"Az Evangéliumi Spiritizmus, a Szentlélek kijelentése. Letisztult keresztény hit és erkölcsbölcselet, valamint lélektan: a bűn felismerésének és a bűntől való szabadulásnak mélylélektana. Nagy, értékes, és tiszta világosság, mert magas világok ismereteit, Isten akaratát és Isten törvényeit közli és mutatja meg e szerencsétlen bűnben élő világnak, észérvekkel is alátámasztva a megtérés szükségességét."
A SZÍNEK
A SZÍNEK

A SZÍNEK

Vajon milyen jelentőségük van a színeknek az életünkben? Mit ír a Névtelen?

Utánanéztem.

Esztertől ezt olvassuk:
“A szellemi szimbolisztikában a színek az érzéseket jelölik és így a ragyogó, tündöklő színek az érzések finomságát és teljességét reprezentálják (képviselik).”
Misztériumok (63. oldal) – Eszter médium

“Aki csak kevesekkel tud szeretetben összekapcsolódni, annak kisebb lehetőségek nyílnak meg, tehát színekben, formákban szegényebb marad. Az ilyen lélek nem terjeszkedhet ki lélekben oly távlatok felé, melyek bár előtte állnak, de mert a szeretetben szegény, tehát áthatni nem bírja azokat.”
Névtelen szellem II. – Eszter médium

“… a lélek,… a földi életben, a jelenségek világában oly gyenge volt rossz hajlamaival szemben, hogy gyarló hite csak kevés világossággal s még kevesebb erővel tudta ellátni gondolat- és érzésvilágát. Ezért sötét színek, riasztó visszhangok, bánat, lelki fájdalmak, ellenségek, üldöztetések válnak részére valóra az igazság világában, hogy a lélek ebben magát kiélje, ereje kimerüljön és bizonyos javulási folyamaton keresztülmenve, azokban az állapotokban jelenhessék meg újból a földön, amelyeket ő maga hozott létre a saját részére.”
Névtelen szellem II. – Eszter médium

Egy panton színskála

Amit nagyjából érzünk, tudunk, hogy a kéket, zöldet, lilát hideg színeknek, a sárgát, narancsot, vöröset pedig meleg színeknek nevezzük.
Tudjuk, hogy a színeknek mérhető hatása van bizonyos testi reakcióinkra. Például ha egy szobában a megvilágítás színét hirtelen pirosra változtatjuk, a szobában tartózkodó emberek hőérzete nő. Hasonlóan, ha a szobát kékkel világítjuk meg, a hőérzet csökken.
A szivárvány színeit nevezzük spektrumszíneknek. Nem spektrális színeknek azok a színeket hívják, amelyek nem fordulnak elő a szivárványban (barna, rózsaszín, ezüst, arany stb.).

Ilyeneket tudunk nagyjából.

A Névtelen I. kötetében sokat beszél a színekről, sőt egy külön fejezetet is szentel ennek a témának.

Kigyűjtöttem őket sorba:

  • fehér – a világosság, a Teremtő színe, akaratának kisugárzása
  • lángoló sárga, a napszín az önzetlen és tiszta szereteté
  • barna az önzés, a kapzsiság, fösvénység és általában minden anyagiasság
  • könnyű lila, az, ami közvetíti az egyikből a másikba való átváltozást, a hasonulást, a könnyen való felemelkedést, a megbocsátást és mindennek jóvátehetését és kielégítését, rendbehozatalát, a jövő színe ez
  • mélykék, amelybe minél tovább nézünk, annál inkább belemélyedünk a boldogságba, mert végét sehol sem látjuk, ez az égszín; ez a saját áttisztult sugárzásában a hűség, kitartás, hit és az örökkévalóság színe
  • sötétkék – a hűtlenség, az állhatatlanság, csapodárság, hazugság és minden bizalommal való visszaélés.
  • sötétviola szín – nehéz tépelődést, gondot, kétségbeesést, reménytelenséget, állandó haragot és bosszút is mutat, ha a bordóval egyesül
  • víz színe a világos zöldnek, a sárgának és kéknek rokona – a bizonyosság színe, amiben csak hinni lehet. Tehát ebben a reményben él mindenki, hogy eléri az egyetlen, változatlan örök boldogságot; máskülönben a tudást és a világos értelmet is mutatja
  • halványrózsaszínű – ez tiszta szeretetet és szerelmet mutat; a szülő és a gyermek, a férj és feleség vagy a jegyesek között van otthona. Máshol nincs sehol, mert csak ebben a szoros szeretetben képes létezni. Ez áll fenn Isten és a tiszta angyalok között is,
  • rózsapiros – duálösszefüggés, és ennek továbbképződése, a boldogság egyesülése, a beteljesedett vágyak, valóra vált remények, az öröm, a hála és az önfeláldozó szeretet,
  • sötét bordó – a haragos feketével és a barnával vegyesen; a tagadó elem, az ördög a maga kétszínűségével, haragjával és romboló megátalkodottságával, a konokság, gazság, gyilkosság, minden élőnek elpusztítása, részegség, minden undok paráznaság, istenkáromlás, gőg és hamis esküvés Isten nevére, a halállal való elmúlásban vetett teljes hit és minden gonoszság, szeretetlenség, zsarnokság
  • vérszín – még nem rossz szín; a nagy szenvedélyek színe.
  • szürke – már a vezeklés színe és szenvedők, sírók, jajgatók ilyent sugároznak ki
  • szürkésbarna – betegségek színei
  • fekete – ellentéte a fehérnek, a sötétség színe, keveredve a világos színekkel, azokat sötétíti

