Az utolsó óra munkásaihoz III. 1939
Szellemi tanítások Pál beszélő médium útján. Budapest, 1933–1941
Az utolsó óra munkásaihoz I. 1933; II. 1937; III. 1939; IV. 1941
Az utolsó óra munkásaihoz. Szellemi tanítások Pál beszélő médium útján. Budapest, 1933–1941. Szellemi Búvárok Egyesülete (Általános ny.) (Általános Nyomda, Könyv- és Lapkiadó Rt. Nyomdája, Szepes és Urbányi Könyvnyomda, Urbányi Könyvnyomda). 286 + [2] p.; 326 + [2] p.; 274 + [2] p.;[2] + 383 + [1] p. Első kiadás. A négykötetes spiritiszta mű témájában a harmincas évek Magyarországának egyik legismertebb és legkeresettebb alapműve volt; spirituális tanácsok sorozata, amelyet spiritiszta szeánszok leírása élénkít, a magyar életből vett számos probléma felsorakozásával.
Az utolsó óra munkásaihoz Pál beszélő médium útján
III. Kötet
Hatások és ellenhatások
Előszó
Az utolsó óra munkásainak ez a harmadik kötete szerves összefüggésben van az első két kötet tartalmával úgy, hogy az itt következő tanítások az előző két kötetben foglaltak folytatásaiul tekintendők. Az e kötetben közölt szellemnyilatkozatok pedig egymással szervesen összefüggő egészet képeznek, minélfogva a bennük foglalt ismeretek és fejtegetések teljesen és hiánytalanul csak úgy érthetők meg, ha az olvasó megtartja a közlemények sorrendjét, annál is inkább, mert csaknem mindegyikben hivatkozás történik az előzőkben előadottakra. E tanítások általános tendenciája nyilvánvalóan az, hogy a látható dolgok mögötti világ alapos megismertetése mellett leszoktassa a szellemhívők táborának egy jelentékeny részét arról a szinte babonává erősödött hiedelméről, amely szerint minden legkisebb földi dologban is szellemek beavatkozását vélik felfedezni. Ez a sok spiritistánál megrögzött téves hiedelem nagyon kényelmes általánosító mód ugyan arra, hogy az ember magáról az erkölcsi felelősséget könnyűszerrel elhárítsa – mert aki így gondolkodik, az hovatovább odajut, hogy minden rosszat a szellemek rovására hajlandó elkönyvelni, s ezáltal magát a lelkiismeret vádoló szava előtt tisztára mossa – azonban így éppen attól az áldástól esik el, amelyet a spiritizmus nyújt a lélek számára, amikor azt a saját hibáinak megismerésére tanítja, hogy tőlük megszabadulhasson.