Szellemi Búvárok Pesti Egylete – megalakulás 1871. aprilis, megszüntetés 1946 december
Vay Adelma, és Vay Ödön, a túlvilági vezetők javaslatára 1871. április 21-én Budapestre utaztak, ahol aznap megalakult a „Szellemkutatók Egyesülete” Vay Ödön, Vay Katalin (Katharina von Geymüller, Vay Ödön édesanyja) és Vay Adelma részvételével. Az alakuló ülésen az egylet szellemi vezetői Adelma útján megható programot is adtak, amit szó szerint közlünk.
Jóval később 1934-ben kiadtak egy alapszabályt: A Szellemi Búvárok Pesti Egyleté-nek alapszabályai címmel
Tóvölgyi Titusz helyszíni beszámolója az ominózus eseményről – Tóvölgyi később az Égi Világosság újságírója lett
„Már nem emlékszem, kinek a megbízásán keresztül bocsátottak rendelkezésünkre minden szempontból megfelelő szobát, mert vagy túl kicsik voltak az apartmanjaink, vagy zajos utcákon helyezkedtek el.
A tágas szoba ablakai részben az udvarra, részben a kertre néztek. A falakon szentek képei voltak kirakva, amelyek a gazdag katolikus házigazda jámborságáról tanúskodtak. Minden a legnagyobb tisztaságú volt. Maga a mester és a feleség mindannyiunk csodálatát váltotta ki – félelmetes pátriárkák, bibliai alakok tűntek fel bennük. A legszívélyesebben fogadtak minket, idegeneket – eltelve a mennyei kegyelem előérzetével, amelyet házukra kellett adni.
Végre megjöttek Vayék. Minden szem rájuk szegeződött… tekintetük a tiszteletreméltó idős házaspáron maradt (házasasszony; a szerző megjegyzése), akik meghatottan és boldogan fogadták őket.
Az előkelő vendégek (Vayék) mindenkivel barátságosak és szívélyesek voltak. A kis terem megtelt. Egy ima után Adelma írni kezdett: két ujjal tartotta a ceruzát, és csodálatos gyorsasággal az egyik lap a másik után láthatóan automatikusan íródott. Néma, áhítatos csend uralkodott; hallani lehetett a papír recsegését.
Írás közben Adelma gyakran körülnézett az egybegyűlteken anélkül, hogy megállította volna a kezét. A legérdekesebb lett volna vizuális médiumon keresztül meggyőződni a Magas Szellemek jelenlétéről, akik kétségtelenül részt vettek az összejövetelünkön, és akiknek jelenléte megteremtette az áhítatos harmóniát az általános hangulatban, amely ahhoz szükséges, hogy elnyerjük azokat a magasztos megnyilvánulásokat, amelyek megadják az alapvető törvényeket. megalakítandó egyesületünkhöz adott. Végül Adelma kezéből kiesett a ceruzája, és a következőket olvasta nekünk:
„Az egyletnek szellemi fejei vannak. A szellemi fejek: Jézus, Mária, Buddha. Krisztus oltalma alatt vezetik az egyletet: Mária, Buddha; Adelma médiumitása által pedig kormányozza Ödön, kinek helyettese Adolf, akin egylettel akaratunkat, óhajunkat közli. Minthogy mi, Adelma és Ödön vezetése alatt oltalmat és védelmet ígérünk, kötelességünknek tartjuk, hogy rólatok szellemileg gondoskodjunk. Mindenben és mindig Krisztus lesz a mi példaképünk, aki szegény, elhagyatott és megvetett volt e Földön, kinek országa tisztán szellemi volt. Dolgozott, hogy megélhessen, mert Ő Isten fia létére ácsmester volt e Földön, s habár órákig imádkozott elragadtatásban, látták dolgozni is. Szeretett mindenkit s nem taszította el magától a bűnöst sem, hanem intette őt; a megátalkodottat azonban Istenre és Isten törvényére bízta. Amíg egyrészről a felebaráti szeretetet hírdeté, másrészről tisztelettel viseltetett a császár, a földi törvények és a Földön fennálló társadalmi osztályok iránt is. Intette a gazdagokat, hogy segítsék a szegényeket, de sohasem parancsolta ezt, és azt mondotta boldognak, aki őt követi. Íme, látjátok, hogy Krisztus tisztelte a törvényt, a fennálló rendet; sohasem találtak benne felforgatási vágyat, sem szenvedélyt. Azt parancsolta tanítványainak, hogy maradjanak szegények, mert ismerte a gazdagság veszélyét az emberekre nézve; mindig óva intette őket, hogy szellemi javak közléséért anyagi javakat ne fogadjanak el; figyelmeztette, hogy testi életük fenntartásáért dolgozniuk kell és se tanításaikért se gyógyításaikért pénzt ne kívánjanak. Mindezeket mi is mondjuk tinektek. Legyetek megelégedve az állással, melyet Isten tinektek adott; ne szégyelljétek se a szegénységet, se a világ megvetését; dolgozzatok az életért, de szellemi szolgálataitokért, tanításaitokért semmit el ne fogadjatok. Szellemet – szellemért!
