A Feltámadás misztériuma 7.
Ma Nagyszombat van. Érdemes végiggondolni mi történt e napon?
Hogy a lelkünkben mi történik ezen a héten, azt megpróbálom Adelma segítségével a HEPHATA-ból vett napi imákkal, és a Névtelen Szellemtől Eszter médium által kapott gondolatokkal megsegíteni.
Tehát Húsvétig minden nap lesz egy Adelma ima, és az ünnepnek, valamint az Úrvacsorának misztériuma részletekben a Mikor a lélek ünnepel c. kötetből. És miután ‘javasolt’ az Úrvacsora a hét vége felé, így hát annak is napokra felosztott részletei.
VAY ADELMA: NAGYSZOMBAT; Luk. 29:62
„Ez időtől fogva az embernek Fia ül az Isten hatalmának jobbja felől.”
Mindent legyőztél Uram, Jézus Krisztus. Most már az Isten hatalmának jobbja felől ülsz; diadalmaskodtál minden bűn, minden szenvedés és a halál fölött; az Atya dicsőségében vagy. A Te képed megdicsőülten ragyog előttem, én Megváltóm! Én is győzedelmeskedni akarok a bűn, a szenvedés és a halál fölött, és követni akarlak Téged, és Te, Uram Jézusom, hozzám is úgy fogsz majd szólani, mint a keresztfán függő latorhoz, mert hiszen az én irántam, szegény bűnös iránt való szeretetből is ontottad véredet és szenvedtél halált. Küzdeni akarok, mert csak küzdelem árán lehet a mennyet kiérdemelni, óh Istenem, segíts át a földi élet küzdelmem és bűnein, adj nekem a Te isteni erődből, mert gyenge vagyok és magamtól semmi jóra sem képes. Tartsd fölöttem védő ezedet Hozzád való zarándoklásom útján. Ámen.

HÚSVÉT – ISTEN ÁLDOZATA KRISZTUSBAN 7.
Ne tartsátok azt meg magatoknak, hanem adjátok oda a szeretet oltárára. Mert amit a szeretet oltárára áldoztok önmagátokból, annak eredménye megmarad a ti részetekre. Mert amit szeretetből feláldoztatok, amit szeretetből odaadtatok, azt valósággá tettétek. És ezzel a valósággal, amit talán most nem láthattok – mert hiszen lelki értékek ezek, s földi szemeitekkel nem láthatjátok ezek eredményét – olyan magokat hintettetek széjjel a természet világában, amely folyton alakulva, nagyobbodva, tisztulva és igazabbá válva, a ti elkövetkező életetekben, az örökkévaló életben megtermi a maga gyümölcseit. Ha azonban sohasem cselekedtek szellemi értékű cselekedeteket, ha nem az Úr akarata szerint, nem az ő parancsolata szerint, hanem a saját tévelygő lelketek szerint cselekedtek a mulandóban múlandó és értéktelen dolgokat, akkor üresnek és kifosztottnak fogjátok látni a földi életeteket, amikor majd a szellemi világból tekintetek vissza. És sok keserű könnyhullatással bánjátok majd meg, hogy elmulasztottátok az alkalmakat, és nem nyitottátok ki a szíveteket az Örökkévalónak, hogy Ő cselekedhessék a ti érzéseiteken keresztül örök értékű dolgokat, amelyek a boldogság gyümölcseit termik meg számotokra.
Testvéreim, mint ahogyan senki a megtörténtet meg nem történtté nem teheti, úgy Isten is önmagából ad, amikor az emberek bűneit megbocsátja. Ti emberek vagytok, és ti is vétkeztek egymás ellen; lépten-nyomon vétkeztek a szeretet ellen, és azt mondjátok: „meg kell bocsátani, mert a szeretet ezt írja elő”.
De vajon lehet-e mindenkor megbocsátani? Az önmaga erejéből az ember soha meg nem bocsáthat, hanem csak azzal az Istentől való szeretettel, amelyet a lelkében érez, töltheti be azt a rést, azt a hiányt, amelyet az ellene vétkező ütött. Nos tehát, ha te vétkezel a te embertársad ellen, követelheted-e hivalkodóan, hogy neked meg kell bocsátania? Vajon egyáltalában követelheti-e egyik ember a másiktól, hogy az önmagából adjon oda valamit?
Mert aki szeretetből megbocsát, (hiszen másképp nem is lehet), az önmagából ad valamit: a legnagyobbat, a legértékesebbet adja oda annak a hiánynak betöltésére, amelyet a vétkező ütött.
Nem kötelessége-e tehát annak, akire nézve ez a bocsánat kívánatos és kedves, elsősorban közelednie a megbántotthoz a lelkének minden jóravaló igyekezetével, minden megbánásával, minden töprengésével, minden kétségeskedésével és reménykedésével?
De én ezt nem úgy akarom előttetek szemléltetni, mint kötelességet.
Mert hiszen a kötelesség a ti fogalmaitokon keresztül rideg teher, amely rátok nehezedik, amelynek a legtöbbször nem tudtok eleget tenni. Egy egészen más szót kellene erre kitalálni, hogy ezt a lelketek előtt nyilvánvalóvá, szemlélhetővé tegyem.
A szeretetnek, az igazságnak, a jóakaratnak, a szomorúságnak és a bánatnak vegyülékéből összeállított érzésnek kell útnak indulnia, mielőtt még az ember szavakat keres, módokat és alkalmakat kutat, hogy embertársához közeledve annak bocsánatát kérje.