Egyszóval a színeknek jelentése van. Gondoltál már arra, hogy milyen színeket szeretsz? Magadon, vagy máson látni? Miért zold a kórházi dolgozók ruhája? Vagy arra, hogy ha valamit te valamilyen színünek látsz azt egy melleted álló nem látja ugyanolyannak?

Mert mi a szín?


Fénytörés.
A testek aszerint látszanak különböző színűnek, hogy milyen színű fénysugarat képesek a legbőségesebben visszaverni – ezt mondja Newton. És még ezt is: „Helyesen mondva, a fénysugarak valójában nem színesek. Semmi más, csak bizonyos erő és képesség van bennük, hogy ennek vagy annak a színnek az érzetét létrehozzák.” – azaz a fény és a színek fizikai ingerek hatására keletkező érzetek.

.

Vagyis nincsenek színek? Csak a fény van? Csak ha fény van?
FÉNY?!
Akkor hát MI a fény?

.

Megnyugtatásul olvassatok bele a Névtelen Szellem színekről szóló fejezetébe

A komplementer színek
  1. A SZÍNEKRŐL
    “Bíborvörös, lángoló sárga, vakító fehér, mélykék, könnyű lila, átlátszó vízszín és kápráztató rózsa, ezek a hangulatkeltő színek.
    Mély, boldogító érzések alatt e színek szivárványa játszik a fluidban. Zenében, dalban, költeményben, olvasmányban és színdarabban, ha ezek nincsenek meg, egyhangúvá válnak. Minél tisztábbak a színek, annál mélyebbek az érzések és annál gazdagabb a színvegyülék, ami a fluidban vibrál, és ez a valódi élet: a fluidban levő sugarak összhangzatos mozgása és átsimulása árnyalatokra. Minél több árnyalatot tud kihozni, annál boldogabb a szellem, mert környezete visszaveri, és ezt a környezetet valódi mennyországnak lehet nevezni. A sötét színek rémes árnyakat hoznak létre, és azok annak, ami a halvány színekben gyönyört okoz, az ellentétesei. A vakítóan fehérnek ellentéte a sűrű fekete sötétség. A bíborszínből, ami lelkesedést, valamely eszme iránt való odaadást jelképez (de ez pillanatonként is változó), a hirtelen düh és méreg ártani kívánó, semmit sem néző érzésében sötét bordó feketés pontos lesz. A lángoló sárga, a napszín az önzetlen és tiszta szereteté; ennek ellentétese a feketével megkevert és tompává tett barna az önzés, a kapzsiság, fösvénység és általában minden anyagiasság, anyagnak élés színe. Azután a mélykék, amelybe minél tovább nézünk, annál inkább belemélyedünk a boldogságba, mert végét sehol sem látjuk, ez az égszín; ez a saját áttisztult sugárzásában a hűség, kitartás, hit és az örökkévalóság színe; ennek ellentéte a sötétkék (amelyet a fekete tompít) a hűtlenség, az állhatatlanság, csapodárság, hazugság és minden bizalommal való visszaélés. A könnyű lila, az, ami közvetíti az egyikből a másikba való átváltozást, a hasonulást, a könnyen való felemelkedést, a megbocsátást és mindennek jóvátehetését és kielégítését, rendbehozatalát; a jövő színe ez, amely szín a leggyorsabban változik. Ez nem állandó soha, mert mikor állandóvá válnék, vagy kékbe, vagy rózsába megy át, a sárga által tisztul. Ennek ellentéte a sötétviola szín, ami nehéz tépelődést, gondot, kétségbeesést, reménytelenséget, állandó haragot és bosszút is mutat, ha a bordóval egyesül. A víz színe a világos zöldnek, a sárgának és kéknek rokona. A bizonyosság színe, amiben csak hinni lehet. Tehát ebben a