Prohászka Antal (1824-1880)
Antal médium 1824-1880 szabó, nős, író és beszélő médium.
A csehországi Budweis nevű városban született katolikus szülőktől. Anyja különösen nemeslelkű, vallásos asszony volt, atyja a helybeli katonai fegyvertár bognárműhely vezetője csekély jövedelmezés mellett. Négy gyermeke lévén, a legidősebbet, Antalt, az elemi elvégzése után gyenge testalkatánál fogva csak szabómesterségre taníttathatta. Tizenötéves korában felszabadult és vándorútra ment Prágába, Bécsbe és végül Pestre, ahol végleg letelepedett mint önálló mester és egy elhalt szabómester özvegyét vette el, vele együtt megkapván a műhelyt és ennek, az intelligens középosztályhoz tartozó törzs-megrendelőit – ügyvédek, hivatalnokok, bírák és valamennyi szeminárium pap – is. Ezek szívesen eldiskuráltak az egyszerű szabóval nemcsak a napi eseményekről, de a tudomány
körébe vágó kérdésekről is, mert Antal ezekben is otthonosnak
érezte magát. A hatvanas évek vége felé azonban lassan-lassan
úgy megcsappant a megrendelők száma, mint tavasszal a hó. Antal
azonban nem búsult, mert akkoriban már ismerte a spiritizmust,
amely az ő Istenben való hitét, benne való bizalmát nagyon
megszilárdította. És lám, amidőn annyira leolvadt megrendelőinek
száma, hogy már az üzlethelyiség bérét is alig tudta megkeresni,
beállott a kedvező fordulat: a „Szt. István betegsegélyező
Egylet” közgyűlése – az elnök jelöltjével szemben – őt választotta
meg az egylet számvevőjének tisztes fizetés mellett. Így mintegy
tíz évvel halála előtt abbahagyta a szabóságot, jobban mondva, a
szabóság hagyta el őt éspedig azért, mert ha a mesterségből kellett
volna tengődnie, nem munkálkodhatott volna mint médium, és
nem szolgálhatta volna a Szellembúvárok Egyletét, amelynek ő
lett a lelke. Tisztázta a szeánszok jegyzőkönyveit, és sajtó alá rendezte
azokat a megindítandó „Reflexionen aus der Geistenvelt”
és a kiadásra készülő „Reformierende Blaetter” című könyvek
számára. Emellett az Egylet számadásait a legnagyobb pontossággal
vezette, elintézte a külföldi és belföldi levelezéseket, és
mindenekfölött szolgálta az Egyletet, eleinte mint író- és később
mint transzbeszélő médium. A vezérlők éveken át képezték ki beszélő
médiumitását, amely több fejlődési fázison ment keresztül.
Tetőpontját akkor érte el, midőn Máté és Márk evangéliumának
magyarázatát közölték általa. 1878. októbertől 1879. áprilisig
MÁTÉ-, és 1879. augusztustól 1880. májusig MÁRK evangéliumát.
Ugyanezen hónap 18. napján be is fejezte földi pályáját, amit
a gyászjelentés végszava így foglalt össze: „Antal nevét bizonyára
az Úr kegyeltjei és Isten prófétái között fogják emlegetni.”
Prochaszka Antal
a budapesti spiritiszta társaság titkára.
Munkái:
1. XI Thesen a Spiritismus und seine Anhänger. Beantwortet. Pest, 1873.
2. Reflexionen aus der Geisterwelt. Durch die Medien des Vereines «Geistige Forscher» in Budapest. Ein Werk für geistige Wissenschaft und Belehrung. Herausgegeben vom Vereins-Comité. Budapest, 1873., 1875., 1876. Három kötet. (Többek közreműködésével, kiknek czikkei álnvé alatt jelentek meg.)
