A betegségről 1.
A betegségről 1.

A betegségről 1.

Az egészség elvesztése.

Az alábbi írást Kecskés Istvántól kaptam, aki Szabadkán vezet egy csoportot. Kértem Tőle korábban olyan anyagot ami közérdekű lehet.

Azt írja, hogy ezzel a témával már sokat foglalkozott az elmúlt években. Álmodni szokott de olyan álmai vannak, amik révén segíteni tud a tőle kérdezőnek, vagy éppenséggel előre mutatóak az álmai.

„Nem szoktam rendszeresen írni, de ha álmodom akkor az érintett személyeknek elég gyakran írok levelet – viszont azok inkább személyesek. Vannak olykor olyan álmok is, ami általánosabb, talán a világnak is szól, esetleg majd abból is küldök értelmezéssel együtt…”

Mivel elég hosszú egy Facebook posztba, ezért így két részletben közlöm szó szerint az írását – köszönet érte:

1. Mi az egészség elvesztésének üzenete?

Az Isteni rend felborulása vezetett a szellemek elferdüléséhez, majd bukásához, igy jött létre a káosz, majd később abból a visszafejlődési kozmoszrendszer. Ezen rendszerben élünk mi is, sőt, egy elég alacsony szintjén, a Föld bolygón, ahol több a rossz, mint a jó, a betegség és fájdalom, mint a boldogság. Mondhatni a Föld a betegek hazája, de ez elsősorban lelkileg értendő. Hiszen nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindig betegnek kell lennie testileg, hanem azt jelenti, hogy mindenkinek a lelkében vannak sebek, gyenge pontok vagy sötét részek, amelyekkel „dolga van”. Meg kell azokat gyógyítani, és talán erről szól az egész életünk; az életünkben megjelenő kihívások, szeretetgyakorlások, szenvedések és boldogságok.

A Föld a betegek hazája

De miért kell a testnek is olykor betegnek lennie, nem elég, hogy a lelkünk beteg,

és azzal így is sok munkánk van, nem, hogy még hátráltasson bennünket a testi betegség? Jogosan tesszük fel ezt a kérdést, hiszen Isten mindenható, megtehetné, hogy a testi betegségeket „eltörli”, ha azokra nincs szükségünk.

Ebből az is következik, hogy szükségünk van rá, mert semmi sincs ok nélkül, mindennek szellemi okai és céljai vannak. Igy azt is mondhatjuk, hogy a betegség nem egy rossz dolog, amit okvetlen el kell kerülni, habár kellemetlen, mert fájdalmas és mert nem tudjuk végezni a munkánkat miatta. A betegség sokszor egy kényszerböjt. Böjt, mert le kell mondani a munkáról, az utazásról, a beszédről, az evésről, szórakozásról stb.

A saját lelkünk rendjének felborulása vezet a lelki, majd annak fizikai kivetüléseként a testi betegségekhez. Ha lelki síkon megoldjuk, talán a testi síkon nem is kell annak megtörténnie.

Nemrég mandula gyulladásom volt, és pár napig fájdalmas volt a nyelés, ezért nem tudtam rendesen enni, nehéz volt a beszéd, nem tudtam dolgozni, mert lázam is volt kicsit. Sokat tanultam belőle, mert kerestem az okokat, a szimbólumokat, a kényszerböjtök hatását. Köszönöm Istennek a betegséget, ami segített valamit, kipótolt valamit. Alkalmam volt megtapasztalni olyan érzéseket, állapotokat, amelyeket egészségesen nem tudtam. Talán, ha kellően tudtam volna előtte csendben maradni, akkor nem kellett volna egy kényszert csend böjt. Talán, ha kellően le tudtam volna mondani a ízekről, akkor nem kellett volna egy kényszer evés böjt. Ilyen kérdésekre kerestem a választ a betegeskedés alatt.

Fontos, hogy megértsük a betegségünk üzenetét,

mert akkor tudjuk kibányászni belőle azt a sok tanulságot, és igy talán megelőzhető is a következő hasonló eset, sőt talán még meg is rövidülhet az adott betegség lefolyás. De mi kell ahhoz, hogy megértsük?

1. Segíthet hagyományos orvostudomány, mert a tünetekből levezeti a betegség típusát, amiből jobban rájövünk, hogy hol is a baj. A fejlett diagnosztika is ezt a célt jól szolgálja. Például amikor a gyereknek fáj a hasa, az sok minden lehet, de ja jobban körülírja, ki van kérdezve az előzményekről, már sejthető, hogy mi is van. Internetes böngészés is segíthet összekötni a szálakat és kizárni betegségeket.

2. Segíthet a modern orvostudomány, az antropozófus és holisztikus szemléletek, amelyek próbálják összekapcsolni a lelki síkot a fizikai síkkal. A biologika minden szervhez valamilyen érzelmi konfliktusokat kapcsolni, igy jó tippeket tud adni, hogy mi lehetett az az érzelmi töltet, amely az adott betegséghez vezetett. Az antropozófia segít átlátni az egyén helyét a fejlődés különböző szakaszában, és rávilágit a tipikus gyengepontokra, családi és társadalmi kapcsolatok hatásaira, egyéniség típusok hatásaira.

