.hu
Szepes Mária Alapítvány

Download this article as an e-book

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Follow by Email
Facebook20
fb-share-icon