reményben él mindenki, hogy eléri az egyetlen, változatlan örök boldogságot; máskülönben a tudást és a világos értelmet is mutatja. Ennek ellentéte a sötét, tompazöld; a hitetlenség, kételkedés, az anyagiasság, a borzalom, az ijedtség, a féltés, az irigység, álszeretet, hamisság színe. Azután a halványrózsaszínű; ez tiszta szeretetet és szerelmet mutat; a szülő és a gyermek, a férj és feleség vagy a jegyesek között van otthona. Máshol nincs sehol, mert csak ebben a szoros szeretetben képes létezni. Ez áll fenn Isten és a tiszta angyalok között is, mert tudnivaló, hogy mindnyájan az Istenhez vagyunk a legközelebbi hozzátartozók. Mindenkinél és mindennél előbb Istenünk, lelkünk Atyja jön; Őt kell legjobban szeretnünk, mert mindenkinél Ő szeret minket leg jobban. A Teremtő színe, akaratának kisugárzása, a legfénylőbb fehér világosság. A duálösszefüggés, és ennek továbbképződése: a káprázatos rózsapiros, a boldogság egyesülése; a beteljesedett vágyak, valóra vált remények, az öröm, a hála és az önfeláldozó szeretet, a léleknek az ő Istene iránt való teljes odaadása ez. Ebben a rózsaszínben él az egész világ haladásának fejlődése, az élethullám tovább jutása, az adó és elfogadó áram mozgása és az egész teremtés, egyszóval a lét.
    Ennek ellentéte a sötét bordó, a haragos feketével és a barnával vegyesen; a tagadó elem, az ördög a maga kétszínűségével, haragjával és romboló megátalkodottságával, a konokság, gazság, gyilkosság, minden élőnek elpusztítása, részegség, minden undok paráznaság, istenkáromlás, gőg és hamis esküvés Isten nevére, a halállal való elmúlásban vetett teljes hit és minden gonoszság, szeretetlenség, zsarnokság ezeket a színeket viseli.
    Földi világotokban meglehet szépnek ítélitek a tárgyak színezésénél, de az más; fluidban csúnya és bűzös, olyan, mint a rothadó hús és a szaga is olyan. Azonban a vérszín még nem rossz szín; az nagy szenvedélyek színe. A szürke már a vezeklés színe és szenvedők, sírók, jajgatók ilyent sugároznak ki. A betegségek színei is ilyen szürkésbarnák.
A Nap spektruma, a szivárvány színei

Jegyzet: A vezető szellem tanítása szerint minden ember és szellem fluidokat sugároz ki maga körül. A kisugárzott fluid színeiről ismerni fel kinek-kinek szellemi állapotát. Így a gonoszéletű ember fluidjai sötét színeket mutatnak, míg aki megtér, annak fokozatos javulás útján tisztábbak, világosabbak lesznek a színei. E színek nagy szerepet játszanak a szellemvilágban, hol a vonzás törvényénél fogva, fluidkisugárzásaik minősége szerint, egymástól teljesen elkülönítve élnek a szellemek.
Már a földön, az emberek között is (kik tudniillik nem egyebek testesült szellemeknél) láthatók ilyen osztályozódások.
A korhelyek csak korhelyekkel barátkoznak, míg a józanok csak józanok társaságát keresik. A különféle vallási és politikai pártok és egyesülések mindmegannyi rokonfluidú egyének társulásai. Ez az elv még fokozottabb mértékben van meg a szférákon, és éppen ez gördíti ott a haladás útjába a legnagyobb akadályt.”

Névtelen Szellem I. kötet

Download this article as an e-book

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Follow by Email
Facebook20
fb-share-icon