Ima Adelmától, idézet a Névtelen Szellemtől 84.
Ima Adelmától, idézet a Névtelen Szellemtől 84.

Ima Adelmától, idézet a Névtelen Szellemtől 84.

MEGEMLÉKEZÉS (129)

IMA a Hephatából – Adelma

Ne felejtsd el soha,
én szívem,
hogy Isten mindig jelen van
és nem hagy el soha;
és ha az egész világ
megfeledkeznék is rólad,
ha már egyetlen ember sem
gondolna rád,
ha egyedül és elhagyatva állanál,
akkor is volna Egy,
aki nem feledkeznék meg rólad
és nem hagyna el:
a te mennyei Atyád!
Igen, édes Istenem,
ezt akarom folyton
elmémben tartani
és állhatatosan megmaradni a hitben,
hogy Te, édes jó Istenem,
el nem hagysz engem soha,
és hallod segedelmedért esdő szavamat.
És ha mégoly sötét
és keserves napok következnek is reám,
ha kétségbeesés és kín
marcangolja lelkemet,
ha a kísértések
hullámzó tengerként vesznek körül,
akkor is erősen
fenn akarom tartani hitemet,
és nem akarok ingadozni.
Tekintetemet Hozzád emelve
akkor is hittől áthatva
így akarok kiáltani:
„Csak hadd háborogjon és tomboljon
körülöttem az élet vihara,
bennem lakozik az én erős Istenem,
és én őbenne!” Ámen.

*

Nagyon ráérsz az emberekkel szót szaporítani, de Isten számára alig van egy kis időd!

„Az ifjúságnak ez az érzése nem betegség, mint azt sokan mondják, hanem szárnypróbálgatása felfelé. Akár kifejezésre jut, akár nem, akár csalódás kíséri, akár beteljesülés a szerelmi érzést: az mindenképpen a lélek egyéni fejlettségét, fokozatát tükrözteti vissza. Szerelmükben – amint említem – a nagy, nemes és fennkölt lelkek is csalódnak, mert ez olyan érzés, amelyet sokszor felhasználnak céljaik elérésére a törvényeket kiegyenlítő szellemi hatalmak, az őrszellemek, hogy védenceiket, az elmaradt férfi vagy női lelkeket a másik nem által ezen az úton emeljék ki hosszú kábulatukból, tespedésükből vagy gyakori visszaesésükből.”

84. IMA Adelmától, idézet a Névtelen Szellemtől - Hephata - 129

Download this article as an e-book

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük