Pozitív Gondolatok 85.

„Nem vagytok tehát elhagyatva, testvéreim;

nem vagytok magatokra hagyva az életben, mert isten ígéretet tett nektek, embereknek ebben a zűrzavaros cháoszban. […]

          Azok a szellemek, akik teleírt lapok módjára körülvesznek benneteket, nem alakíthatják a ti sorsotokat, nem folyhatnak bele a ti jövőtökbe- hacsak Isten erre őket fel nem használja-, de befolyhat az Isten akaratát teljesítő, az Isten gondolatát valósággá alakító jó és igaz erőhullámzás, amely lélekről lélekre megmozdítja a jó érzéseket, a szeretet érzését, a segítő érzést; lélekről lélekre megvilágosítja a szellemi értelmet- és új világokat tár fel előttetek, új eshetőségeket teremt, hogy megsegítsen benneteket.

          Ezt a jövőt nem képes nektek semmiféle jövendőmondó megmondani; ezeket az alakulásokat nem láthatja senki, mert ezek Istennek titkos műhelyében hullámzanak, ragyognak; az örök élet világában halmozódnak fel, ahonnan ha csak egyetlen szikrácska hull is a sötét bizonytalanságban vergődő lélekre, érzése szerint máris azt hiszi, hogy a mennyország nyílt meg részére.

          Ha tehát Istennek egyetlen gondolatában, egyetlen megmozdulásában egy egész örökélet sugárzik felétek; a segítésnek, a megújulásnak egész fénytengere özönlik reátok, akkor miért keresitek sokszor a sötétségben élőkön keresztül a bizonytalanság világában azt a bizonyosságot, amelyhez a lelketek hozzá akar tapadni?!

          A ti jövőtök Isten ígéretében van lefektetve. Higyjetek, bízzatok hát Istenben, és tartsátok ébren a lelketek reménységét; s ne engedjétek, hogy az ellentéttel való megütközés kiverje a lámpásaitokat a kezetekből, hogy megszűnjenek világítani.

          Tartsátok magasan azt a szövétneket, amelyet Isten a lelketekben a teremtés pillanatában elhelyezett: a reménység szövétnekét; tápláljátok a hitnek olajával; és amikor keményen kell küzdenetek, amikor a lelketek elfárad a küzdésben, és a bizonytalanság, kétségeskedés, sőt, a kétségbeesés mint sötét szárnyú denevérek rajzzák körül a lelketeket, és azok a gondolatok, amelyek ilyenkor az emberlelket mintegy sötét fátyolba takarják- úgy, hogy nem látja a kivezető utat, s nem látja a lehetőséget, amely őt a bizonyosságba, az enyhületbe vezethetné-, óh, akkor tartsátok magasan a reménységnek mécsesét, és hívjátok az Urat segítségül! Hiszen Ő adta nektek az ígéretet!

          Mint ahogy éjfélkor van a legsötétebb, a legmélyebb éjszaka, úgy a ti lelketeket is ezek a kétségek, ezek a fájdalmak, ezek a bizonytalan lehetőségek sokszor mint riasztó éjféli árnyak veszik körül; ilyenkor lángoljon fel a lelketekben az Úrnak az az ígérete, hogy az Ő szabadítása közel van azokhoz, akik Őt kérik, akik Őt keresik. Ilyenkor imádkozzatok, és Isten az Ő fénylő világából elküldi a segítő szikrát, amely megvilágítja előttetek a bizonytalannak látszó jövőt, és kiemel titeket ezekből a szomorú állapotokból: mégpedig nemcsak lelkileg, hanem a ti testi, nyomorúságos, szenvedő állapototokból is.

          Ő a legnagyobb bizonytalanságból is kiemel a bizonyosságra; a legsötétebb lehetőségeket is megváltoztatja világos, kivezető úttá; a kétségbeesést örömre és boldogságra változtathatja át segítségének egyetlen szikrájával. Hiszen szellemről szellemre terjed az Ő akaratának, elgondolásának hullámzása; és mint ahogyan a villám az egész látóhatárt bevilágítja, úgy Isten akaratának egyetlen mozzanata az egész világmindenséget átvilágítja, és megváltoztatja a sorsokat, állapotokat, s újjáteremti azokat a lehetőségeket, amelyek közepette már a kétségbeesés kezdte győzelmi torát megülni.”

Hit, remény, szeretet. A Névtelen Szellem tanításai Eszter médium útján. II. Remény/2. Isten ígéretei

A Pozitív Gondolatok oldalainak szöveg- és képszerkesztését Évinek köszönhetjük. A felolvasást is.