Mert hiszen tudjátok, hogy ha egymás ellen valamit vétettetek, akkor egymás lelkében űrt vágtatok. Különösen, ha a szeretetet bántottátok meg, különösen, ha az igazság ellen cselekedtetek valamit, az olyan eltávolodás, az az összekötő kapcsolatnak olyan nagy megszakítása, amelyet megint eggyé tenni sok fáradság, sok munka. Sok fájdalommal lehet csak az ilyen szakadást kipótolni, összeforrasztani, és ezt a munkát az egyiknek, akitől a bocsánatot kérik, és a másiknak, aki a bocsánatot elnyerni szeretné, közösen kell elvégeznie, mert megbánás nélkül nincs bocsánat, bocsánat nélkül nincs engesztelés.
Mert hiszen a bocsánatadás kimondásával, amikor egyszerűen azt mondjátok „megbocsátok, mert meg kell bocsátanom“, még nincs semmi elintézve. A megbocsátás még csak a lehetőséget nyitja meg annak, hogy engesztelődés, egybehangzó együttérzés, a gondolatok és érzések összeszövögető munkája
megkezdődhetik, és ez a munka kiépítheti az elmulasztottakat, a már szeretetben eddig is elért eredményeket.
Mikor a lélek ünnepel: HÚSVÉT – ISTEN ÁLDOZATA KRISZTUSBAN 7. – Folytatás holnap

AZ ÚRVACSORA MISZTÉRIUMA 7.
Óh, könyörögj értünk, Uram, hogy amint az egy kenyérből ettek, amely a te megtöretett tested, egy pohárból ittak, amely a te kiontatott véred a bűnök bocsánatára, úgy ők is egyek legyenek.
Mint ahogyan a testnek részei egy célt, egy akaratot követnek, úgy ők is a te akaratodat kövessék, és azt a célt keressék, amelyet mindnyájunk elé Te szabtál! Áldd meg őket, erősítsd, gyógyítsd, bátorítsd, világosítsd meg őket, hogy el ne tévelyedjenek. Hanem minden szódra figyelve megtalálhassák azt a módot, ahogyan hozzád szólva, a te akaratodat keresve a te feleletedet várják, amely felelet őket mindenkor elvezérli az élet göröngyös útjain. Nyisd meg az ő szívüket mindenkor a te szent igéd előtt, nyisd meg az ő szívüket a szeretet előtt, amelyet Te az ő szívükbe plántálni akarsz. Emeld fel az ő lelküket, hogy elhagyhassák a múlandó világ értéknélküli dolgait. És az örökkévaló élet általad nyújtott örök értékű igazságaival törődjenek, s azt vigyék bele az életükbe, a szerint cselekedjenek, és mindenkor azt keressék, ami előtted kedves. Tedd az ő szívüket, lelküket eggyé, és Te őket, amikor együtt vannak s hozzád könyörögnek, a te kegyelmed és irgalmasságod szerint mindenkor hallgasd meg! Segítsd őket az ő gyengeségükben, vezesd ki őket tévelygéseikből, és erősítsd meg őket a jóban, világosítsd meg az igazban, hogy mindenkor, mindenben a tieid lehessenek. Nekem pedig, gyenge szolgádnak adj erőt, hogy az ő lelkük előtt a te szent igazságodat hirdethessem. Hogy ezek által az igazságok által megtisztulhassanak, megigazíttassanak, felemeltessenek a te kegyelmedbe, a te irgalmadba. Hogy a tieid lehessenek mind múlandó életükben, mind haláluk után az örökkévalóságban, ahová őket visszavárod, hogy az ő hitük, reménységük a Jézus Krisztus által valóra válhassék, és a te irgalmasságodból beteljesedhessék.
Ámen.
Könyörgök pedig az én törékeny eszközömért is: tartsd meg őt a te szolgálatodban, ameddig a te irgalmasságod jónak látja.
Tartsd meg őt a te gyenge szolgádnak szócsövéül, eszközéül; hasd át az ő lelkét a te világosságoddal. Bontsd ki előtte a te szent ígéreted, hogy az ő lelke ehhez támaszkodva megerősíttessék, hogy mindenkor tudjon, és soha el ne feledkezzék arról a szolgálatról, amit eléje adtál. Amit az ő lelke elvállalt, és amit az ő lelke, a test gyengeségeivel küzdve, a világ akadályaival harcolva – Te tudod azt, hogy gyengén – igyekezett és igyekszik mindenkor úgy cselekedni, ahogy előtted kedves. Áldd meg, erősítsd meg és igazítsd meg őt is, hogy legyen és maradjon a te szolgálatodban, ameddig Te az ő idejét elérkezettnek nem látod, hogy szolgálhasson Tégedet teljes szívével, teljes lelkével, testének és lelkének minden erejével!
Ámen.
Mikor a lélek ünnepel: HÚSVÉT – AZ ÚRVACSORA MISZTÉRIUMA 7. – Folytatás holnap
HANGZÓ BIBLIA – Halász Judit felolvasása
Nagyszombat
Hangzó Biblia a Pannonhalmi Bencés Főapátság felügyeletével és fordításában megjelent Biblia szöveghű felolvasása az Újszövetségi Szentírásból Halász Judit hangján. (A protestánsok is nyugodtan hallgathatják.)
Az egész Nagyhét minden napja fel lesz téve.
Nagyszombat.
Keresztre feszítése után Jézust egy közeli sírba fektették, és teste ott maradt egész Nagyszombaton. Számos templomban húsvéti virrasztást tartanak, ahol a hívek imára, felolvasásra, valamint a Krisztus fényét jelképező húsvéti gyertya meggyújtására gyűlnek össze.
Download this article as an e-book