Dr. Med. Grünhut Adolf (1826-1906)
Az Égi Világosság című folyóirat felelős kiadója és felelős szerkesztője 1899-től az alapítástól 1906-ig, haláláig
Egy abaújszántói orvos: dr.Grünhut Adolf. Ifjú korában páratlan kötelességtudással, mint sebészorvos vett részt az 1848-49-i szabadságharcban. Sokszor golyók között végezve operációit. A szabadságharc utáni évtizedben a 60-as években Abaújszántón telepedett le, ahol egyszer egy szomnambul leánykát vezetett házába a sors, akivel először nem sokat törődött. A lánynál azonban csakhamar oly csodálatos pszichikai jelenségek mutatkoztak, melyek felhevítették az orvos tudásvágyát.
Az egyébként csekély műveltségű leányka álmában bámulatos tudást és világosanlátást árult el. A legpontosabban előre bejelentette a jövendő eseményeit, amelyek közül a tragikusabbakat orvosa hiába igyekezett megelőzni. Falakon, nagy távolságokon átlátott, csalhatatlan diagnózist adott súlyos betegségekről, és olyan orvosszereket rendelt nekik, melyektől az orvosok legnagyobb csodálatára azok rövidesen tényleg meggyógyultak.
Dr. Grünhut emlékiratai, két vaskos könyvben “Tanulmányok a spiritizmus köréből” címen, részletesen leírják ezeket a meglepő eseteket, melyeknek hitelességéhez a legcsekélyebb kétségek sem férhetnek.
A kezdetben szkeptikus, világias felfogású orvost erősen gondolkodóvá tették a szomnambul leánnyal szerzett tapasztalatai, melyek meggyőzték arról, hogy a léleknek csodás tehetségei vannak, melyek függetlenek a testtől és az érzékszervi világtól. De még nem volt spiritiszta, csak akkor lett azzá, mikor 1870-ben átköltözött Miskolcra, és mint homeopata orvost, báró Vayék egyszer egy betegükhöz hívattak az Abaúj megye déli részén fekvő golopi kastélyba.
Adelma grófnő ekkor, miután dr. Grünhut a beteget már megvizsgálta, médiumilag írt papírlapot mutatott neki, melyen le volt írva nemcsak szószerinti azonossággal a beteg diagnózisa, hanem a betegség következő egész lefolyása, valamint homeopatikus gyógykezelése is.
A doktor ezen módfelett meglepődött, amikor pedig a betegség kiszámíthatatlan javulási és rosszabbodási krízisével együtt egészen úgy folyt le, ahogyan azt a “szellemek” Adelma által előre megjósolták, a szomnambul tapasztalatok alapján már előzőleg előkészített orvos spiritisztává lett.
Ez eset után rövidesen Miskolcra, majd Pestre költözött. Itt delejes kezeléssel rövidesen megszüntetni nagynénje súlyos, fejgörcsökkel egybekötött ájulási rohamait, melyekkel szemben tanácstalanul állottak az akkori idők professzorai. Azután nagy lelkesedéssel kezdett kutatni budapesti spiritiszták után. Csakhamar rá is akadt egy néhány tagból álló szerény társaságra, és ez a társaság alakult át 1871. április 21-én Vay Katalin bárónő, Vay Ödön és Vay Adelma grófnő részvételével a “Szellemi Búvárok Pesti Egyleté”-vé.
Az alakuló ülésen az Egylet szellemi vezetői meghatározó programot is adtak. A legfőbb cél az egységes keresztény hitben való önmunkálkodás. Mindenkinek és mindig Krisztus tanításait kell szem előtt tartania.
A harmonikus kezdetet igen szép eredmények követték. 1873-ban az Egylet alapszabályait jóváhagyta Tóth Vilmos belügyminiszter, s nemsokára több száz lett az egyesületi tagok száma, akik oly szent érzésekkel jártak az ülésekre, mint amilyenekkel a régi keresztények járhattak gyülekezeteikre. Lassan-lassan híressé teték az Egyesületet, mely anyagilag is úgy fellendült, hogy nemsokára könyveket adhatott ki. Az Egylet nemsokára már saját épületében tartja összejöveteleit. Grünhut dr. valóságos apostola lett a magyar spiritizmusnak.”
Így történt, hogy a “Magyarországi Spiritiszta Egylet” működésének első korszaka leginkább Grünhut Adolf nevéhez fűződik, amiből alakult a “Szellemi Búvárok Pesti Egylete” , később az “Égi Világosság” című spiritiszta folyóirat, melyben Grünhut jelentős népszerűségre tett szert, miután a tárgykörét könnyed és élvezhető formában tudta közölni. Híres tárcacikkei “Csevegés a kandalló mellett” címen 1899 és 1906 között 164 folytatásban jelentek meg. Bennük azt is leírja, hogyan lett Krisztus-hívő kereszténnyé.
A Szellemi Búvárok Pesti Egylete az 1882-es Budapesti Czim- és Lakjegyzék szerint mint a Szellemi búvárok egylete (Spiritisten-Verein) a VII. ker. Wesselényi-u. 18. alatt volt, míg az 1900-as szerint a szerkesztőség a VII. ker. Wesselényi-u. 30-ba költözött.
Dr. Grünhut Adolf Könyvei
Dr. Med. GRUNHUT ADOLF: Tanulmányok a spiritizmus köréből. Magnetizmus, szomnambulizmus, mediumizmus.
I. köt. Budapest., 1932. (2. kiad.) A szerző arcképével. A kötet a „Szellembúvárok Pesti Egylete” kiadványa.
II. köt. Budapest., 1932. (2. kiad.) 11 szellemfényképpel. A kötet a „Szellembúvárok Pesti Egylete” kiadványa.