3. Segíthet a józan paraszti ész, például, ahogy írtam is, ha sokat ettem és nem böjtöltem, akkor igen, szükségen van egy betegségre, amely kényszeríti azt rám. Mert okosabb a testem, mint a nem kontrollált lelkem, amely hajlamos a testet nem megfelelő, egészségtelen életmódban kényszeríteni. Sok féle módon tudunk a testünknek ártani, amikor nem figyelünk a kis jelzésekre, folyamatosan túlterheljük, és végül nagy jelzéseket küld, amit mi betegségnek hívunk – „kényszerítés visszajár”.

4. Segíthet a környezetünk, családtagjaink, közeli barátok, imatársak, mert kritikákat tudnak megfogalmazni rólunk. Méghozzá olyanokat, amelyek mi nehezen látunk be, vagy nehezen fogadunk el. Sokszor ezek a külső látások sokkal jobban megfejtik a betegséget, mert azok az emberek nincsenek benne ugyanabban, vagy már régi tapasztalatuk van róla (leginkább nem tudatosan). Mások problémáját mindig könnyű megfejteni, sajátunkat nehéz – ki nem tapasztalta volna ezt.

5. Segíthet az Istenkapcsolatunk, segíthetnek a megérzések, álmok, látomások, hangok és jelek, amelyeket az őrzőangyalunk sugalmaz, annak érdekében, hogy mielőbb változzunk a jó irányba és ne kelljen sokat szenvedni, se betegségtől, se más bajtól. Ha nincs kellő ilyen kapcsolatunk, akkor elmehetünk egy médiumhoz, aki látásával vagy lelki tapasztalásával rá tud mutatni a betegségre, sőt annak okaira. Akár egy csoportos médiumi munka, mint a családállitás.

2. Mit tegyünk a gyógyulás érdekében?

A testünkben egy önmagát gyógyító mechanizmus van beleteremtve Isteni rend által. Ez azt jelenti, hogy ha békén hagyjuk a testnek, általában magától helyreállnak a dolgok. Békén hagyás azt jelenti, hogy megszűnik a kiváltó ok, és adottak a pihenési és helyes étkezési feltételek a gyógyuláshoz. A kiváltó ok nem mindig szüntethető meg könnyen, például, ha az egy bűnös hajlam miatt van (mérgelődés, elégedetlenség, lázadás, irigység, féltékenység, harag, elhatárolódás, paráznaság, félelem stb.), akkor ezt csakis imával és Isten segítségével lehet orvosolni. Talán ez a legnehezebb része.  

Segíthet az Istenkapcsolatunk, segíthetnek a megérzések, álmok, látomások, hangok és jelek, amelyeket az őrzőangyalunk sugalmaz, annak érdekében, hogy mielőbb változzunk a jó irányba és ne kelljen sokat szenvedni, se betegségtől, se más bajtól.

Hagyni kell a testet, hogy végezze a dolgát, de segítsünk neki ebben, ha kell.

1. Először is kérjünk bocsánatot a testünktől, hogy a mi lelki kicsapongásainkkal oda jutottunk, hogy a testünknek kellett „közbelépni”.

2. Köszönjük meg, hogy közreműködik velünk a testünk, és még élünk.

3. Ezek után még inkább figyeljünk oda a jelzésekre, amit a testünk küld.

4. Segítsünk a testnek miután kommunikálunk vele: Betegség alatt különösen fontos a pihenés és általában a folyadékbevitel. A tisztulást az intenzívebb folyadékfeldolgozás segíti. Jól párosítható a helyi masszírozással, amely még gyorsítja a tisztitó vér és nyirok áramlásokat. A hideg, meleg külső rásegítése is jól eshet és segíthet, gondoljunk a lázcsillapitásra például, vagy meleg a fülre…

5. Legyünk türelmesek, és ne siettessük a gyógyulást, csak azért, mert idegeskedünk vagy csinálnánk már a dolgunk. Gondoljuk át, nem e épp a sürgős dolgunk miatt vagyunk betegek. A sürgetés olyan rossz a testnek, mint amikor a főnököd sietteti a munkádat, amit el kell, hogy végezz lelkiismeretesen.  

6. A lelkünkkel is törődjünk közben. Áramoltassuk jobban és gyakrabban a szeretetet a családban. Használjuk a simogatást, kedves szavakat, ölelést, puszit, egymást szolgálatát. A szeretet gyógyít, a szeretet mindenre orvosság. A betegség egy jelzés arra is, hogy szükségen van több szeretetre, hogy többet adjak és többet kapjak.  

7. Kérjünk bocsánatot, és bocsássunk meg. A szellemi megkötözöttséget megbocsátással, elengedéssel lehet feloldani. Kérjünk bocsánatot egymásról. Ne a megbocsátást szégyelljük, hanem inkább azt, ha nem tudunk megbocsátani. A megbocsátás a legerősebb és leg univerzálisabb gyógyszer. Gyerek esetén, aki még nem fogja fel értelmileg a történteket, mi szülők mondjuk el helyette, akár meseszerűen. Mondjuk el mi történt, és milyen sérelem lett abból, és hogy megbocsátunk egymásnak, most már helyreállhat a sérelem előtte szeretet állapot.  

Kecskés István, 2024. február

Download this article as an e-book

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Follow by Email
Facebook20
fb-share-icon