„Folytonos fejlődés az élet”
„A Szentlélek megkeresi úgy belül, – mint a kívülvalókat, és mindent felhasznál az igazság minél teljesebb megvilágítására, az isteni szeretet mélységes és igaz voltának megmutatására.
Minden lélek egy-egy tükre a Szentléleknek; de fájdalom, az emberi érdekek és okoskodások nagyon elhomályosítják ezt a tükröt- úgy, hogy az az emberi „én” mellett csak mint tökéletlen árnyék jelenhetik meg, mint az „én”-nek kísérője. Sajnos, ez a legnagyobb eshetőség a földön; a bevett vallásoknál és alakulatoknál sablonossá kell válnia annak az eszmének, melyet semmiféle emberi agy és emberi szív meg nem érthet, fel nem foghat, mert méreteiben és erejének hatalmas sugárzásában emberileg utolérhetetlen.

Ennek korlátokat sem állíthat fel az ember semmiképpen, mert minden emberi szempont csak az egyéniség befogadóképességéig terjed; azon túl, azt hiszi az értelem, nincs semmi. […]
…az ember is, amikor még éretlen, amint megismeri az igazságnak egy darabkáját, azt hiszi, hogy már birtokában van az egész igazság, és ezzel a hittel megtalálja a mennybe való feljáratot, mert szerinte a menny leért a földre. Tudatában tehát határt szab ennek, és azt mondja: nincs tovább.
Ez a dogma. Amikor pedig a fejlődés útján előbbre jutott, és tisztultabb értelmével kissé mélyebben belehatolt az igazságba, azt tapasztalja, hogy éppen olyan messze van a valóságtól, mint azelőtt.
Folytonos fejlődés az élet. És az élet vándorútján sok-sok állomást elhagyunk- mindig azzal a céllal, hogy valamivel ismét közelebb jutottunk a végcélhoz: Istenhez.
Az ember szelleme mélységes, és természetében éppen olyan kikutathatatlan, mint maga az Isten. Mert kiszámíthatatlan fejlődések, eshetőségek, gyönyörűségek, boldogságok és szépségek csírái vannak elrejtve isteni természetében. És ezeknek kiapadhatatlan forrásai nyílnak meg minden egyes lélekben, ha megtérése által Istennel összeköttetésbe jut. Azonban ugyanígy a gonosz eshetőségek is erőre kaphatnak, ha az istennel való kapcsolat megszakad. Mert fejlődni lehet a rosszra is. Azonban az emberi ész ezeket az esélyeket még nem tudja nyomon követni. Hisz még az önmaga eshetőségeit sem képes sem a jóra, sem a rosszra tökéletesen meglátni, mert csak a saját látóhatárán belül képes tájékozódni.
Az életben- amint láthatjátok- vannak jobb belátással bíró lelkek, és vannak igen szűk látóhatárral rendelkezők. Ezek a maguk kicsiny igazságának tudatában rendesen a legtürelmetlenebbek, a leghangosabbak és a legszigorúbbak. Ezek még nem tudják azt, hogy az ő látóhatárukon túl is van világ, mégpedig értékes és szép világ; nem tudják, hogy van élet és fejlődési lehetőség, mivel azt ők még nem látják, oda behatolni nem tudnak.
Amikor azonban már ennek az igazságnak ismeretére ők is eljutottak, csendesebbekké, belátóbbakká, elnézőbbekké lesznek szűkebb látókörű testvéreikkel szemben; és akkor ők is elismerik és hangoztatják, hogy bizony sokkal több titok van az ég és föld között, mint azt az ember elgondolni képes.
Így van ez az isteni bölcselet megismerésével úgy a földön, mint a föld felett. A látóhatár folyton tágul, a befogadóképesség nagyobbodik; és mi, akik valaha szintén megesküdtünk volna arra, hogy csak addig van a világ, ameddig ellátunk, és csak az létezik, amit fel tudunk fogni: mindig alázatosabb hittel emeljük fel tekintetünket Atyánkhoz, Istenünkhöz, várva, hogy felemelje a titkok sokrétegű fátyolát, mely minden lebbenésével csodálatos szépségekkel ajándékozza meg értelem- és érzelemvilágunkat.
Mert bizony sok van elrejtve, letakarva előttünk, szellemek előtt is abból a csodálatos gazdagságból, mellyel a mi Atyánk, Istenünk rendelkezik. Azonban ahogyan haladunk és fejlődünk, úgy vezet bennünket beljebb és beljebb az Ő világába, az Ő országába; és mi elálló lélegzettel és csodálattal állunk meg minden egyes alkotása előtt, hogy a legnagyobb gyönyörűséggel megtanulhassuk azt, hogyan és miképpen élhessünk vele: mert az már a miénk, nekünk adja az Isten, hogy örüljünk és boldogok legyünk.”
A Névtelen Szellem közleményei. Eszter médium útján. II. kötet /3. A Szentlélek munkája
A Pozitív Gondolatok oldalainak szöveg- és képszerkesztését Évinek köszönhetjük.





























