Ez legyen a jelszó.
Mi szellemileg adjuk nektek, ti szellemileg adjátok tovább és vegyetek érte a szellemi jutalmat. Sohase várjatok magasabb szellemektől pénzszerzésre vagy anyagi jólétetek előmozdítására irányuló tanácsokat, csakis alantasabb szellemek engedik magukat ily csábító ígéretekre ragadtatni. Szellemi örömöket és adományokat akarunk veletek közleni, amennyire elbírhatjátok, és amennyit jótetteitek által megérdemeltek; szellemi boldogságot és elragadtatást. Lám Amerikában 60-70 személyből álló egyletek zavarodtak meg, mert alantas szellemek által anyagi hasznot célzó kísérletekre és pénzbeli üzérkedésre csábíttattak. A médiumok pénzért írnak és adományaikkal – azokat színpadra víve – kereskedést űztek. Így jutottak a pénz szeretete által lealacsonyító tévutakra. A szegénynek azt mondjuk: „Légy elégedett és munkálkodjál; bízzál Istenben, aki nem feledkezik meg senkiről, s gondoskodik rólad is. A gazdagnak pedig azt mondjuk: „Segíts, segíts a szegényen; tégy annyi jót, amennyit tehetsz!” A gonosznak mondjuk: „Térj meg, ismerd be és bánd meg a te bűneidet!”
A jónak: „Légy még jobb” A betegnek: „Meggyógyulsz, ha hiszesz Istennek és az ő fiának erejében”. S hozzátesszük, semmi farizeusi látszatot, titokzatoskodást, dogmáskodást be ne bocsássatok a ti körötökbe. Legyetek őszinték, nyíltszívűek, derült kedélyűek Isten és emberek előtt. A spiritiszta egyletek gyakran esnek dogmáskodásba, álszenteskedésbe és rajongásba; ezek a gonosz hatásának következményei, és kártékony befolyással vannak az emberekre. Tekintsétek komoly és mély tanulmánynak a szellemtant, amin például a médiumok és minden rajtuk mutatkozó tünemények tanulmány tárgyát képezhetik, csak ne csináljatok a spiritizmusból rajongó vallási felekezeteket; mert egy vallásotok már van Krisztus által. Tehát a keresztény, a zsidó, a pogány legyen egy a hitben.”
A Szellemkutatók Társaságának alaptörvényei, Budapest, 1871. április 21., Vay Adelma
Az Egylet korszakai 1906-ig:
1./ Az 1871-i alapítástól dr. Grünhut Adolf 1906. október 29-i elhalálozásáig terjedő első időszak pontos történetét maga dr. Grünhut Adolf írta meg az Égi Világosság „Csevegés a kandalló mellett” című tárcacikk sorozatban, amit aztán az Egylet „Tanulmányok a Spiritizmus Köréből” című kétkötetes könyvbe sűrítve kétszer is kiadott. A legújabb kiadás itt a könyvblogban megrendelhető.
Néhány kiemelés:
a./ A sajtópert követően az egylet létszáma 30-40 főre emelkedik.
b./ 1873. március 2-án a Bp., Wesselényi u. 30 szám alatti földszintes ház (Hrsz. 4295) kertjében bérleti jogon létesített földszintes építmény egyleti székhelyként felavatásra kerül. Ezt 1904-ben lebontják és az ülések ezután Grünhutnak Árpád utcai lakásában, az ő halála után az egyik tag Sas u 9. szám alatti lakásában vannak 1914 november 8-ig, amikor is felavatásra kerül az egylet Budán, Tégla u. 13. szám alatt saját költségen felépült földszintes székháza (Hrsz.: 13271, ma: Fényes Elek u. 9-11. szám. rajta emeletes irodaház.)
c./ 1873-ban a Reflexionen aus der Geisterwelt (Visszapillantások a szellemvilágból) 3 füzetének, 1878-ban pedig a Reformierende Blaetter (Jobbá változtató lapok) 7 kötetének közreadása megindul;
d./ 1898 decemberében megjelenik az Égi Világosság, az Egylet havi lapja, szócsöve és 46 éven keresztül (az utolsó szám: 1944 december) ontja a szellemi tanításokat. Első főszerkesztője Tóvölgyi Titusz író, hírlapíró, aki a lapban kezdi el sorozatban magyarázni a „Szellem, erő, anyag”-ot.
Vezető médiumok az Egyletben (1906-ig):
Adelma: báró Vay Ödönné szül. Wurmbrand Adelma grófnő (1871-1925),
Antal: Prohászka Antal, egyleti titkár (1871-1880),
József: Merényi József, 1907-től haláláig az Egylet elnöke, 54 évig pedig annak vezető médiuma. (1876-1930),
Pál: Pátkai Pál, 1925-től haláláig az Égi Világosság szerkesztője is (1914-1942),
Eszter: Bőhm Mihályné született Papp Eszter a Névtelen Szellem által közöltek médiuma (1933-1977).